Támogatók:

A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése

Dr. habil. Milics Gábor, PhD a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke

Hamarosan befejeződik a kalászosok betakarítási adatainak gyűjtése. Ezzel kapcsolatban érdemes tisztában lenni azzal, hogy az adatgyűjtés folyamán nem csak arra van szükségünk, hogy a szenzorok tökéletes állapotban legyenek és megfelelő módon, bekalibrálva végezzék az adatgyűjtést. Ennél talán még fontosabb, hogy megértsük a gépkezelők szerepét a folyamatban.

A betakarítást végző kollégák munkája legalább olyan fontos az adatgyűjtési folyamat során, mint később az információfeldolgozást végző szakembereké. A kombájn fülkéjében lévő monitorok kezelése ugyanis egy olyan extra feladat, ami megfelelő képzettséget igényel és nagy felelősséggel jár. Ez nem kisebb horderejű annál, hogy egyáltalán lesz-e feldolgozni való adatunk. Jó tudni, hogy a hozammérés nem csak egy gazdasági év sikerességét fogja alátámasztani, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a következő gazdálkodási év tervezését meg tudjuk kezdeni. Továbbá talán ennél is fontosabb, hogy olyan, hosszú távú adatgyűjtést tesz lehetővé, ami a hasonló típusú termények esetén elengedhetetlen akár többéves időtávlatból is.

A hozammérő rendszerek pontos adatot szolgáltatnak egy tábla teljesítőképességéről, alkalmazásuk az adatgyűjtés egyik legalapvetőbb lehetősége. Ám ne felejtsük el, hogy eredményt csak akkor szolgáltat, ha a gépkezelő, az adatfeldolgozó és a döntéshozó is érzi a saját szerepét ennek elkészítésében és felhasználásában.

Elsőként a 2021-es magyarországi Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia gyakorlati napjának helyszínét biztosító Keve Zrt. egyik gépkezelője, Németh Balázs beszélt a hozammérés hasznosságáról és részleteiről.

A hozamtérkép lelke a pontos nedvességmérés

Fejér megyében, a Bicskei járásban található Tabajd, a Keve Zrt. központja. A vállalat Baracska környéki szántóföldjein az egyik gépkezelő, Németh Balázs alkalmazza jó érzékkel a helyspecifikus technológiai megoldásokat, és gyűjti az adatokat a permetezés és a betakarítás során. Milics Gábor ajánlására beszélgettünk vele a precíziós mezőgazdaság, azon belül a hozammérés gyakorlati megvalósításáról.

A Keve Zrt. fő növényei a repce, az árpa, a búza, a napraforgó és a kukorica. A cég kombájn- és traktorflottáját Case IH gépek alkotják, a betakarítást 4 arató-cséplő gép végzi, ebből 2 darab 8230-as, 2 darab pedig 8250-es modell. Ez utóbbiakban az AFS Harvest Command cséplőautomatizálási rendszerrel támogatják a pontos adatgyűjtést. Ez a technológia érzékelőkkel és kamerákkal kíséri figyelemmel a gép működését. Az automatizálási rendszer elemei UV- és infravörös fény felhasználásával segítenek a gabona minőségének megfigyelésében úgy, hogy a fénysugarak meghatározzák a törmelék és a szennyeződés mennyiségét a betakarított gabonafélében. A technológia a terményáramlás adatainak meghatározásakor automatikusan állítja a szemveszteség, a tisztamag és az egyéb paraméterek megadása után a pontos hozamértéket, és mindig arra törekszik, hogy a kombájn a lehető legkisebb veszteséggel és a leghatékonyabban dolgozzon.

