Kijuttatás sávosan

A gyomirtó szer kijuttatható a termőföldre még a vetés előtt, legkésőbb 4–6 nappal, amely a talajban fogja kifejteni hatását, a csírázó gyomokat semmisíti meg. A kezelés sikeréhez szükséges, hogy a talaj kellőképpen aprómorzsás, jól elmunkált, alacsony nedvességtartalmú legyen, a szert kijuttatást követően általában be kell dolgozni a talajba. Széles körben elterjedt módszer a preemergens kezelés, amit az elvetett területen alkalmazunk, de még csírázás előtt. Magról kelő gyomnövények ellen alkalmazható, a szert a talaj felszínére juttatjuk ki. Fontos, hogy a kezelés után megfelelő mennyiségű csapadék jusson a talajra, amely a hatóanyagot a talajba mossa.

A kémiai védekezés jelentős mértékű a hazai növényvédelemben. A környezetvédelmi elvárások olyan technológiák fejlesztését tették indokolttá, amelyekkel csökkenthető a környezetterhelés és a kijuttatott növényvédő szer mennyisége. Ilyen technológia a sávos gyomirtási eljárás, melynek technikája és gyakorlata régóta ismert, de üzemi szinten hazánkban elterjedten eddig nem alkalmazták, azonban jelentősége növekedni fog és elterjedése várható.

A sávos művelés esetén a vetőgépre vagy a kultivátorra szerelt, erre a célra alkalmas szórófejekkel és fúvókákkal csak a kultúrnövény sorának egy bizonyos szélességű sávját permetezzük, míg a sorközöket mechanikailag gyomirtjuk a kultivátorkapák segítségével. A kezelt sáv szélessége a fúvóka típusával, illetve azok talajtól vagy növényfelülettől való távolságával szabályozható. A sávpermetezésnél alacsony fúvókaelrendezés alkalmazható, mely jelentősen csökkenti a permetcseppek elsodródását. A sávos permetezés és a mechanikai gyomirtás kombinációja környezettudatos megoldás, amely az egységnyi területre kijuttatott növényvédő szer mennyiséget akár 60%-kal is csökkentheti. A sávpermetezésnek köszönhetően csökken az egységnyi területre kijuttatott növényvédő szer mennyisége, miközben a kezelt sávfelületre az egységnyi területre megállapított hatékony koncentráció, dózis kerül kijuttatásra. A sávszélesség ingadozásának elkerülése érdekében a fúvókára előírt nyomásérték tartása fontos, amely a vetéssel egy menetben végzett sávos gyomirtás esetén alacsony (1–4 bar). A permetezési – vetési sebességet a vetőgép típusa határozza meg, általánosságban 5–10 km/h munkasebességgel üzemeltethetők. Ma már kidolgoztak pont-, sor-, foltkezelési módszereket is. Ez utóbbiak elsősorban a precíziós gyomszabályozási módszerek kutatásának eredményeként jöttek létre, melyekről a következő részben lesz szó.

A sávos gyomirtás megvalósítható vetéssel vagy kultivátorozással egy menetben. Vetéssel egy menetben végzett sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögű réses vagy ütközőlapos szórófej alkalmazása célszerű. Az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, posztemergens gyomirtásnál 30–40 db legyen. Napraforgó és kukorica vetéséhez alkalmazható megoldás a John Deere vetőgép KITE Jet folyadékkijuttató rendszerrel (1. ábra).

1. ábra: John Deere vetőgép KITE Jet folyadékkijuttató rendszerrel

A sávos permetezést a traktor hátsó 3 pontjára szerelt KITE Jet folyadékkijuttató rendszer, a permetlé ellátást a traktoron található 1200 literes fronttartály biztosítja a vetőkocsinként szerelt szórófejek számára. Kukorica és napraforgó sávos kezelésével dr. Nagy Viktor végzett vizsgálatokat. A vetéshez John Deere 1750 Max Emerge XP vetőgépet használtak, a permetlé kijuttatása 80 l/ha lémennyiség mellett történt, DG TeeJet 8003VS fúvóka használata mellett, 2,5 bar nyomáson. A szórófejek magassága úgy került beállításra, hogy a sor mellett mindkét oldalán 15-15 cm-t permetezzen, így a kezelt sáv 30 cm-es volt, így a tényleges 1 hektár termőterületen csak 4000 m2-t kezeltek, ami a teljes termőterület 40%-a. A vetéssel megegyező időpontban teljes felületkezelést 250 l/ha lémennyiséggel végezték AIC Teejet 11004 légbeszívásos, lapos sugarú fúvókával, 3 bar nyomáson kukoricában.

