A terület akkor támogatható, ha: 

• a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés folyik, vagy ha a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – ide nem értve az eseti tisztító kaszálást vagy tisztító legeltetést –, de a gyomok (nádat is beleértve) és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a terület nagymértékű, súlyos lágy vagy fás szárú, vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodása;
• nem áll fenn az állandó gyepterület és az ideiglenes gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik;
• az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen – amennyiben ott tárgy­évben mezőgazdasági termelés nem folyik – a gyepalkotó fűfajok – nem beleértve a nádat – és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek virágai már elnyíltak.

Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágy vagy fás szárú, vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható! Ez azt jelenti, hogy a területet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről (MEPAR) szóló miniszteri rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni, ami a támogatási jogosultság megszűnését eredményezi.

Ezen előírások alól mentesülni csak akkor lehet, ha vis maior esemény következik be (pl. árvíz, belvíz) és vis maior bejelentésnél a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) jelölőnégyzeten túl a minimumkövetelményt is bejelöljük. Fontos, hogy ilyen esetben kifizetés csak az elfogadott vis maior esemény esetében történik. Amennyiben a vis maior elutasításra kerül, akkor az támogatásmegvonással jár (akár túligénylés-szankció is lehetséges). 

A Kölcsönös Megfeleltetés részei a HMKÁ-előírások, melyek már nem a támogathatóság feltételei, azonban be nem tartásuk különböző mértékű (1-3-5-15-20-50-100%) szankciókkal járhat.

Alább ismertetjük a fontosabb előírásokat.

Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások:

Nem juttatható ki:

• műtrágya a MePAR-ban megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban;
• szerves trágya a MePAR-ban megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban és a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban, azzal, hogy a védőtávolság 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű.

A meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be!

Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások:

• tilos a felszín alatti vizekbe és mesterséges tavakba a szennyező anyagnak a közvetlen bevezetése;
• a közvetett bevezetés kizárólag engedéllyel történhet.

Minimális talajborításra vonatkozó előírások:

Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után,

• őszi kultúra vetésével;
• másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy
• a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.

Erózió korlátozására vonatkozó termőhely-specifikus minimális földgazdálkodással kapcsolatos előírások:

• 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka;
• erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.

Vetésváltásra vonatkozó követelmények:

• önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett;
• egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett;
• egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmagcélra termesztett hibrid kukorica sem megengedett;
• egymás után legfeljebb négy évig ter­meszthető: vetőmagtermesztés céljából hibrid kukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett;
• minden egyéb növény több évig ter­meszthető önmaga után.

Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.

A táj jellegzetességeinek megőrzésére vonatkozó előírások:

• A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos.
• Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a föld bolygatása.
• Fa- és bokorcsoportok és a kis kiterjedésű tavak meg kell, hogy feleljenek a jogszabályban rögzített fogalmaknak (azaz ne változtassunk rajtuk).
• A magányosan álló fát kivágni nem lehet.
• Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.

Az Államkincstár a támasztott követelményeknek való megfelelést, vagy meg nem felelést minden évben az egységes kérelemben benyújtott adatok alapján, műholdas felvételezés alapján, valamint helyszíni ellenőrzés keretein belül ellenőrzi.

A cikk szerzője: Bányai Tibor