Gyerekkora óta a mezőgazdaságban szeretett volna dolgozni Németh Balázs, aki velencei tanulmányai után nyert felvételt a Keve Zrt. állományába. A jó informatikai érzékkel megáldott szakember szerint a mai gépek megkövetelik a folyamatos tanulást, úgy véli, az agrárcégek vezetőinek és a gépkezelőknek együtt kell fejlődni az új technológiákkal. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az érdeklődés, a nyitottság, valamint az sem árt, ha érzéke is van hozzá az embernek – mondta a Baracskán élő gépkezelő. Balázs 2010-től dolgozik a cégnél, ahol 2014-től léptek a precíziós növénytermesztés útjára: ekkor alkalmazták először az automata kormányzást és vették meg a Hagie STS 12 önjáró permetezőt. A digitalizációs fejlesztések ettől kezdve folyamatosak voltak, mára a tőszámszabályozás, a helyspecifikus tápanyag-kijuttatás, a zónakialakítás és a növényvédelem területén is komoly, jól működő rendszereket alakítottak ki.

Németh Balázs, a Keve Zrt. gépkezelője az aratásról és a hozammérésről is beszélt

Szerencsére a cégvezetőnk már akkor is az adatalapú gazdálkodásban gondolkodott, és ez azóta sem változott – folytatta Balázs. A fejlesztéseknél nem csak a befektetés összegét, hanem a megtérülést is nézi, amiben sokat segít, hogy a precíziós rendszerek nagyon sok pénzkidobástól kímélik meg a pontosan adatot gyűjtő és felhasználó gazdaságot. Az üzemanyag- és a vegyszerfelhasználás csökkentése, az automata kormányzásnak köszönhetően a fedések minimalizálása, hogy csak azt szórjuk, amit kell – ez mind rengeteget számít a költségvetésben. Az automata szakaszolás jelentősége azon túl, hogy a növényvédő szerek kijuttatását optimalizálja, azt a helyzetet is segít elkerülni, hogy a növények dupla kezelést és stresszt kapjanak, ráadásul a kevesebb lefedés és menetszám miatt időmegtakarítást is jelent. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a technológia nem kifejezetten a bevétel növelésére alkalmas, inkább a költségek csökkentését eredményezi. A cél, hogy a termelők a jövőben minél kevesebb inputanyagot és gázolajat használjanak fel, így gazdálkodjanak a lehető leghatékonyabban – mondta Balázs.

A hatékonyságra jó példa, hogy az automata kormányzásnak köszönhetően a permetezőnk maximális teljesítménye óránként 40–42 hektár, ráadásul ez rendkívül nagy pontosságú munkavégzést tesz lehetővé. A gépkezelő szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egész nap kormányozni kell, vagy az automata rendszer támogatásának köszönhetően jobban tudok figyelni a tökéletes megvalósításra.

A cégnél minden program az AgFiniti rendszeren belül működik, ebben készítjük a táblastruktúrát, és igyekszünk minden egyes munkaműveletet; a vetést, a talajmunkákat, a permetezést és a betakarítást is ugyanazon az egyenesen végezni. Ennek köszönhetően egy képen látható minden tevékenységünk, ami növeli az adatok pontosságát.

A növényvédelemben 2017-ben indultunk el a folyékony műtrágya differenciált kijuttatásával, amiben óriási szerepe van a hozamtérképeknek és a műholdfelvételeknek. Mára pedig eljutottunk addig, hogy a növényeknek nem fix mennyiségű folyékony vagy szilárd műtrágyát adunk ki, hanem műholdas térkép alapján, az adott termőhelyi sajátosságoknak megfelelően adagolva pótoljuk a tápanyagot. 2018-ban vettük meg az új Hagie permetezőnket, ebbe olyan GPS rendszert kértünk, ami képes az online növényfelmérésre és a valós idejű folyékony műtrágya kijuttatására. Innentől már a beállított paraméterek és a felvett adatok alapján a rendszer pontosan annyi tápanyagot adott ki, amennyire a növényeknek szüksége van.

Fontos, hogy az adatok összefésülésével nem foglalkozom, én a programokat figyelmes és érdeklődő felhasználóként alkalmazom a gyakorlatban, a kezelőfülkékben. Az adatokat egy kollégám folyamatosan, 3-4 naponta kezeli és rendszerezi. Ő gyűjti össze a gépekből és a munkaeszközökből a hozamtérképeket és a mérési adatokat, majd ezeket feldolgozza, és adott táblára fésüli össze. Erre azért van nagy szükség, mert minden gép hoz egy saját adathalmazt, ezeket pedig megfelelően össze kell dolgozni ahhoz, hogy egy teljes és pontos térképet adjanak ki.

