Területek, helyi adottságok és a termesztett növénykultúrák

Az agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök végzettségű Tamási Péter Székesfehérvár és Zámoly környékén gazdálkodik, mintegy 1300 hektáron. Ez a Vértes hegység délkeleti lejtői és a Velencei-hegység északnyugati lejtői között található sík terület, a Vértesalja központi része.

„A területeink mezőségi, más néven réti csernozjom talajokon fekszenek, a jellemző kémhatásuk pedig közel semleges, ami gazdálkodási szempontból kiváló. Gabonafélékkel foglalkozunk, ezek között vannak őszi- (búza, árpa, és káposztarepce), illetve tavaszi vetésűek (kukorica és napraforgó), nagyjából fele-fele arányban. Évről évre igyekszünk tápanyagokkal megfelelően kiszolgálni a növényeket, így a talajaink mára kellően feltöltöttek.”

A termelést negatívan befolyásoló tényezők közül egyértelműen a csapadékhiányt lehet, és kell elsőként kiemelni, hiszen a Zámolyi-medence az ország egyik legszárazabb térsége. Ennek következtében az aszály, valamint a hőstressz gyakorta csökkentik jelentősen a termésmennyiséget. Ez a korábban is meghatározó tendencia a globális felmelegedés révén még gyakoribbá és jellemzőbbé vált, a csapadékmennyiségtől való függés egyre inkább meghatározhatja az adott év eredményességét. Tamási Péter szerint a szélsőségek éle úgy tompítható a leghatékonyabban, ha helyes agronómiai elképzelések mentén hozzuk egyre jobb állapotba a talajainkat, valamint folyamatosan tanulunk, és használjuk a technika új vívmányait.

A Hardi Commander Twin Force permetezőgép a gazdálkodásban

Ahogy azt a Fejér megyei szakember is megerősítette, hogy a dán gép hatékony megoldást kínál a helyi gazdák nagyon is jellemző, hétköznapi gondjára.

„A Zámolyi-medence egyik fő problémája az aszályok mellett az állandó szeles időjárás, hiszen itt gyakorlatilag mindig fúj a szél. Ezért volt számunkra nélkülözhetetlen a Hardi Commander Twin Force légzsákos permetezőgép beszerzése. A levegő segítségével lehetünk úrrá a szél káros hatásán. A kezelő szabályozhatja a légáram sebességét és irányszögét, ezáltal biztosítható a növények teljes felületi lefedettsége.”

Az általa használt eszköz igen nagy méretű (a gyártó második legnagyobbja), 5500 literes és 30 méteres szórókerettel rendelkezik. A korábbi generációs ultrahangos keretszabályozással rendelkezik, mely segíti a gépkezelőt a megfelelő szórástávolság fenntartásában. Ez a légzsákos rendszer egy jól kiforrott, most már több mint 35 éves fejlesztés eredménye. A hagyományos permetezőgépek esetében az elsodródás olyan mértékű lehet, hogy a kezelőnek esetleg abba is kell hagynia a munkát. Így egységnyi terület esetén nem csak az anyagfelhasználás, de az emberi munkaóra csökkentése tekintetében is jelentős eredmények érhetők el a gép használatával. Az elsodródás hatékony kézben tartásával a kezelő sokkal könnyebben képes elvégezni a permetezési feladatot. Tamási Péter megerősítette, hogy a TWIN rendszerű permetezőgéppel dolgozó gazdálkodóknak legalább kétszer annyi permetezésre alkalmas óra áll rendelkezésükre a megfelelő munkára, mint a hagyományos gépet üzemeltetőknek. „A légfúvóka miatt egységnyi idő alatt kevesebb permetlével jóval nagyobb terület permetezését végezhetjük el" – fogalmazott a gazda. A permetezőgép irányítása ISOBUS-rendszeren keresztül, egy John Deere terminállal történik, illetve a teljes irányítás és felügyelet innen elvégezhető. Fontos szempont, hogy a gépen automata szakaszolás van GPS-jel alapján, ami mára a legtöbb gazdaságban alapvető kívánalom, hiszen így lehetséges vegyszert spórolni. Mindezek mellett a Hardi Twin Force permetezőgép fontos előnye a felhasználóbarát, könnyen elsajátítható, egyszerű kezelése.

Adatalapú gazdálkodás és precíz termelés

Tamási Péter szerint a modern mezőgazdaság megkerülhetetlen eleme az adatközpontúság. Egységnyi, és ugyanolyan talajtulajdonságú területre szigorúan egységnyi vetőmag, permet- és növényvédő szer kijuttatása a fő feladat, majd a terméseredmények mennyiségi és minőségi elemzésével ezek a számok a módosíthatóak, differenciálhatóak. A székesfehérvári termelő ezt a gyakorlatban is alkalmazza.

„Fontos, hogy adatalapon állunk a permetezéshez – ahogy a gazdálkodásunk egésze is precíziós alapon működik –, ami így kevesebb vegyszerfelhasználással és környezeti terheléssel jár. A mai inputanyagárak mellett ennek egyre nagyobb jelentősége van. Szinte csak így érdemes gazdálkodni, a költségek és a hosszú távú fenntarthatóság, generációs gondolkodás tekintetében is. Két éve állítottuk át az egész gazdálkodásunkat precíziósra. Ennek következtében differenciált tőszámmal vetünk, differenciáltan szórjuk a műtrágyát és a növényvédő szert is.”

A jövő útja

Tamási Péter úgy véli, nélkülözhetetlen, hogy a gazdák folyamatosan rajta tartsák a kezüket a fejlődés ütőerén:

„A két éve elindított folyamatnak mára a végére értünk. Első körben jórészt saját erőből, önköltségen alakítottuk át a gépparkunkat, majd később részt vettünk a precíziós pályázaton is, még néhány eszközzel kiegészítve azt. Jelenleg teljes a felszereltség. Igyekszünk folyamatosan tanulni, nyomon követjük az újabb és újabb technikai vívmányokat. Így, ha lesz lehetőség, piacra kerül egy olyan géptípus, amely érdemi fejlődést jelent, természetesen átgondoljuk a beszerzését. Csak ez a szemlélet segítheti elő a megmaradásunkat és a fenntarthatóságunkat.”

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.