Nem ez az egyetlen alkalom amikor az Államkincstár kapcsolatba lép velünk. Az év folyamán az ügyfélkapus értesítési tárhelyre gyakran érkeznek levelek a Kincstártól. Ezek az üzenetek többnyire a korábban már megérkezett területalapú támogatások, a zöldítés vagy egyéb támogatások határozatai, de jönnek a gazdáknak helyszíni ellenőrzésekről jegyzőkönyvek, illetve más hivatali határozatok is. Sokan talán úgy vannak vele, hogy ezek csak a könyvelőknek fontosak a könyveléshez, mivel a támogatás már megérkezett, az összeg is nagyságrendileg rendben van. Ez azonban komoly problémákat okozhat, hiszen, ha a kapott leveleket nem ellenőrzi le a gazda, nem olvassa át és szükség esetén nem reagál rá, akkor komoly veszteségek érhetik Őt.

Ez elsősorban a plusztámogatási rendszerekben, pályázatokban részt vevő gazdálkodóknak fájhat. Ilyen lehet az AKG-, vagy ÖKO-pályázatban részt vevő ügyfelek többsége, akik többletkötelezettséget vállaltak és nem, vagy nem annyi támogatást kaptak, mint amire számítottak.

Az ügyfélkapuról a levelek Tartós tárba helyezés híján 30 nap után törlődnek. Ez független attól, hogy megnyitottuk-e vagy sem. Ebből kifolyólag bármi is volt a levélben, az már nem lesz elérhető.

Amennyiben erről korábban másként nem rendelkeztünk, erre a tárhelyre kapjuk meg tehát a határozatokat, támogatói okiratokat, melyek mind-mind nagy jelentőséggel bíró dokumentumok számunkra, akik egy-egy támogatásból részesedni kívánunk.

Minden dokumentum fejlécében szerepelnek az azonosító adatok (ügyfélazonosító szám, iktatószám stb.). Jelentőségük számunkra akkor van, ha valamely probléma esetén a hivatallal kommunikációba kell bocsátkoznunk, hiszen akkor ezekre az azonosítókra kell hivatkoznunk.

A levél első bekezdéséből kiderül, hogy milyen ügyben érkezett a levél. Ugyanakkor fontos, hogy annak ellenére, hogy jóváhagyó határozatot vagy támogatói okiratot kaptunk a további részeket is figyelmesen olvassuk át, hiszen nem mindegy, hogy mindezt mire, mekkora területre, mennyi állat vonatkozásában stb. kaptuk. Amennyiben a határozat csak részben jóváhagyó, vagy elutasító, akkor pedig egyértelműen át kell olvasni a levelet és szükség esetén (azaz, ha nem értünk egyet az abban foglaltakkal) reagálni kell rá.

A határozatok esetében a második bekezdésben, támogatói okiratok esetében pedig az indoklás részben található meg, hogy meddig és milyen körülmények között, kinél lehet kifogással, fellebbezéssel élni az adott üggyel kapcsolatban. A fellebbezésre és kifogásra nyitva álló határidőt azonban mindenképpen be kell tartani, mert ez a határidő jogvesztő, ezt követően már nincs lehetőség kifogás vagy fellebbezés benyújtására. A kiküldött dokumentumok szövegezésében is szerepel, hogy a visszajelzés hiánya automatikusan az adott dokumentum jogerőre emelkedését jelenti.

Ha kifizetési határozatot kapunk, akkor mindenképpen fontos a mellékletek áttanulmányozása, melyben feltüntetik, és pontosan levezetik, hogy mely területekre, mekkora összeget kapunk. Ezeket az adatokat mindenképpen érdemes összevetnünk az egységes kérelemben beadottakkal. Sőt, a beadott támogatási vagy kifizetési kérelem iratazonosítóját is érdemes leellenőrizni, mert előfordulhat hiba is a hivatal részéről (még ha ritkán is) és ebben az esetben mindenképpen élnünk kell a kifogással vagy fellebbezéssel! Fontos, hogy a megadott, legtöbbször 10 vagy 15 napos – jogszabályban rögzített – határidőből ne csússzunk ki, mert ez után a határozat, támogatói okirat jogerőre emelkedik. Ezt követően már nem áll módunkban változtatni rajta vagy panasszal élni.

Különösen igaz ez az AKG, ÖKO és NATURA2000 támogatások kifizetéseivel, támogatói okirataival kapcsolatban. Ebben az esetben nagyon fontos az összes dokumentumban feltüntetett terület ellenőrzése. Ha véletlenül az egységes kérelem felületén keresztül egy olyan területre nem adunk be kifizetési igényt, ami a támogatói okiratunkban szerepel, és ezt a hibát legalább két évben elkövetjük, akkor az adott terület kizárásra kerülhet.

Kisebb hibának tűnhet, de annál jelentősebb, amikor egy határozatot kapunk például a zöldítési támogatás megítéléséről, kifizetéséről és mi ezt elfogadjuk és tudomásul vesszük, de nem ellenőrizzük le, hogy mekkora területre vonatkozóan. Lehetett ellenőrzés, amiről nem kapott a termelő értesítést, pl. műholdas mérés, aminek kapcsán kiküldték a jegyzőkönyvet, amire a termelő nem figyelt és nem reagált rá. Ha azonban leellenőrizzük a kapott határozatot és látjuk benne az ellenőrzés eredményét, amennyiben azzal nem értünk egyet, akkor a kijelölt módon és ideig, saját igazunkat alátámasztó iratok birtokában kifogást nyújthatunk be.

Fontos tehát a gazdák részéről a körültekintés, odafigyelés, hiszen saját érdekük fűződik hozzá, hogy ezt megtegyék, és egyéb kellemetlenségektől, bosszúságtól megkíméljék magukat. Amennyiben a határozatok értelmezése nehézséget okoz (a nem megszokott nyelvezet, vagy a terjedelem okán például), akkor forduljunk szakemberhez – pl. szaktanácsadóhoz vagy falugazdászhoz –, aki segítséget tud nyújtani.

A cikk szerzője: Bányai Tibor