A jövő egyértelműen a precíziós mezőgazdaságé – mondta Németh Balázs. Akkor működik jól a rendszer, ha a hozamtérképezés adataira alapozva tervezik meg a műtrágyaszórást és a vetés értékeit is. Annak, aki ezzel szeretne foglalkozni, azt javaslom, hogy olyan gépsort és rendszert állítson össze, ami egyszerre, egy rendszerben képes mindezeket kezelni, mert ezzel nagyon sok időt és feladatot spórolhat meg magának. A tapasztalat az, hogy ha minden gépben ugyanaz a rendszer gyűjti és kezeli az adatokat, pontosabb eredményeket lehet elérni. Hosszú távon az lenne a legjobb, ha minden gyártó minden rendszere kompatibilis lenne a piactársak programjaival, így a gazdálkodót nem hátráltatnák olyan kihívások, amikre egyelőre sokszor nehezen, lassan, vagy kompromisszumokkal lehet csak megoldást találni.

A hozamtérkép lelke

A betakarítás alapja, hogy nálunk az összes kombájn nedvesség- és hozammérővel is felszerelt. Ugyanis a jól használható hozamtérkép lelke a pontos nedvességmérés és a kalibrálás. A leglényegesebb, hogy először a nedvességet kell jól meghatározni, ez alapján számítja ki a program, hogy pontosan mennyi anyag megy rajta keresztül. Ennek érdekében először ¾ tartályt vágunk, ebből érzékeli a rendszer, mennyi az adott minta nedvességtartalma. Ez alapján a gép kalkulál egy adatot, azt követően mi is pontosan megmérjük a nedvességtartalmat, az eltérésből pedig a program kompenzálja az adatot és kalibrálja a saját hozamát. Itt nincs helye kompromisszumnak. Annak, aki komolyan gondolja az adatalapú gazdálkodást, ezt minden egyes kultúránál meg kell csinálnia. Ezután következik a súlykalibrálás: az aratás kezdetekor a kombájn hozammérője méri az átmenő súlyt, majd teletöltjük a tartályt, ürítjük a pótkocsira, bevisszük a telepre, ahol a kollégák hídmérlegen megmérik, pontosan mennyi az érték. Ezt kell megadni a kombájn programjának, ami onnantól tudja és érti a nedvességtartalmat, eszerint képes változtatni az értéket. A rendszer pedig abból számolja vissza, hogy pontosan mennyi volt a hozam. Amennyiben nem jó a kalibrálás, ha valaki például 15 százalék nedvességtartalmat mér abban a búzában, ami valójában csak 12-es, a rendszer a hozamtérképen a 15-öshöz fogja számolni a bejött adatok alapján a nedvességet, ami fals adatokat eredményez. A szomorú az, hogy sajnos sokan ezzel nem is foglalkoznak, és ez olyan, mintha hasraütésre mondana valaki egy számot, amit aztán elfogadna alapértékként és ezekre alapozná meg az egész éves munkáját.

Monitor munkában a kombájnban

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy annak, aki komolyan akarja venni az adatfelvételt, és a begyűjtött információkat később fel szeretné használni műtrágya-kijuttatásra, vagy akár a termőföld állapotának felmérésére, illetve adatok összehasonlítására alkalmazná azokat, nagyon pontosan kell mérnie. Mert az adatok segítségével visszamenőleg össze lehet fésülni a kombájnból nyert hozamtérképet a permetezőből érkező differenciált kijuttatás térképekkel, majd ez alapján eldöntheti a gazda, hogy megérte-e a több folyékony műtrágya kiadása a gyengébb, és kevesebb kijuttatása a jobb adottságú területekre annak érdekében, hogy egységesebb legyen az állomány. Nagyon fontos, hogy ez nem rövidtávú verseny, itt nem egy szezon alatt látszódnak az összefüggések, de ha jól végezzük a méréseket, komoly eredmények születnek, amik költségcsökkentéshez vezető döntéseket alapoznak meg. A mi területeinken nagyon jól látható, hogy a differenciált szórásnak milyen pozitív hatása volt a folyékony műtrágya kijuttatásakor búzában. A technológiával remekül egységesítettük a tábláinkat, a gyengébb állományokat fel tudtuk zárkóztatni az erősebbekhez. A Keve Zrt.-nél mindent megteszünk annak érdekében, hogy működjön az adatalapú mezőgazdaság, és a rendszer eredményei azt igazolják, hogy jól dolgozunk.