A sávos permetezést a sorközök kétszeri mechanikai művelésével egészítették ki, melyet Orthmann gyártmányú sorközművelő kultivátorral végeztek. Vizsgálataik eredménye alapján beigazolódott, hogy optimális körülmények között (bemosó csapadék, jó kultúrállapotú terület, egyenletes gyomkelés, időben elvégzett sorközművelő kultivátorozás) a sávos preemergens gyomirtás és mechanikai sorközművelés kombinációja kukoricában is működőképes technológia. Napraforgóban sávosan preemergensen, majd teljes felületen kezelt és kétszer kultivátorozott parcellán kiváló gyomirtó hatékonyságot tapasztaltak mind a magról kelő egyszikű-, mind pedig a magról kelő kétszikűekkel szemben.

A mechanikai eljárások a vegyszeres gyomirtás elterjedése óta sok kapásnövénynél háttérbe szorultak, de ma ismét teret hódítanak, mivel a felszíni kéreg megtörése előnyös hatású mind az erózió fékezése, mind a vízgazdálkodás javítása szempontjából. Fogasokkal, boronákkal, gyomfésűvel a teljes talajfelületet munkáljuk meg. A gyomkefe az egyik legújabb fejlesztésű mechanikai gyomirtó eszköz, amely függőleges vagy vízszintes tengelyű forgó, erős nylon szálakból álló kefeelemekből áll. A kefeelemek építését a sortávolság határozza meg. Hatékonysága akkor a legjobb, ha a gyomok négyleveles stádiumában alkalmazzuk. Az ujjas gyomlálóval a kultúrnövény soraiba tudunk benyúlni és ott megfelelő munkát végezni. Az ujjak forgásuk közben behatolnak a kultúrnövény sorába és kipiszkálják, majd el is távolítják a sorból a kiszedett gyomokat. A torziós gyomláló is az előző eszközhöz hasonlóan a sorokban dolgozik. Minden kultúrnövény soron két-két a sor felé hajlított fém boronafog halad.

A sorköz-kultivátorozás gyomirtó hatása mellett szellőzteti, lazítja a talajt és a talajkapillárisok átvágásával megakadályozza az egyébként is szűkösen rendelkezésre álló vízkészlet elpárolgását. Bedolgozza az egy menetben kijuttatott műtrágyát, ami lehet szilárd vagy az újabban többfelé elterjedt folyékony műtrágya, így a kijuttatott tápanyag jobban hasznosul a növényünk számára és célzottan jut növényünk gyökeréhez (2. ábra).

2. ábra: Orthmann sorközművelő kultivátor

A széles sortávolságú kultúrákban (kukorica, napraforgó stb.) vegetáció közben is lehetőségünk van a vegyszeres sor-, vagy a sorközkezelésre, ilyenkor legtöbbször védőernyőt alkalmazunk. A sorkezelést általában szelektív herbicidekkel valósítjuk meg, a kultúrnövény így nem károsodik. Az integrált gyomszabályozás elvei szerint a sorközben mechanikus védekezés mellett egy menetben, a kultivátorra szerelt szórófejekkel megtörténhet a herbicides sorkezelés is. A technológia különösen a korai posztemergens herbicid alkalmazásnál terjedt el kukoricában. Ekkor a gyomnövények még csírázó állapotban vannak, melyek ellen a herbicid és a kultivátor is jó hatást biztosít. Alkalmazhatunk szenzorvezérelt levél alá permetezést is, ebben az esetben célszerű aszimmetrikus szórófejet (pl. OC fúvóka) és levélterelő (védő) ernyőt alkalmazni. Az alacsony, védőernyő alatti szórófej elrendezés és a kis nyomás (1,5–4 bar) nagymértékben csökkenti a vegyszerveszteséget és növeli a védekezés hatékonyságát.

