Bene Zoltán, a szója és kalászos vetőmagszegmensben ismert hazai vállalat vezetője kiemelte: Németh Lajossal való szoros szakmai együttműködéssel a céljuk, hogy felhívják a gazdák figyelmét az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre és annak kockázataira. A meteorológus szerint a legnagyobb problémát a klímaváltozás gyorsasága jelenti. A Pannon régióban jelentkező szélsőségek gyakorisága, a tavaszi fagyok, vagy a nyári aszály veszélyeire utalt, továbbá kiemelte, hogy növénytermesztési szempontból a legnagyobb rizikó, ha a hőség és forró napok párosulnak az aszályos időszakkal. A kockázatok csökkentése érdekében alkalmazkodnunk kell a körülményekhez, ami az eddigi növénytermesztési gyakorlatunk átalakítását is jelentheti. Kalászos kultúrákban például a rövidebb tenyészidejű fajták használata lehet a megoldás, hiszen minél koraibb egy kalászos fajta kalászhányása és -érése, annál kevésbé kitett a negatív környezeti hatásoknak. A szója mellett szól, hogy kevésbé kitett a nyári forróságnak és a légköri aszálynak, mint a kukorica. Nem utolsósorban az egyre növekvő energiaárakra hívták fel a figyelmet, ami többek között a műtrágyaárakban csapódik le. Az energiaárak emelkedése a szóját nem, illetve kevésbé érinti, ellentétben a kukorica jövedelmezőségét a szárítási költségek emelkedése okán egyértelműen csökkenti.

Az utóbbi évek szója vetésterületének stagnálását a Karintia szakembere több okra vezette vissza. Egy részről a hosszabb tenyész­idejű fajtáknak az elmúlt években nem kedvezett a csapadékos tavaszi időjárás. Más részről Bene Zoltán kiemelte, hogy a vetőmag genetikai értéke a vetőmag magas minőségével együtt segítheti csak a gazdát az eredményesebb termesztésben. Különösen igaz ez a szója vetőmagra. Nem véletlen, hogy a Karintia a bőtermő, Pannon régióra nemesített vetőmagjainak előállítási és oltási minőségére nagy figyelmet fordít.

A szója hazai kiemelt övezetében, a Baranya megyei Bicsérd szójatábláit megtekintve a Karintia képviselői kihangsúlyozták: az új uniós támogatási rendszerben a konvencionális termesztés mellett a KAP következő ciklusában az ökológiai irány is fel fog erősödni. Elmondták, hogy hazánkban, biokörülmények között is használják már a gazdaságok a genetikáikat.

Év eleji interjúnkban Bene Zoltán már utalt arra, hogy a szomszédos Ausztriában egyre több gazda tapasztalja meg, hogy a szója kiválóan termeszthető biokörülmények között is. Ennek eredményeképpen a közel 70.000 hektáron termesztett szója bio részaránya Ausztriában elérte a 39%-ot. A több mint 26.000 hektáron termesztett bioszója a magyar határral szomszédos ausztriai Burgenland tartományban pedig már 50% feletti (!) részesedéssel bír. A karintiás fajták is egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a biogazdaságok szójatermesztési sikereihez.