A gyorsan változó időjárási és piaci körülmények olyan kalászos fajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.

Az általános fajtaválasztási alapelvek mellett napjainkban a gabonatermesztésben is fokozottabban odafigyelünk a fajták és hibridek környezeti stresszhatásokra adott válaszaira. Hiszen a klímaváltozás termelésre gyakorolt negatív hatásai összetettek, és emiatt egymással összefüggésben szükséges őket kezelnünk. Alapelv, hogy a termőhelyi és talajadottságokhoz, valamint a gazdálkodás igényeihez illeszkedő tenyészidővel és érésidővel rendelkező fajta és hibrid megválasztásával érhetjük el az elvárt eredményességet.

A gabonatermesztés hazai agroökológiai körülményeinek ismeretében leszögezhetjük, hogy a korai, a középkorai, valamint nagyrészben a közép- és középkései érésidejű fajták és hibridek a legalkalmasabbak a biztonságos termesztésre. Ezek a modern őszi búzák a legritkább esetben sérülnek a fejlődés generatív szakaszában (virágzás-kalászhányás) a szélsőséges időjárás hatására, azaz jól termékenyülnek, sikeres a termésképzésük. Sőt, érésidejüknek megfelelően a szemkitelítődés időszaka is zökkenőmentes, nagyobb eséllyel képesek a betakarításkor homogén árualapot szolgáltatni, és döntően mentesek a szemmegszorulástól.

Az igen korai érésidejű őszi búzák a vetésterület kis hányadát foglalják el. Ezeknek a fajtáknak igen magas malmi adottságaik vannak, az árumag minősége átlagon felüli, de a termésprodukció mérsékelt, a termésszintjük jellemzően nem éri el az adott területre jellemző és elvárt hozamokat. Hazánkban még a kiemelkedően magas minőséget megcélzó gazdaságokban is csupán a munkacsúcsok (növényápolási, növénytáplálási, betakarítási) széthúzása iránti igény esetén lehet az igen korai fajtáknak létjogosultsága.

A valódi kései érésidejű termelési alapok a hazánkban tapasztalható hektikus és szélsőséges termelési viszonyok között (csapadék, csapadékeloszlás, hőstressz, légköri és talajaszály) csak szakszerű termőhelyi adaptációt követően, kisebb és jól körülhatárolható régiókban termeszthetőek hatékonyan. Jól dolgozni ott lehet velük, ahol mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdag, okszerűen művelt a talaj, aminek köszönhetően a terület és így a vetett kultúra klímaérzékenysége alacsony szinten tartható (klímastabil terület és klímastabilizáló gazdálkodás). Esetükben sajnos a virágzás, megtermékenyülés, szemkitelítődés és érés, tehát a generatív fenológiai szakaszok időszakában már jellemzően komoly szárazság uralkodik a pannon régióban. Produktivitásukra így jelentősen kihat az egyre korábban kezdődő és egyre hosszabbra nyúló csapadékmentes időszak, ami miatt országos léptékben, a legtöbb termőhely adottságai alapján kockázatos a termesztésük.

Az előzőekben megemlített összefüggések termőhely-specifikus figyelembevételét javasoljuk a fajta és hibrid megválasztása során. A megfelelő érésidővel jelentősen hozzájárulunk a termelés sikeréhez-és a gazdaság hatékony üzemeltetéséhez (gépi kapacitások, időzítés, munkaszervezés) úgy, hogy közben képesek vagyunk kordában tartani a klímaváltozás káros hatásait is. A megfelelő érésidő megválasztása a teljes tenyészidőszak során megnyugtató, mert elősegíti a stabilabb termelést és a termelési kockázatok csökkentését.

Tekintse át javaslatainkat, ismerkedjen meg a biztonságos és fenntartható termelés szempontjából legmegbízhatóbb érésidő-kategóriákba tartozó kalászos hibridjeinkkel és fajtáinkkal. Hogy a döntés még megalapozottabb, a termelési kockázat még kisebb legyen, javasoljuk, hogy az Önnek legmegfelelőbb érésidejű búza kiválasztásához forduljon a legközelebbi SAATEN-UNION területi képviselőhöz.