A sorközművelés mechanikus és herbicides változatánál a művelésnek a kultúrnövény magassága szab határt. Egy bizonyos növénymagasságnál a traktor, vagy a kultivátor szerkezeti elemei eltörhetik a növényt és ezzel kárt okozhatnak. Különösen a napraforgó esetében merülhet fel ez a probléma a késői gyomok intenzív megjelenésével, amelyek ellen védekezni a szórókeretre szerelt belógató szárakkal lehet. A belógató száraknak nagy jelentősége lehet a kukorica, napraforgó termesztésénél a gyomok elleni védekezésben. A belógató szárak lehetnek gyári kivitelezésűek, vagy egyedi kialakításúak (3. ábra). Utóbbiaknál a teljes növény magasságában megoldható az optimális hatékonyságú növényvédelmi védekezés. Hibrid kukoricában a többszintes kijuttatást biztosító, rugalmas kivitelű belógatószárral végzett kisérletek és a tartós üzemi működések az utóbbi években nagy sikerrel zárultak az ország több területén.

3. ábra: belógatószárakkal megoldható a késői gyomirtás magas növényeknél

Ültetvények gyomirtása

A szőlő- és gyümölcsültetvények gyommentesítését kezdetben kizárólag mechanikai eszközökkel folytatták. A vegyszeres gyomirtás az ültetvény keskeny sávjának kezelésére korlátozódik, de ez is szorosan kapcsolódik valamilyen talajműveléshez. A fiatal ültetvény gyomirtása során figyelembe kell venni, hogy a törzse sem elég fás, így az arra jutó herbicid is okozhat károsodást, amellett, hogy a lomb is alacsonyan van még ekkor. Vegyszeres gyomirtás alkalmazásakor, fiatal ültetvény esetében, megfelelő terelőlemezzel szabad csak az ültetvényt gyomirtani, ami biztosítja a szer megfelelő helyre történő kijuttatását. Emellett, a fiatal ültetvények esetében, különösen fontos szerepe van a mechanikai talajművelésnek is. Két évnél idősebb ültetvényben a sorközöket érdemes mechanikai gyomirtással tisztán tartani, erre számos eszközünk van, tárcsa, kultivátor, talajmaró, forgókapás sorközművelők. A mechanikai gyomirtás során nagyon fontos szempont, hogy a talaj nedvességtartalmát megőrizve végezzük el a műveleteket.

A sorok alját manapság már széles körben elterjedt, kitérős művelő eszközökkel is megmunkálhatjuk. Ezek segítségével kaszálhatjuk is a tőkék környékét, de azt mechanikusan is gyomirthatjuk. A sorok alját vegyszeresen is tudjuk gyommentesíteni. A vegyszeres gyom­irtás során nagyon fontos, hogy a kultúrnövény zöld részeire ne jusson a készítményből, így szükség esetén a törzstisztítást még a kezelés előtt végezzük el. A gyomirtó permetezéshez 150–700 µm közötti cseppméretet határozzunk meg, amelyhez kis nyomással (max. 4 bar) dolgozó permetezők alkalmasak, ahol állítható a gyomirtó keret munkaszélessége és magassága, és a keretvégek mozgatható kialakításúak. Az ütközőlapos fúvókák esetében az optimális munkamagasság 400 mm körül van, de alkalmazhatunk OC jelű excentrikus fúvókákat is (4. ábra).

4. ábra: ID David sorgyomirtó

A gép erősített vázán egy 600 l-es tartály, elektrohidraulikusan vezérelt 1 vagy 2 oldali tartóegység van elhelyezve. A tartóegységek gyomirtó tőkerülő fejjel és fúvókákkal vannak felszerelve és egy független hidraulika működteti, amit a traktorkabinból lehet vezérelni. A gép biztonsági rendszerrel ellátott, bármilyen vezetékszakadásnál a tartóegységek visszacsukják a gyomirtó fejeket, ezzel elkerülve a növény sérülését. Alkalmazható már friss telepítésben is (min. 1 cm-es növényszár). Munkasebessége elérheti a 7 km/h-át. A permetlékör biztosítja az állandó mennyiségű homogén permetet.

