A stúdióban Balogh Viktor marketing­igazgató és Hadászi László innovációs főigazgató beszélgetett a növénykultúrák termesztésének kihívásairól.

A technológiát a termőföldekről bejelentkező Sojnóczki István technológiafejlesztési igazgató, Kecskés István és Honti László fejlesztőmérnökök, a műszaki eszközöket pedig Kiss Sándor szántóföldi gépértékesítési osztályvezető, valamint Kovalovszky Lajos, Nagy Tamás és Szűcs Sándor marketingmenedzserek mutatták be.

A KITE Zrt. a nyár végi és az őszi vetésű kultúrákban nagy termést garantáló korszerű talajművelési és vetési technológiákat dolgozott ki az elmúlt években, és ehhez az agrotechnikához a legjobban illeszkedő hibrideket, illetve fajtákat ajánlja. A szántóföldi fajtasorok csoportos fizikai megtekintésére a koronavírus terjedésének korlátozása érdekében ezúttal nem volt lehetőség, de egyénileg fogadnak érdeklődőket a Dalmandon és Nádudvaron található helyszíneken.

A repce terméseredményének javítása

A jó terméseredmények eléréséhez kiemelten fontos, hogy nyár végén ki kell keleszteni a repcét, és még a tél beállta előtt 8–10 leveles tőlevélrózsás állapotba szükséges jutnia. Ekkorra a növénynek az 1 centimétert meghaladó gyökérnyak-átmérővel, 2 centiméternél nem hosszabb csúcsrüggyel, valamint 30 centiméternél mélyebb gyökérzettel kell rendelkeznie. Ennek érdekében a vetést augusztus végén, szeptember elején és nyirkos magágyba érdemes elvégezni. A repceállományok megfelelő, legalább 8–10 leveles fejlettségéhez mintegy 500 °C hasznos hőösszeg szükséges. A magyarországi átlagos időjárási viszonyok ezért szükségessé teszik az augusztus végi vetéseket. A talajok ebben az időszakban a legszárazabbak, ezért a jó eredményhez olyan alapműveléseket kell alkalmazni, amelyek a lehető legjobban megőrzik a nedvességtartalmat.

Lazítás és vetés

A cég a lazító elven működő talajművelő eszközeit ajánlotta, amelyek képesek a talajt 30 centiméter mélyen meglazítani. A vetésre többféle megoldást is kidolgoztak a vetési kísérletek eredményei alapján. Látványos eredményeket értek el a széles, 76 centiméteres sortávra történő vetésekkel. A talaj előkészítése lazítóval, vagy lazító elven működő sávművelővel végezhető el. Fontos, hogy a talajművelés és a vetés között rövid idő teljen el, hogy ne száradjon ki a magágy. A vetést szemenkénti vetőgépekkel lehet jó minőségben elvégezni. Ezeknél a csoroszlyák elé felszerelt sávtisztítók eltávolítják a száraz talajrögöket, a szármaradványokat, valamint lehetővé teszik a nyirkos magárokba történő maglehelyezést, mindezt egyenletes mélységben. Így válik biztosítottá a robbanásszerű, egyenletes kelés. A KITE Zrt. a magas termésátlag elérése érdekében nagy termőképességű és stabilitású hibridjeit javasolja, melyek érésidő szerint növekvő sorban a következők: Dribbler, Duke, ES Imperio, DK Exstorm, ES Diablo, Phoenix CL, ES Mercure, Diffusion, Cristal, DK Exterrier, DK Impression CL és Feliciano KWS.

Gyomirtás és tápanyag-utánpótlás

A repce őszi fejlődéséhez erősen ajánlott az ősszel végzett gyomirtás (Ikarus + Salsa), a regulátor (Caryx) használata, valamint a foszfor és kálium makro tápanyagok megfelelően magas szintű kijuttatása. A repceállományoknak a regenerálódáshoz, a tavaszi fejlődés gyors megindulásához minden feltételt biztosítani kell! Így lehet elérni a lehető legtöbb oldalhajtás és elágazás képződését, valamint a téli és kora tavaszi csapadék optimális hasznosítását. A repcének kitavaszodáskor, a vegetáció indulásakor a talajban elegendő nitrogén kell, hogy rendelkezésére álljon. Ehhez szükségesek a tavaszi fejtrágyázások, és igény esetén a tavaszi egyszikű gyom­irtás (Rango), valamint a tavaszi regulátor (Protector) használata.

