Az őszi búza tervezett országos vetésterülete 960 ezer hektár volt, ebből azonban csak 933 ezer hektár valósult meg és csak 846 ezer hektár került betakarításra. Hasonló volt a helyzet az őszi tritikálé esetében is, az elvetett 75 ezer hektárból csak mintegy 67 ezer hektár került betakarításra. A többi őszi kalászos faj esetében nem voltak ekkora problémák, az őszi árpa vetésterülete immáron harmadik éve növekedést mutat, 2022-ben megközelítette a 313 ezer hektárt, a rozs vetésterület is növekedett kissé, elérte a 32 ezer hektárt. A tavaszi árpa, illetve zab vetésterülete csökkent, illetve stagnál, egyaránt 21 ezer hektár volt 2022-ben. 

A hónapokon át tartó aszály és kánikula hatására felgyorsult az érés, így gyakorlatilag a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás. Az országos termésátlagok a korábbi évek átlagát 0,5-1,5 t/ha-al múlták alul, a keleti országrészben viszont a szokásos hektáronkénti termésnek csak felét-kétharmadát sikerült betakarítani!

A fémzárolt vetőmag használat a kalászosok körében az elmúlt években mutatott ugyan némi növekedést, azonban az idei gyenge gazdasági év, valamint a drasztikus vetőmag (és egyéb inputanyag) áremelkedés a fémzárolt vetőmagoktól való elfordulást eredményezheti – értesült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményéből az Agro Napló. 

A fontosabb őszi kalászos fajok vetőmag-előállító terület nagysága a 2017. évi mélypontról tartósan elmozdult, az őszi búza esetében a 2020. évi rekord területhez képest tavaly és az idén is ugyan csökkent, de még így is meghaladta az azt megelőző évek átlagát, az őszi árpa szaporító terület az utóbbi években folyamatos növekedést mutat (lásd 1. táblázat). Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás volt megfigyelhető az őszi tritikálé szaporító területek alakulásában az elmúlt években, azonban az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. Az előző években a tavaszi árpa vetőmag-szaporító terület nagysága 1.200 hektár környékén stabilizálódott, az idén azonban jelentősen visszaesés volt tapasztalható (821 ha), ahogyan a homoki zab (1.964 ha) és a tavaszi zab (483 ha) szaporító területek esetében is (2. táblázat).  

A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma általánosságban véve folyamatosan növekszik 2004 óta, bár az őszi búza esetében idén jelentős visszaesés volt, míg 2020-ban 194 fajtát szaporítottak, addig 2022-re csak 174 fajtát jelentettek be szaporításra. A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. A legfontosabb kalászos fajok esetében – a bejelentett szaporító területek alapján – az élmezőnyben jelentős változások nem történtek. Az őszi búzák és az árpák között az élmezőny immáron két éve változatlan, az élen az Mv Nádor (22,79%), illetve az SU Ellen (33,49%) megerősítette piacvezető pozícióját, a dobogón a búzák rangsorában a Falado, az árpák között a Jakubus a 2., 6,08%, illetve 12,46%-os területi részaránnyal. A dobogó alsó fokára az Mv Ménrót (5,54%), illetve a KWS Meridian (5,63%) állhattak fel. Az őszi tritikáléknál 2022-ben az élre ugrott a Hungaro (13,01%), a GK Maros lett a 2. (12,647%), a GK Szemes (9,81%) a 3., míg a 4. az Mv Talentum (6,87%), a magyar fajták szerepe tehát továbbra is meghatározó. 

Az eddig beérkezett termésadatok alapján kijelenthető, hogy az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, az aszály sújtotta keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, esetenként közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Az aszály jobban kiemelte az agrotechnikai, fajtaválasztási és elővetemény hatásokat is. Bár összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak.

Faj	2016. évi szemlélt	2017. évi szemlélt	2018. évi szemlélt	2019. évi szemlélt	2020. évi szemlélt	2021. évi szemlélt	2022. évi szemlélt
	ha	ha	ha	ha	ha	ha	ha
Őszi búza	25 677	21 754	24 588	26 158	29 716	27 228	24 691
Hibrid búza	80	115	142	214	238	210	156
Őszi árpa	5 921	5 051	4 142	4 967	5 768	6 763	7 738
Hibrid árpa	57	145	0	82	220	297	214
Őszi tritikálé	2 952	2 591	2 499	2 713	2 991	2 027	2 075
Őszi rozs	1 445	885	1 477	1 960	2 344	2 329	1 949
Hibrid rozs	109	161	96	204	211	164	59
Alakor búza	26	27	0	3	0	22	17
Őszi zab	95	113	74	142	210	131	129
Őszi durum búza	1 689	1 314	2 046	1 673	1 567	1 343	1 642
Tönköly búza	344	123	390	103	271	307	361
Tönke búza	15	31	0	0	0	1	2
Évelő rozs	9	19	39	40	40	22	17
Király búza	9	0	2	0	2	0	0
Őszi kalászos összesen	38 428	32 329	35 495	38 259	43 578	40 844	39 050

1. táblázat Az őszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016–2022

Faj	2016. évi szemlélt	2017. évi szemlélt	2018. évi szemlélt	2019. évi szemlélt	2020. évi szemlélt	2021. évi szemlélt	2022. évi szemlélt
	ha	ha	ha	ha	ha	ha	ha
Tavaszi búza	217	491	332	238	163	205	312
Csupasz zab	14	13	3	1	0	0	0
Tavaszi árpa	2 149	1 973	1 075	1 282	1 277	1 170	846
Homoki zab	3 477	3 417	2 392	2 201	3 009	3 173	1 993
Tavaszi tritikálé	72	26	34	41	60	78	1
Tavaszi rozs	17	35	10	69	55	71	38
Rizs	182	166	120	101	106	82	36
Tavaszi zab	1 131	1 064	763	1 243	1 070	775	511
Tavaszi kalászos összesen	7 259	7 186	4 728	5 178	5 742	5 554	3 737

  2. táblázat: A tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016–2022

(Forrás: Nébih)