A napraforgó termésátlagát, hasonlóan más növényekhez, az adottságok, mint a talaj és az évjárathatás markánsan befolyásolják. Az adottságok kihasználása, a negatív hatások kivédése már a mi dolgunk, amelyet megfelelő talajműveléssel, okszerű tápanyag-gazdálkodással, gondos növényvédelemmel érhetünk el. A „Cél a 6 t/ha” programunk célja, hogy minél több lehúzó tényezőt azonosítsunk és hárítsunk el, miközben minél jobban megismerjük a napraforgó speciális igényeit.

A napraforgó tápanyag utánpótlásáról a jelenleg elérhető felületeken kevés a jól használható, szakmailag megalapozott, hiteles információ különösen, ha azt a kukoricához vagy a kalászosokhoz hasonlítjuk.

Hasonlóan egyéb agrotechnikai elemhez, számos esetben a tápanyag utánpótlását a hagyományokon alapuló, illetve a kukoricára kidolgozott megoldások jellemzik. A napraforgó pedig több esetben bizonyította, hogy mindezekre másként reagál, mint a kukorica. Az egyes hibridek hozamszint növelésére vonatkozóan pedig termőhely – hibrid specifikus tápanyag ajánlás még kevésbé áll rendelkezésünkre.

A Syngenta Kft. szeretné elérni, hogy a magas genetikai potenciállal rendelkező vetőmagjai mellé a termesztés eredményességét segítő tudástárat hozzon létre, melyet megoszthat a termelőkkel. A napraforgó sikeres termesztésének alapfeltétele, hogy környezeti igényeit minél alaposabban megismerjük. Most ezen az úton tesszük az első lépéseket, amely komoly együtt tanulást jelent, az együttműködő termelőkkel.

A többi növénytől eltérő talaj és tápanyag igényét pontosítanunk kell, hogy annak ismeretében, azokat minél pontosabban biztosíthassuk.

A következőkben kiemelünk néhány fontos szempontot, amely általános érvényű lehet a napraforgó tápanyag utánpótlásával kapcsolatban:

• A növekedéséhez szükséges kulcselemeket meg kell ismernünk.
• A tápanyagpótlásnál számoljunk a fajlagos tápanyag igényével, a tervezett termésszinttel, valamint a talaj tápanyag-szolgáltató képességével.
• Vegyük figyelembe, hogy a hibridek alkalmazkodóképessége és tápanyag-reakciós tulajdonsága jelentősen változtak az utóbbi két évtizedben, a nagyobb termés szintekhez ma már nagyobb igények társulnak.

Amit biztosan tudunk, hogy a napraforgó nagy tápanyagigénnyel bír, azonban jó tápanyagfeltáró tulajdonsága miatt, csak gyenge vagy közepes tápanyag-reakciókkal számolhatunk.

A tápanyag-utánpótlás jelentős költség:

• Tápanyagra fordított költségünk jelentős, a teljes technológiai költség 25–30%-a.
• A trágyázási kísérletekben a különböző adagú- és arányú trágyák hatását nehéz kimutatni, ezért a témában sok az ellentmondás a napraforgó esetében.

A következőkben a napraforgó számára fontos adatokról és eddigi Syngenta szántóföldi vizsgálati eredményekről kívánunk információt megosztani.

Nitrogén és hatása:

• A nitrogén jelentős hatással bír a zöld növényi részek növekedésére, vegetáció hosszára.
• 1 tonna terméshez átlagosan 41 kg nitrogénre van szükség, amelyet biztosítanunk kell. Ugyanakkor a túlzott nitrogénadag csökkenti az olaj %-ot, miközben növeli a megdőlés és a kórtani megbetegedések kockázatát. A 4–10. levél olajtartalomra gyakorolt hatása a legnagyobb, ezért fontos egészségesen tartanunk.

Az alábbi táblázat a Syngenta Argentína honlapján (www.syngenta.com.ar) érhető el, ahol a napraforgó tápanyagellátása jól kidolgozott és összehasonlítható a kukorica hasonló paramétereivel. A két növény fajlagos hektáronkénti 1 t/ha-hoz szükséges tápanyag igényét, a gyakoribb 4 t/ha és a megcélzott 6 t/ha esetén érdemes összevetni a kukorica hasonló 10 vagy 12 t/ha terméshez szükséges elem szükségletével. A színezett háttérrel kiemelt elemekre érdemes fokozott figyelmet fordítani (1. táblázat).

1. táblázat: A két növény fajlagos 1 t/ha, illetve magasabb termésekhez szükséges elemigénye.

Az alábbi ábrán a 2016. évi felmérésben szereplő Duna melléki napraforgó táblák (24 tábla) tavaszi nitrogén felhasználása és annak hozamhatásai láthatók (1. ábra).