Az ültetvényeknél alkalmazott műszaki fejlesztés eredménye a tiszta hatóanyag kijuttatása úgy, hogy le lehet mondani a herbicidek vízzel való hígításáról az ULV-rotációs porlasztó alkalmazásával, amely kézi és rászerelt kivitelben is készül. Szivattyún vagy adagolószelepen keresztül jól meghatározott mennyiségű szer kerül a szegmenses rotációs fúvókához, amely igen szűk határok közötti cseppméretet állít elő (kb. 35–45 µm). Ez a rotációs fúvóka – a hasonló megoldással ellentétben – nem vízszintesen, széles körben terít, hanem egy szélességében állítható határoló szegmens segítségével függőlegesen lefelé irányuló permetléfüggönyt képez. Az a szermennyiség, amelyet a nagy fordulatszámú fúvókatárcsa ezen a szegmensen kívülre sodor, a fúvóka házában marad és újra rákerül a gyorsfordulatú tárcsára. A nyomás nélkül képzett permetlécseppek függőlegesen lefelé jutnak ki. A szél által előidézhető elsodródást védőernyő akadályozza meg. A fúvóka szórási szélessége 10–55 cm között fokozatok nélkül állítható, ezért az alkalmazási céltól függően egy vagy több fúvóka is pontosan a kívánt szélességben dolgozhat. A hátul függesztett gép szivattyúja a kerékről kapja hajtását, az adagolás a megtett út függvényében történik, nem befolyásolja a haladási sebesség. A fúvókák áramellátása az erőgép hálózatáról történik. A felfüggesztés és a kerék közötti parallelogramma megvezetés garantálja azt, hogy a kerekek egyenetlen talajfelszín esetén is talajkapcsolatban maradnak, így a szivattyú meghajtása folyamatos. A fúvóka ill. a védőernyő talaj feletti távolsága is állandóan csekély marad, és ezzel az elsodródás megelőzhető. Ezeknél a gépeknél egy vagy két tartóra vannak kihelyezve a védőernyő alatti fúvókák, amelyek a sorok mentén 40 cm sávban permeteznek. Használata elsősorban nagy területű sorkultúrákban célszerű, például szőlő- és gyümölcsültetvényekben, faiskolákban vagy olívaligetekben. Permetezési sávszélessége 40 cm, tartálytérfogata 6 l, kitolási szélessége 70–180 cm (5. ábra).

5. ábra: FLEXOMANT ULV sorgyomirtó

Ezeknek a gépeknek a védőernyői acélból készülnek, és legördülő védelemmel vannak ellátva. A kibillentő szerkezet gondoskodik arról, hogy a védőernyő akadályba (például fatörzsbe) ütközve hátrafelé kitérhessen, ezért károk nem keletkezhetnek. A kitérítő szerkezet rugója lágyabbra is cserélhető azért, hogy a különlegesen érzékeny fiatal fák törzse se sérüljön.

A vegyszer hasznosulásának növelésére különleges lehetőséget nyújt a cseppképzés nélküli vegyszeres kezelés, az úgynevezett felkenő vegyszerezés. A kenőgépek ott alkalmazhatók, ahol a gyomnövények magasabbak a kultúrnövénynél, elsősorban cukorrépa termesztéshez fejlesztették ki (6. ábra).

6. ábra: vegyszerfelkenő gyomirtógép

Ezek a gépek nem cseppképzéssel dolgoznak, hanem a permetlével átitatott kanóc, félig áteresztő falú tömlő, henger vagy kefe elemekkel a permetlét nagy koncentráció mellett (pl. 10 l vízben 5-6 l gyomirtó szert oldanak) a célfelületre kenik. A nagy töménység azonban nem okoz gondot, hiszen vegyszer csak a gyomok felületére jut, nem kerül sem a talajra, sem a környezetbe. Nem szélérzékeny, víztakarékos eljárás, egyes esetekben 50–80%-os vegyszer-megtakarítás is elérhető vele, az alkalmazott kezelési sebesség akár 15 km/h is lehet. A Pannon Egyetem Agrárműszaki Tanszékén kifejlesztett függesztett kenőgép egyszerűsített hidraulikus rendszerrel, szabályozható folyadékszállítással, speciális porózus anyagból készült 1 méter széles, 200–1000 mm között állítható magasságú kenőcsővel rendelkezik. Laboratóriumi vizsgálatai után üzemi alkalmazása is megtörtént – kedvező tapasztalatokkal – a devecseri erdészet csemetekertjében.

Irodalom

[1] Dimitrievits György – Gulyás Zoltán (2011): A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2011. [2] Nagy Viktor: (2019): Sávos preemergens gyomirtási lehetőségek vizsgálata napraforgó és kukorica kultúrákban Syngenta technológiával. https://www.syngenta.hu/press-release/hir/savos-preemergens-gyomirtasi-lehetosegek-vizsgalata-napraforgo-es-kukorica [3] László - Pályi – Takács (1998): Környezetkímélő növényvédelem - minőségellenőrzés. MTA- AMB XXII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás,  Gödöllő, 1998. 01. 20.-21., Különkiadvány I. köt. 303.-305. p. Dr. Pályi Béla

A cikk szerzője: Dr. Pályi Béla