Fejér megyéből Tolna megyébe ugrunk át, ahol több, mint egy évtizede dolgoznak azon, hogy minél magasabb színvonalon végezzenek adatalapú gazdálkodást. Pájer Gyula és Lovasi Zoltán mutatta be, miért és hogyan érdemes a hozammérést megvalósítani.

Mindent megtesznek a pontos hozammérésért Regölyben

Tolna megyében, a Kapos és a Koppány folyó összefolyásánál található Regöly község körüli földeken gazdálkodik közel 1400 hektáron forgatás nélkül a Recrea Kft. A cég ügyvezetője, Pájer Gyula és a precíziós gazdálkodásért felelős vezetője, Lovasi Zoltán beszélt arról, hogyan használják a hozammérés eredményeit a hatékony szántóföldi növénytermesztés érdekében.

Július közepén, a beszélgetésünkkor az árpán már túl voltak, a hozamtérkép alapján 7–14 tonnáig mért a kombájn, az átlagos eredmény pedig 9,5 tonna lett. Ez szép teljesítmény, aminek nagyon örülünk – mondta Pájer Gyula. Ugyanakkor a repcének nem kedvezett az idei szezon, a nagyon heterogén állomány felének betakarításakor a tavalyi szinthez hasonlóan 1-től 4,5 tonnáig változó eredményt mutattak a hozammérők. Az áprilisi fagyok megtizedelték a repcét, és a 40 csapadék nélküli nap sem tett jót a növénynek.

Pájer Gyula, a Recrea Kft. ügyvezetője a 2021-es aratáskor

„2009-ben vásároltunk egy nagy teljesítményű rotoros New Holland CR kombájnt, amihez a megrendeléskor hozammérőt is kértünk, mert már akkor úgy alakítottuk ki a gépparkunkat, hogy minden eleme alkalmas legyen a precíziós gazdálkodás bevezetésére. Ennek egyik legfontosabb lépése volt a betakarítógép beszerzése. A 2015-ös kombájnváltáskor az eggyel nagyobb kategóriából választottunk, így azóta egy New Holland CR 8.90-essel vágjuk a tábláinkon a terményeket, természetesen ezt is hozamtérkép-készítéshez szükséges eszközökkel együtt rendeltük meg – idézte fel a cégvezető a Recrea Kft. hozammérős kombájnjainak eddigi evolúcióját. A következő lépés, hogy a “Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” programban pályázunk egy újabb New Holland kombájnra, amelybe a hozamadatokat feldolgozó rendszeren kívül egyéb precíziós megoldásokat is tervezünk beszereltetni.

A jelenlegi hozammérős géppel vágtuk le a 230 hektárnyi őszi árpa teljes területét, a repce 260 hektárjából nagyjából 150-et, a 260 hektár búzából pedig 180-at. Az adatokból látszik, hogy a repce és a búza aratásához egyelőre segítségül hívunk egy másik betakarítógépet, ami viszont nem tudja a hozammérést. Az adatszámítást úgy oldjuk meg, hogy egy számítógépes megoldással átvetítjük az egész területre mért adatokat a hozamtérképre. Ez annak köszönhetően lehetséges, hogy a kombájnok egymás mellett mennek a táblákon, így valósulhat meg a pontos számítás. Ezt a feladatot az új gép érkezésével magunk mögött tudjuk majd hagyni – mondta Gyula.

A hozammérés során a tökéletes kalibrálás a legfontosabb feladat, a búzánál többet kell ezzel foglalkozni, mert nagyon más a hektolitertömege; akár 70-től 85-ig is változhat. Az árpa és a kukorica esetében nincsenek igazán szélsőségek. Amikor kész vagyunk egy tábla aratásával, még lehet módosítani a dolgokon. Amint megvan az eredmény a mérlegen, az átlagvíz és az átlagsúly mérése is megtörtént, még át kell nézni az adatokat, és szükség esetén újra lehet kalibrálni a rendszert. Fontos, hogy az eredményeket lehetőség szerint fajta- és táblaszinten kell kezelni. A hozammérési adatok ugyanis az új szezonban meghatározzák az alapműtrágya szórását és a változtatható tőszámmal történő vetést. A hozamtérképnek a növényvédelemben nálunk nincs túl nagy jelentősége. Ezt inkább a humusztartalom és a domborzat határozza meg: az esetek többségében a magasabb tengerszint feletti területeken nagyobb, alacsonyabbnál pedig kisebb dózis kijuttatása indokolt.

Pájer Gyula azzal folytatta, hogy a technológia bevezetése az alapműtrágya szórásánál történt meg, ennek a kiindulási alapját pedig akkor a hozamtérkép adatai és a talajvizsgálati eredmények adták. A nitrogénszórás során egyelőre nem tudjuk figyelembe venni a hozamadatokat, de az évek során fokozatosan haladtunk előre, ma már a tőszámszabályozásnál, a változtatható lémennyiségű vegyszerkijuttatásnál, a gyomirtásnál is felhasználjuk az adatokat. Ezeknél mind hatalmas előnyt jelent az adatalapú tervezés, ahogy az is, hogy látjuk, hol, mennyi termés volt, és melyik részeken szükséges beavatkozni a műveletekbe talajmunkával, műtrágyával vagy növényvédelemmel. Táblaszinten, sőt, azt is mondhatnám, hogy szinte négyzetméterenként rendkívül pontos adatokat kapunk a hozammérés alkalmazásával. Ennek akkor lett igazán nagy jelentősége, amikor 2018-tól már nem csak a mű­trágyaszórás, hanem a változtatható tőszámmal történő vetés és a növényvédelmi beavatkozások terén is precíziós megoldásokat alkalmaztunk a földeken. Nagyon szépen lehetett látni az összefüggéseket a különböző technológiák között. Főleg időjárási anomáliák esetén látványos ez. Szerencsésebb, sok csapadékot hozó szezonokban természetesen nem lehetett látni nagy eltéréseket, aszálynál viszont élesen elváltak egymástól a különböző hatások a hozamtérképen. Ekkor tapasztaltuk meg igazán, hogy érdemes volt a tőszám csökkentése, adott esetben pedig a növelése az érintett területeken. Az eredmény, hogy kiegyenlítődtek a termések, egységesen fejlődő állományokat sikerült nevelnünk. A siker egy része a változó tőszámú vetésnek volt köszönhető, a másik részt pedig a szenzoros műtrágya-, leginkább a nitrogénszórás hozta – mondta a szakember.

Pájer Gyula szerint a precíziós mezőgazdaság legnagyobb előnye, hogy a helyes gyakorlat megvalósításának következményeként kevesebb input anyagra van szükség. A gazdáknak egyértelműen a végeredmény számít, hogy mennyit jelent a beruházás a jövedelemben. A technológiának a költségmegtakarítás szempontjából van nagy jelentősége. A másik nagy eredmény, hogy kiegyenlítődtek a termések: a heterogén területek állományait sikerül vele egységesíteni. Ma már egy táblán belül nincsenek akkora eltérések, nem fordul elő az, hogy az egyik helyen 3, a másikon 15 tonna kukoricatermést mér a hozammérő rendszer. Sőt, a fejlesztéseknek is köszönhetően szerencsére inkább a 15-höz közelít – mondta.

