A hazai agrár felsőoktatás most zajló átrendeződése várhatóan az oktatás színvonalának növekedését hozza magával, hiszen az agráregyetemek között kialakuló egészséges verseny rákényszeríti az egyes intézményeket, hogy a lehető legátfogóbb és legfrissebb ismereteket kínálják a hallgatóknak.

A technikai eszközök fejlődése és a digitalizáció alapjaiban formálta át az agráriumot

Az alapképzés során elsajátított ismeretek természetesen fontosak, sok esetben azonban a tananyagok tartalma hamar elévül, hiszen a technikai eszközök fejlődése és a digitalizáció alapjaiban reformálta meg az agráriumot. A növénytermesztés alapvetően persze nem változik meg, de az eszközök, illetve a termesztéstechnológia folyamatosan változnak. Az adatokra alapozott beavatkozás, a kellő időben és pontossággal elvégzett munkaműveletek a növénytermesztés input anyagának csökkenésével, a hozamok növekedésével, így a hatékonyság és jövedelmezőség növekedésének ígéretével kecsegtetnek, de egy-egy beruházás előtt érdemes alaposan megvizsgálni, hogy a technológiai fejlesztésbe fektetett összeg vajon megtérül-e?

Ami azonban biztosan megtérülő befektetés, az az oktatás, illetve a továbbképzés. Várhatóan az agrárfelsőoktatás átrendeződésével a továbbképzési lehetőségek is változni fognak, azonban az egyik legnépszerűbb fejlődési-felfrissülési-továbbképzési lehetőség, a szakmérnök képzés továbbra is népszerű marad.

A három évvel ezelőtt Mosonmagyaróváron (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) útjára indított precíziós mezőgazdasági szakmérnök/szaktanácsadó képzés sikerét jelzi, hogy egyre növekvő létszámmal indulnak az újabb évfolyamok, de a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődők számára a Szent István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (Hódmezővásárhely), az Óbudai Egyetem (Székesfehérvár), illetve a tavalyi évig a Keszthelyi Georgikon is lehetőséget biztosított a továbbképzésre.

Természetszerűleg mindegyik intézmény a képzést egy kicsit a saját erősségeire alapozva differenciálta, de az alapok mindenütt megegyeznek. Egy olyan új technológia, illetve szemléletmód bevezetését szorgalmazzák, amellyel a gazdálkodás sikeresebbé tehető, a szemléletmód frissíthető, és az elérhető új eszközök megismerhetők az érdeklődők számára.

Az agrár karok, illetve agrár intézmények vonzáskörzetei – az eddigi adatok alapján – nem csak egy-egy szűkebb régióra érvényesülnek, azaz a felnőttképzésben (szakmérnök képzésben) nem feltétlenül érvényesül a közvetlen vonzáskörzetben maradás, sokkal inkább az egyes intézmények oktatási kínálata, illetve a kontakt órák munkarendje határozza meg a választást.

Az idei évben bizonytalanságot szülő járványhelyzet várhatóan kikényszeríti, a digitalizáció ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az e-learning, illetve blended learning eszközrendszerének felhasználásával a kontakt órák számát csökkentsük.

Azonban hiszem – és ez a tapasztalatom –, hogy a személyes találkozások ereje a felnőttképzés eredményességét nagymértékben határozza meg. Egy közös reggeli kávé, egy esti sör, vagy egy pohár bor mellett olyan szakmai megbeszélések zajlanak, amelyeket a katedráról nem lehetne irányítani.

Bár a „precíziós kutatások” több évtizede folynak Magyarországon, az ismeretanyag egyre bővül, a mai napig szükség van arra, hogy újabb beállított kísérletekkel, vagy egy-egy új impulzussal tovább tudjunk lépni a jövő felé. Az agrárium digitalizációjával olyan – eddig ismeretlen – határterületek kerültek a kutatások fókuszába, mint az IoT (Internet of Things), a mesterséges intelligencia, vagy az adatátviteli technológiák (ide értve akár a jelenlegi legújabb 5G technológia alkalmazási lehetőségeit is).

Bár úgy tűnik, hogy a növénytermesztési gyakorlatot ezek nem befolyásolják, ma már nem ritka, hogy felhőalapú adatátvitellel jut el egy kijuttatási terv a növényvédő gép monitorjára, vagy a hozamtérkép adatait nem kell fizikai adathordozóra menteni, hiszen azok szintén automatikusan kerülnek egy központi adatbázisba.

A személyes találkozások ereje a felnőttképzés eredményességét nagymértékben határozza meg

A tudományos igényességgel végzett kutatások (amennyiben nem alapkutatásról beszélünk) célja, hogy a gyakorlatban is alkalmazható tudásanyag keletkezzen, a kutatók igyekeznek a tapasztalataikat megosztani egymással.

Erre ad lehetőséget a 2021-ben Budapesten megrendezésre kerülő Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (13th ECPA).
A precíziós gazdálkodás legrangosabb európai tudományos rendezvénye a szervezők reményei szerint lehetőséget biztosít arra, hogy az idei évben elmaradt nemzetközi konferencia kimaradása miatt a precíziós gazdálkodás nemzetközi élvonalában tevékenykedő kutatók megismertessék legújabb eredményeiket a tágabb érdeklődő közösséggel is. Itt, ugyanúgy, mint a képzések során, a személyes találkozások olyan impulzusokat adhatnak, amellyel előre mozdítható a precíziós gazdálkodási tudásanyag.

További információ:
ecpa2021.agroinform.hu

Előző cikk | Következő cikk

Mellékletünkben igyekszünk közelebb hozni az olvasóhoz a precíziós, avagy helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát és bemutatni a való életben bevált technológiai lehetőségeket. Frissen végzett szakmérnökökkel beszélgettünk, akik egyben helyspecifikusan termelő gyakorló gazdák is, valamint megkérdeztük a közigazgatás, az agrárdigitalizáció és a felsőoktatási képzés szakembereit arról, hogyan látják a magyar mezőgazdaság fejlesztésének jövőjét.

Tartalomjegyzék

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor