A precíziós gazdálkodással fennálló kapcsolatunk kezdetét a differenciálás, a táblán belüli szakaszolástól számítom, de 2006-tól precízen gazdálkodunk és használunk sorvezetőt – mondta Prescher Péter. 2003-ig hagyományos talajműveléssel foglalkoztunk, nagyon sok menetszámmal. Ezt próbáltuk lecsökkenteni az új eszközökkel, elsőként egy forgóboronás Amazone gabonavetőgéppel. Például korábban a kukorica termesztéséhez ősszel szántottunk, tavasszal simítóztunk,
kijuttattuk a műtrágyát, azt bedolgoztuk a kombinátorral, majd vetettünk, végül pedig lezártuk a felületet, mert a régi vetőgépünknél még nem volt előtömörítés és megfelelő talajlezárás. Az új technológiával 3 munkamenetet tudtunk összevonni. Nem kellett külön talajelőkészítés, mert a gép a vetéssel együtt végzi ezt el, az előtömörítés is megtörtént, valamint nem kellett utána hengerezni és talajt zárni sem. 2005-ben vásároltunk egy modern szemenkénti vetőgépet, 2009-ben pedig hozzá egy forgóboronát, mert láttuk, hogy így sokkal egyöntetűbb a vetés és a kelés is, továbbá megőriztük a talajnedvességet, a kevesebb menetszám miatt pedig csökkent a költség.

A helyes talajművelés fontossága

Mi úgy látjuk, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy eleme a hatékony termelési rendszernek, legalább ilyen fontos a helyes talajművelés. Az idei szeles tavasz is példa rá, hogy a lezáratlan, túlművelt, szántott talajokon mekkora károkat okoz a gazdáknak a defláció egyik hatása, a talajveszteség. Mi 2018-ban elkezdtünk átállni, 2 éve teljesen elhagytuk a szántást, forgatás nélküli talajművelést folytatunk.

Immár több mint 10 éve baktériumkészítményeket használunk, miközben megfelelő művelési módokat alkalmazva a talajélet mellett figyelünk a talajszerkezetre is. Miután 2003-ban megvettük az Amazone vetőgépet, megtapasztaltuk, hogy művelőút készítésére is alkalmas. A régi egytárcsás műtrágyaszóró gépünk egyenetlenül szórta az anyagot, „zebracsíkos” lett a tábla, ezért úgy döntöttünk, hogy egy kéttárcsás Amazone műtrágyaszórót is beszerzünk.

A használat során bebizonyosodott, hogy a növénymentes területen szükség van sorvezetőre, hogy a megfelelő módon tudjuk kijuttatni a műtrágyát. Így nem az történt, hogy bár a műtrágyaszóró gép jól be volt állítva a hektáronkénti szórás tekintetében, de ha nem tartottuk be a megfelelő munkaszélesség távolságokat, akkor nem jött ki a végeredmény. Vagy megmaradt a műtrágya, mert túl keveset szórtunk, vagy idő előtt elfogyott.

Ez megoldódott az új technológiával. 2009–2010 környékén vásároltuk meg az IKR Agrár Kft.-től az első Trimble FM 750 monitort, amellyel 15 centiméteres pontosságot tudtunk elérni előfizetett korrekciós jel nélkül a korábbi 20–30 centiméter helyett. Az első, még gyári hidraulikus robotkormányos traktorunk egy New Holland T270 AC volt, amit azért vásároltunk meg, hogy a vetést is megfelelően el tudjuk végezni. Ekkor még nagyon sok bérmunkánk is volt, sokszor éjjel, vagy ködben is dolgozni kellett, amit a robotkormány igencsak megkönnyített. Aztán 2016 környékén már az AGROTEC Magyarország Kft. szakembereinek javaslatára vásároltunk a T8.360-as gépünkbe a Magyarországra frissen bejövő XCN1050 monitorból, robotkormánnyal egyetemben. Itt sem volt mindegy, hogy egy 6 méteres rövidtárcsát 4,5 vagy 5,8 méteren használunk. A manuális vezetésnél a pilóta néha félrenéz, nem tudja kézzel pontosan betartani a munkaszélességet. Az új sorvezetővel aztán 20 centiméteres ráfedésekkel akár napi plusz 4-5 hektárral is több területtel végezni tudtunk, így a modernizálás ára nagyon hamar megtérült.

A sok hasznos apróság és változtatás egyre inkább a precíziós gazdálkodás felé terelt minket. Még mielőtt belevágtunk volna, beiratkoztam az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetének Precíziós gazdálkodási szakmérnök képzésére Székesfehérváron. Beleástuk magunkat a térinformatikába, a műholdképelemzésbe, ismeretanyagot kaptam arról, hogy milyen adatok és megoldások kellenek egy jó menedzsmentzóna-kialakításhoz.

Komplex helyett monoműtrágyák

Korábban tápanyag-utánpótlás tervezésekor mindig a növény igényeit vettük figyelembe, ezért komplex műtrágyákkal dolgoztunk. Nem volt adatunk arról, mennyi tápanyag van a talajban, utólag pedig kiderült, ezekkel nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a növények igényeit, mert egy-egy tábla talaja nagyon heterogén. Más az egyes táblarészek tápanyagellátottsága és tápanyag-szolgáltató képessége. Szaktanácsadó segítségével elkezdtük a talajmintavételezést, majd úgy alkalmaztunk monoműtrágyákat, hogy különválasztottuk a foszfor- és a káliumkijuttatást. Így tápanyagot is megspóroltunk.

A talajszkennelés szerepe és fontossága

A diplomamunkám kapcsán találkoztam először a talajszkennerrel. A technológiát Dr. Virág István, az AGROTEC Magyarország Kft. precíziós termékmenedzsere ismertette meg velem, így nálunk is teszteltük a SoilXplorer talajszkennert, hogy lássuk az eredményeket.

Az eszköz a többi közt megmutatja, hogy milyen a talaj szerkezete a területen, milyen a vízellátottsága és milyen a tömörödöttsége. A tápanyag-utánpótlás terén 3 éve kezdtünk el precíziósan gazdálkodni, aminek része a komplex műtrágyák monoműtrágyákra cserélése. Tavaly volt az első év, amikor az összes alap-, illetve fejtrágyát külön kijuttatási térkép alapján szórtuk ki, tavasszal pedig már 5. éve folyékony technológiát alkalmazunk a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt. Ennek sikerét az eredmények visszaigazolták: sokkal hatékonyabb így a tápanyag hasznosulása. Csapadékmentes időszakokban nagyon sok kijuttatott szilárd tápanyag vész kárba, amíg a bemosó csapadékra várunk, a folyékony esetén ez kevesebb veszteséget jelent. A zónakialakítás során egy külsős szaktanácsadóval dolgozunk együtt, akivel logikus és harmonikus az együttműködés.

Az elmúlt 2 évben minden táblánkon végigértünk a zóna alapú talajmintavételezéssel, ezáltal a tápanyag-utánpótlás is jobban tervezhetővé vált.

Az IKR Agrár Kft.-vel 2021-ben volt egy termelési kísérletünk az Amalgerol Essence Lovospeed levéltrágya készítménnyel, amiből közel 60 hektárra valót használtunk fel. Sajnos a vizsgálat az időjárás miatt nem volt megfelelően értékelhető, ugyanis az eső 2021 tavaszán elkerülte Nagylókot és környékét. A használattal így is körülbelül 10 százalékos hozamnövekedést értünk el a kontrollterülethez képest, de a pontos méréseket csapadékban gazdagabb évben lehet csak reálisabban értékelni.

Pályázatok, fejlesztések, tervek

A gépparkunk fejlesztésén az anyagi lehetőségeinkhez mérten dolgozunk, 2 éve vásároltunk egy Amazone ZA-TS 3200-as műtrágyaszórót, és a régi permetezőnket is lecseréltük egy Amazone UX 4200 Special vontatott szántóföldi permetezőre. A műtrágyaszóróval az alapműtrágyákat, a permetezővel pedig a folyékony fejtrágyát juttatjuk ki helyspecifikusan.

A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” kiírásban maradva a jól bevált New Holland márkánál egy hozammérős kombájn beszerzése mellett döntöttünk: a korábbi CSX 7080-as típust egy CR 8.80-asra tervezzük lecserélni. Régi vágyam volt ez a rotoros kombájn, amely a hatalmas teljesítménye mellett rendkívül kíméletes cséplést végez. A hozammérésre pedig azért is volt szükség, hogy a táblán belüli hozameloszlást is mérni tudjuk. A következő célunk, hogy figyelemmel kísérjük és ellenőrizzük az adatalapú gazdálkodással elvégzett munkát, és a későbbiekben a vetőgépek cseréjével a meglévő és gyűjtendő információk alapján még pontosabb tervezésre lesz majd lehetőségünk – mondta Prescher Péter.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.