Az őszi kalászosok termesztéstechnológiája

Őszi búza esetén a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája több ponton is eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. A KITE technológia végrehajtásakor biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen, majd a növény fejlődéséhez ideális körülmények alakuljanak ki.

Talajművelés, magágykészítés, vetés

Olyan talajművelő eszközöket kell választani, amelyek igazodnak a talaj nedvességkészletéhez és az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez. A vetés előkészítéséhez az alapművelést legalább 20 centiméter mélyen kell elvégezni. A cég szakemberei szerint erre a középmély lazítók a legmegfelelőbbek. A Köckerling Allrounderrel végzett magágykészítés pedig még nyirkos körülmények között is biztosítja a vetés pontosságát. A cég által ajánlott nagy termőképességű malmi minőséget adó búzafajták (Frenetic, Basilio, Gabrio, Premio, Cellule, Lindbergh, Lennox) és hibrid (Hyfi), valamint a prémium minőséget hozó fajták (Aurelius és Lukullus) genetikája rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt 8-11 t/ha-os termés eléréséhez. Ajánlatukban szerepel egy kitűnő triticale fajta, az SU Agendus, illetve a hatsoros árpák termését is felülmúló kétsoros őszi árpa fajta, a Leopard.

A gabonák növényvédelme

A hibridek esetén 80–100 kg/ha, a fajtáknál 180–200 kg/ha mennyiségű csökkentett vetőmagnorma az ajánlott. Az őszi gyomirtást nem csak a csökkentett vetőmagnorma miatt használjuk, hanem azokon a területeken lehet indokolt az őszi védekezés, ahol a T1, T2-es gyomok vannak túlsúlyban és csíráznak is az ősz folyamán, valamint a nagy széltippan ellen sok esetben már ősszel védekeznünk kell. Az optimálistól (október első dekádja) korábbi vetés esetén szükséges lehet a rovarölő szeres csávázás vagy egy Ninja Zeonos állománypermetezés a vírusvektorok ellen. A nagy terméshozam eléréséhez maximálisan ki kell elégíteni a nitrogénszükségletét a növénynek. Amennyiben nagy mennyiségű nitrogént helyezünk ki a tenyészidőszak alatt, úgy gondoskodnunk kell a megdőlés elleni védelemről szárrövidítők/szárerősítők alkalmazásával.
A szakemberek szerint lényeges továbbá a gombák elleni legalább kétszeri, és a kártevőnyomáshoz igazodó számú védekezés. A cég kalászos fajtáinak (őszi árpa, őszi búza, tritikálé), kiemelkedő termesztési tulajdonságai lehetővé teszik az intenzív technológiába illesztésüket.

Kalászos kísérletek a megfelelő vetésmélység vizsgálatára

A cég dalmandi multifaktoriális kísérleti területén 4 féle talajművelési rendszerben állítottak be eltérő vetésmélységű vetéstechnológiai kísérletet. A változó környezeti feltételek és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására került a kísérletek közé a sűrűsoros vetéstechnológia. Ennél is az egyik leglényegesebb a megfelelő vetési mélység. A cég vizsgálatai azt bizonyították, hogy az egyenletesen kelő állomány kedvezőbb terméseredményt hoz. Amennyiben a termelők képesek olyan talajállapotot létrehozni, amely alkalmas a hazai gyakorlattól eltérő, sekélyebb, 2–3 centiméteres vetési mélység kialakítására, akkor a vetett állomány a 4–5 centiméter vetésmélységhez képest akár 10–15 százalékos terméstöbbletet is hozhat.

A bemutatók visszanézhetők a KITE Zrt. Facebook-oldalán

A cikk szerzője: Csurja Zsolt