Lovasi Zoltán, a cég precíziós gazdálkodásért felelős vezetője szerint az adatalapú mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy a gépek között a legtöbb esetben nincs meg az egységes kommunikációs csatorna. Sokszor mindegyik más nyelven kommunikál: az egyik Shape, a másik Dat formátumú fájlokkal dolgozik, így az információcsere több nyelven folyik és sajnos ezek a rendszerek nem egyeztethetőek össze egymással. Erre példa a két önjáró permetezőgépünk. Az újabbal lepermeteztük az egyik táblánkat, majd elmentünk szolgáltatni vele, később pedig az idősebb modellel szerettünk volna újrafújni a már egyszer kezelt területünket, és nem lehetett vele beolvasni a korábban megtett útvonalat, a két rendszer nem kommunikált egymással. Ezen lehetne és kellene is fejleszteni a gépgyártóknak. A betakarításkor szerencsére nincs ilyen gondunk, a New Hollandok fejegysége ugyanaz, zökkenőmentesen ment az adatok felvétele.

Lovasi Zoltán, a Recrea Kft. precíziós gazdálkodásért felelős vezetője a betakarításkor

Olyan azért előfordult, hogy központilag frissítettek a kombájn programján és a személyi számítógépes szoftver eközben nem váltott az újabb szoftverváltozatra, erre pedig a beolvasásnál, aratáskor jöttünk rá. Szerencsére sikerült gyorsan megoldani a kihívást és folytathattuk a betakarítást. A háttérmunka során sok összefüggést állítunk fel a vetéstől kezdve az aratás folyamatáig, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy egyre jobban összedolgoznak egymással az agrárinformatikai rendszerek, ami a technológia terjedésének egyik legfontosabb záloga. Összességében ugyanakkor a hozammérés nagy előnyöket jelent a gazdaságunknak: a hozamadatok kincset érnek a döntéshozatalnál, a megspórolt műtrágyamennyiség jelentős, ahogy a növények szempontjából is meghatározó, hogy oda és annyi tápanyagot adunk, ahova és amennyit pontosan kell a megfelelő fejlődésükhöz.

Örömmel mondhatom el, hogy a technológiánkhoz és hozzánk hasonlóan a kombájnosunk is nagyon precíz, de ha esetleg a 12–14 órás műszakokban bármit elhibázunk, az asztal mögött ki lehet javítani. Amennyiben nem jó egy adat, percek alatt módosítható, ez a téli estéim egyik fő feladata. Amint vége az aratásnak, kezdődik egy újabb munkafolyamat: rendbe kell rakni az adatokat. Előfordul ugyanis, hogy a GPS félreugrik, vagy adott pillanatban nincs RTK-jel a kombájnban, esetleg elmozdul, átkalandozik egy másik táblába, vagy nullpontokat mér. Ezeket a szélsőségeket ki kell törölni. Feladat még a hozamadatok korrigálása a fordulóknál, ahol az anyag még nem áramlik be, de a rendszer mér. Ilyenkor a program azt mutatja, mintha rendkívül alacsony lenne a hozam, pedig csak arról van szó, hogy még nem ment végig rajta a termény és nem érzékeli ezt. Ezeket a rendellenességeket mind ki kell tisztítani, és aztán továbbítom Gyulának a valós adatokat.

A hozammérés folyamatának nehézsége, hogy ehhez a feladathoz időre és egy informatikai háttértudással rendelkező emberre van szükség. Ráadásul nagy kihívás, hogy egyelőre nincs egy olyan szoftver, amiben egyben lehetne kezelni a beérkező adatokat, ezért 5-6 program információit alakítom át aszerint, hogy épp melyikben dolgozzuk fel azokat. A hozammérés során az egyik legfontosabb, hogy a kapcsolódó feladatokat folyamatosan kell végezni. A saját példámon tanultam meg, amikor a mázsaházas posztot vittem és nem volt időm kezelni a programokat, hogy fél év kihagyás mennyire megnehezítette a munkavégzést. Ezért nincs mese, ezzel is folytatólagosan dolgozni kell, hogy az ember képben maradjon.