1. ábra: 2016. évi nitrogén használat és termés összefüggés felmérése

A 2016. évi felmérés azt mutatja, hogy a kijuttatott N – dózis nincs összefüggésben a hozammal, alacsonyabb N dózisok mellett is lehetett szép eredményeket látni.

A 2. ábrán a Duna melléki termelők vetéssel vagy sorközműveléssel kijuttatott nitrogén felhasználását és hozameredményeit láthatjuk. A táblák mintegy 1/3-án alkalmaztak vetéskor vagy fejtrágyaként nitrogént, de nem értek el velük magasabb terméseket.

2. ábra: Vetéssel vagy sorközműveléssel kiadott nitrogén és termés összefüggések.

Egy frissebb, 2019-ben a Debrecen Látóképi kísérletünkben emelkedő műtrágya dózisok termésre gyakorolt hatását vizsgáltuk (2-5. táblázatok). A tápanyag kijuttatás nyár végén (2018.08.02.) történt, ennek során a N felét, a P2O5 és a K2O teljes mennyiségét 10:15:18 komplex műtrágyával biztosítottuk. A N másik felét 28%-os hatóanyag tartalmú szilárd formában tavasszal (2019.04.03.) szórtuk ki minden parcellára.
A vizsgálatban SY Bacardi CLP 62 500 mag/ha vetésnormával került elvetésre.

2. táblázat: A kísérletben alkalmazott műtrágya dózisok.

3. táblázat: Műtrágya dózisok hatása szárra, virágzásra, magasságra.

4. táblázat: Műtrágya dózisok hatása betegségekre.

5. táblázat: Műtrágya dózisok hatása a termésre.

A termés már a 2. táblázatban látható 2. számú műtrágya dózisok mellett elérte a maximumot. A magasabb dózisok már csak a költségek növekedését eredményezték. A 2019. évi kísérlet is megerősítette, hogy a napraforgó nem minden esetben téríti meg az extra tápanyag használat magasabb költségét.

A 2020-as évben Hort térségében állítottunk be differenciált tőszám, és változó nitrogén dózis kísérletet (3. ábra). Talajvizsgálati adatok: pH 5, humusz 2%, KA 35-38, K2O 200-250 mg/kg, P2O5 80-100 mg/kg. A kísérlet 5 különböző tőszámmal és 4 különböző nitrogén dózissal került beállításra. A terméseredmények alapján az általánosan alkalmazott vetésnormák esetében a többlet N kijutatás nem megtérülő befektetés (3. ábra). Az ábrán a különböző dózisokban kijuttatott N-t a színek eltérő árnyalatával, míg a kivetett tőszámokat (kaszat/ha) az oszlopok alatt tüntettük fel.

3. ábra: A „Cél a 6 t/ha” program egyik résztvevőjének eredményei (Hort, 2020)

A felmérések és kísérletek eredményeit összegezve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le a tőszám emeléssel és a napraforgó növekvő nitrogén tápanyag utánpótlásával kapcsolatosan:

Az emelkedő tőszámok lineárisan emelkedő terméseket eredményeztek ebben a kísérletben. A növekvő provokatív nitrogén dózisok ugyan emelték a termésátlagokat, de a felhasznált nitrogén műtrágya költségeit így sem tudták fedezni.

A nitrogén helyes dozírozásához elengedhetetlen tudni a rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét. Forrása a humusz %, és a különböző mélységben elhelyezkedő nitrit-nitrát tartalom. Ennek ismerete fontos, számos napraforgót termesztő országban évente legalább 60 cm, de sok esetben 120 cm mélységig is vizsgálják a talajt, ugyanis a napraforgó ehhez még hozzáfér. Így amikor a kiszórni kívánt mennyiséget megállapítják, akkor figyelembe veszik az összes rendelkezésre álló, humuszból feltáródó és az ásványi nitrogén formájában jelenlévő mennyiségeket is.

Mit tehetünk?

Javítsuk a tápanyag felvehetőséget, biztosítsuk a szerves anyag visszaforgatást, és óvjuk a humusztartalmat. A pH javítás, főleg a gyenge savanyú talajokon gyors eredményt mutat, hiszen a talaj vízháztartása és a tápanyagforgalma összefügg egymással.

A megfelelő nitrogén dózist, a téli időszakban vett talajminták (max. 5 °C) ásványi nitrogén vizsgálati eredményeinek ismeretében tudjuk pontosan meghatározni (N min módszer).

Tekintettel arra, hogy az évjárathatás is tovább árnyalja a képet, így a következő években is tovább folytatjuk a napraforgó igényeinek mélyebb megismerését, hogy minél több információt gyűjtsünk be azokról az eddig kevéssé ismert faktorokról, melyek hozzásegíthetnek a termésátlag maximalizálásához.

  Szeleczki Attila
Fejlesztőmérnök Barta László
Contivo Szaktanácsadó
Syngenta Kft.