Szigorodó környezetvédelmi előírások    

Az unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2021-től 2027-ig tartó fejlesztési ciklusának átmeneti időszaka után 2023-tól a mezőgazdaságba áramló uniós források csökkennek, miközben a gazdáknak jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell majd megfelelniük. Az új KAP több országban is ellenérzéseket váltott ki a gazdákból. Németországban a permetezőszerek visszaszorítása miatt tüntettek, Brüsszelben a támogatások csökkentése után vonultak fel traktorokkal az Európai Tanács közelében, Franciaországban pedig azért demonstráltak, hogy erősebben támogassák a kistermelőket. A hazai vállalkozások is tartanak az új szabályozástól amiatt, hogy versenyhátrányba kerülhetnek az unión kívüli cégekkel szemben, akik továbbra is importálni tudják majd termékeiket, de csak lazább szabályoknak kell megfelelniük.

„Bár ez a félelem nem alaptalan, lehet mit tenni. Innovációval, olyan technológiák használatával kell erre válaszolnunk, amelyekkel csökkenthetjük a költségeinket és növelhetjük a terméshozamot.  A lehetőség adott, 2023-tól a források 20 százaléka épp az ilyen precíziós megoldások támogatására lesz elkülönítve, hogy az EU tartani tudja a célt. Így 2030-ra a növényvédő szerek használatában 50 százalékos, a műtrágyáénál pedig 20 százalékos csökkenés valósulhat meg. Magyarországon pedig kiemelten kedvező hiteleket lehet felvenni mezőgazdasági célokra” - magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője.

A bankok is segítenek a zöldítésben

A fenntarthatóvá válás nemcsak az EU agrárprogramjában jelenik meg, hanem a bankszektor is egyre nagyobb feladatot vállal finanszírozási oldalról. A régióban elöl jár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek fő feladatai közé tartozik a fenntartható gazdaság elősegítése.

Gyura Gábor, az MNB fenntartható pénzügyi főosztályának vezetője elmondta: a bankok szempontjából a gazdaság szükségszerű „zöldítése” nemcsak a beruházási igények miatt fontos üzleti lehetőség a hitelintézeteknek, de kockázati szempontból is előnyökkel járhat. A fenntarthatóbban működő vállalkozások nagyobb eséllyel teljesítik a szabályozás és az ügyfelek által támasztott erősödő zöld elvárásokat, vagy éppen több uniós forráshoz juthatnak. Pénzügyi megfontolásból tehát érdemes olyan projekteket finanszírozni, amelyek környezeti szempontokat is figyelembe vesznek” – fogalmazott.

A hitelminősítő Moody's is hasonló tendenciákat figyelt meg, az ő tavalyi felmérésük szerint nagyjából kétszer valószínűbben válnak nem teljesítővé a nem „zöld” kölcsönök. A szemlélet globális elterjedését jól mutatja, hogy idén először – kötvénykibocsátással és hitelekkel – több finanszírozáshoz jutottak a zöld projektek, mint a szénhidrogénekkel kapcsolatos beruházások – áll a K&H összezésében