A hozammérés adatainak tisztázásakor a legizgalmasabb, hogy többféle adatsort lehet egymásra vetíteni. Össze lehet vetni az üzemanyag-fogyasztást a betakarítással, amiből lehet látni a domboldalon és a sík részeken történő gázolaj-felhasználás mennyiségét, így pedig költséget lehet számítani. Az adatelemzés lehetőségeinek határa a csillagos ég, bármilyen információs réteget rá lehet tenni egy másikra, a kreativitásnak nincs korlátja, minden megvalósítható, ha jól mérünk. Ennek eredményeként olyan adatokat tudunk kinyerni a precíziós gazdálkodás megoldásaival, amilyenekre korábban nem is gondoltunk. Ez pedig lényegesen megkönnyíti, hogy apró és nagyobb kérdésekben is megtaláljuk a lehető leghatékonyabb választást, szükség esetén pedig változtatást hajthassunk végre. Persze ehhez kell egy olyan ember, mint Gyuszi, akinek a két biológiai mellett a harmadik gyereke a föld – meséli Zoltán nevetve. Ő úgy ismeri az összes táblát, mint a tenyerét, így az adatok és az eltérések értelmezése sokkal rövidebb ideig tart és jóval pontosabb, mintha csak a számokra hagyatkoznánk. Mert a rendkívül pontos technológiai megvalósítás ellenére ezt sem lehet csak az irodában ülve elvégezni. A precizitás mellé a lehető legtöbb emberrel kell kommunikálni a mérésekről és a földekről, továbbá állandó feladat a területek bejárása, az adatok vizsgálata és a programok beállítása. Dolgozni kell a hozammérő szoftverrel és néha be kell ülni a kombájnba is, ott megnézni a hozamokat.

Elkezdtünk egy nagy fejlesztést is: elindultunk a felhőszolgáltatás irányába. Az adatok internetes hálózatban történő rögzítése és kezelése ugyan az informatikusoknak nagy kihívást jelent, de a felhasználónak, a gazdának nagy könnyebbséget hoz. A terveink és a reményeink szerint a technológia hamarosan eljut oda, hogy az említett háttérfeladatokat már informatikai alapképességekkel is el lehessen végezni. Ez nagy áttörést jelent majd az adatalapú mezőgazdaság gyakorlatának elterjedésében.

Farmmenedzsment szoftver és távérzékelés

A farmmenedzsment szoftverek közül a Bayerhez tartozó Climate FieldView digitális mezőgazdasági felületét használjuk, ez segíti maximalizálni a területeink termőképességét. A rendszer folyamatosan ellát minket adatokkal. 3-4 naponta NDVI képeket küld, így hamar értesülünk arról, ha esetleg a szomszéd lefújta valamivel a szegést – mondta Zoltán. Egymás mellé tudjuk helyezni a hozam-, a vetési, a táblaegészséget jelző és a további térképeket a területek teljesítményének figyelemmel követéséhez, illetve a változatosságuk okainak megértéséhez. A betakarításkor a kombájnban elhelyezett adatgyűjtő pogácsa folyamatosan rögzíti az adatokat a munkavégzéskor, így nem kell a pendrive-on történő átvitelre várni, hanem rögtön, már az aratás során körülbelüli adatok érkeznek a rendszerbe.

Szerencsére a szolgáltatók is egyre többen rájönnek, hogy a legjobb megoldás egy rendszerbe, egy felhőbe vinni az adatokat és kezdenek errefelé nyitni a fejlesztések során. A gyakorlati gazdálkodást ugyanis az segíti a leginkább, ha a termelők, vagy a precíziós mezőgazdasági szaktanácsadók át tudják húzni egymás felhőiből az adatokat. Erre már ma is vannak kiskapuk, amikor a cégek adatcserét és hozzáférést biztosítanak a másiknak a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk szeptemberi részében a vízgazdálkodás, a forgatásos művelés és a talajelőkészítés szerepét mutatjuk be az agrárdigitalizáció eszközeit használó gazdálkodói gyakorlat oldaláról.

Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

 

A precíziós fejlesztések támogatására 2021. július 26-tól lehet pályázni

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet