Jordán László, a NÉBIH Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságának vezetője az engedély bejelentését követően elmondta, hogy az Európai Unióban új lendületet kapott fenntarthatósági törekvés egyre több jogszabályban megjelenik.

Egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésünkre, mert a régi, jól bevált hatóanyagok már nem tudnak megfelelni az egyre szigorodó egészség- és környezetvédelmi előírásoknak. A vezető utalt arra, hogy a következő évtől új termésnövelő anyag engedélyezési eljárási rendszer kerül bevezetésre az összes tagállamra vonatkozóan, mindeközben a magyar hatóság által működtetett hagyományos, az európainál szigorúbb engedélyezési rendszer igénybevételére is lesz lehetőség.

A Green Deal emlegetése során gyakran tapasztalt félreértések elkerülése végett kiemelte, hogy 2030-ig nem a növényvédő szerek felhasznált mennyiségét, hanem tagállamonként a harmonizált növényvédőszer kockázati mutatót kell 50%-kal csökkenteni. Ezzel együtt a természetes alapú termésnövelő készítmények – bio-stimulátorok, baktériumtrágyák, algakészítmények, növényi kivonatok – kerülhetnek reflektorfénybe, amelyek a növények életfolyamatait kedvezően szabályozzák, ezáltal biztosítva ellenállóságukat a környezeti kihívásokkal szemben. Jordán László biztatta a hazai gazdálkodókat, hogy próbálják ki ezeket a készítményeket és reális elvárásokat támasztva velük szemben illesszék be a gazdálkodási gyakorlatukba.

Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezetője hangsúlyozta: fontosnak tartja a hazai kutatóállomások célorientált, piaci igényekre felkészült kutatásaira helyezni a hangsúlyt. A kutatóknak, vetőmag-előállítóknak fel kell készülni a kihívásokra és olyan alternatív, innovatív lehetőségeket kell kínálni a termelők számára, amely mögött megbízható üzemi eredmények állnak. Hozzátette: elkötelezettek a fenntartható növekedés mellett, ezért kizárólag olyan stratégiai partnerekkel dolgoznak együtt, amelyek innovatív megoldásaikkal a fenntarthatósági célt követik, miközben növelik a versenyképességet is.

Gyenei Ferenc, a 30 éve működő, magyar tulajdonú Bio-Nat Kft. ügyvezetője tájékoztatott, hogy a Marton Geneticsszel közös kutatási projekt során – amely a hatóanyag-kivonások után keletkezett űr szűkítésén túl a fenntarthatósági célt is szolgálja – új megközelítésbe helyezték a növényvédelmet. A komplex ökológiai rendszereken belüli összefüggéseket kívánták ugyanis feltárni és a szimbiózisok lemodellezésével kiragadni a vetőmag mikrokörnyezetét abból a célból, hogy annak a növényvédő szerrel szembeni kitettsége csökkenthető legyen. A már meglévő baktériumtörzsekből kiindulva megtalálták azt az összetételt, amellyel becsávázva a vetőmagot a megfelelő mikrokörnyezetet biztosítja a fejlődéshez, növelve ezáltal a növény ellenállóságát. Kiemelte, hogy ezek a baktériumok a csírakori növények még fejletlen védelmi mechanizmusát támogatva kiszorítják maguk körül a növények számára veszélyes baktériumokat és gombákat is, megteremtve ezáltal a kedvező életfeltételeket. A készítmény további kedvező hatásai a gyökérnövekedés serkentése, a gyökértömeg növelése által a növények tápanyagfelvételének fokozása, a levegő nitrogéntartalmának megkötése, illetve a talajszemcsék összetapadásának megakadályozása – sorolta Gyenei Ferenc.

A kalászosban engedélyt kapott MV-SUPARY nagyüzemi tesztelése jelenleg is zajlik Martonvásáron. A csávázószerek és a mikrobiológiai készítmény együttes hatásának vizsgálati eredményeiről az ügyvezető elmondta, hogy az MV-SUPARY kompatibilis valamennyi csávázószerrel, a mag kitettségét csökkentve és annak erősödését szolgálva közvetve termésnövelő hatással is rendelkezik. Hozzátette: az egyre növekvő fogyasztói igényeket kiszolgáló biogazdálkodásban is engedélyezett készítmény a Magyar Innovációs Szövetség 2020-as évi Innovációs Díj elismerésben részesült.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea