KAP-támogatás

Az ismert tervek szerint a 2023-tól induló új költségvetési időszakban a fehérjenövények támogatása várhatóan nem csökken, sőt előfordulhat, hogy valamelyest növekedni is fog. A cél mindenképpen az, hogy a szemes pillangósok versenyképessége tartható, termelői vetésforgókban betöltött szerepük pedig növelhető legyen. A szemes fehérjenövények nemcsak, hogy kevesebb input anyagot igényelnek a termesztésük során, hanem kiváló elővetemény növények is! Talajszerkezetre gyakorolt kedvező hatásukon túl a gümőbaktériumok által megkötött és talajban hagyott jelentős mennyiségű nitrogén az emelkedő műtrágyaárak mellett egyre jobban felértékelheti a jövőben ezeket a növényfajokat.

Amennyiben az Unió a következő időszakra vonatkozó stratégiai tervet elfogadja, akkor a szójának az új agro-ökológiai alapprogramban is helye lehet, amely a szóját termelő gazdákat segíti az előírások könnyebb teljesítésével.

Cél az Európai Unión belüli saját fehérjeellátás biztosítása

Az EU számára fontos cél a saját fehérjetermelés mértékének növelése, és a vetésterület önellátás szintjéhez történő közelítése. Ehhez azonban uniós szinten kellene a nagymagvú hüvelyesek és azon belül a szója, mint fő fehérjehordozó termőterületét növelni. A területnövelés ilyen szintű igényének megfogalmazása rendkívül összetett problémarendszert körvonalaz:

• új fajtákra van szükség a klimatikus tényezők miatt, a pillangósok rendkívül érzékenyek a herbicidekre, mechanikus kezelésekkel azonban a gyomok kordában tarthatók,
• a termelők termesztéstechnológiai ismereteinek szintje kérdéses a pillangósokat illetően,
• a pillangósok termelési kockázata jóval magasabb, mint az uniós vetésforgóban szereplő legtöbb növényé.

E fenti kérdésekre részben adottak jelenleg a válaszok:

A nemesítés és a globális felmelegedés hatására a termeszthetőség északi határa fokozatosan tolódik, egyre és egyre feljebb. Folyik a versenyfutás az idővel, a nemesítés jó úton halad, már a skandináv országokban is megtalálhatóak a nagyon rövid tenyészidejű szójafajták, amelyek a rövid nyár folyamán sikerrel termeszthetők. A mechanikus gyomirtás rendszere egyre magasabb szintű, közel járunk ahhoz, hogy üzemi méretű táblákon is sikeresek legyünk. A termelők lassan kezdenek „megbarátkozni” a pillangósokkal, egyre több információs bázis is segíti tanulásukat, de időre lesz szükség az ismeretek készségszintre történő emeléséhez. A termelési kockázatokat tudjuk a legkevésbé befolyásolni, de a jó terület- és fajtaválasztás, a kiváló agrotechnika és a korszerű kondicionálók alkalmazásának lehetősége nagymértékben javítja a termelői pozíciókat. 

Műtrágya- és energiaárak alakulása, avagy mely növényekkel konkurál a szója?

A szója 2015-ben jelentős esélyhez jutott. A termeléshez kötött támogatással ugyanis a termelési költségünk negyedét fedezni tudjuk. Ez a rendkívül jelentős támogatás több mint duplájára emelte a szójával foglalkozó gazdaságok számát Magyarországon. A kezdeti lendület ugyanakkor a kedvezőtlen évjárat és a kellő szakmai ismeretek hiányának köszönhetően hamar alábbhagyott.

Most második esélyhez jutott a szója. Ennek oka a jelentős mértékű energiaár emelkedésében keresendő.

Hogy profitálhat a szója az energiaválságból?

A sokszorosára emelkedő gáz ára rendkívüli mértékben emelte meg a nitrogén árát. A 200 000 Ft/t fölé emelkedő 27% nitrogén ára pedig jelentősen megemeli többek között a kukorica termelési költségeit. A szója ugyanakkor sokkal kevesebb N műtrágyával, illetve akár a nitrogénpótlás teljes mértékű elhagyásával is eredményesen ter­meszthető. Ehhez persze minőségi vetőmagra és egyéb, a ter­mesztést befolyásoló körülményekre van szükség (talaj pH, levegős talajszerkezet stb.)

A „nitrogénfüggetlenebb” szója további előnye a kukoricához képest, hogy a korábbi érési idejű fajták (00) a földről lekerülve nagy biztonsággal, szárítás nélkül tárolhatók. A gázáremelkedés pedig a szárítási költségekben is meglátszódott. Az energiaválság a logisztikai költségekre is rányomta a bélyegét. Egyre inkább felértékelődik, ha az adott növényt kevesebb munkafolyamattal tudjuk eredményesen termeszteni. Nem utolsósorban a szója esetében a betakarításra kerülő 2,5–3 tonnás* hektáronkénti termés mozgatása és tárolása a kukoricához képest lényegesen kevesebb energiát emészt fel (*szója országos átlagtermés 2018: 2,9 t/ha; 2021: 2,6 t/ha).

Mindezek következtében a szója az idei évben eredményesen fog tudni a kukoricával konkurálni. Az esély ugyanakkor nem jelent garanciát a sikerre. 

Az idei évjárati hatás, mint befolyásoló tényező

A 2021-es évben is különböző problémákkal kellett megküzdeniük a szójatermesztőknek.

Az áprilisi hidegek főleg a korai vetéseknél okoztak kelési problémákat. Májustól egészen július közepéig a csapadékhiány lassította a szója fejlődését. A gyomirtások megfelelő mennyiségű bemosó csapadék hiányában nem sikerültek mindenhol tökéletesen. Megnézve a 2021-es csapadékadatokat megállapítható, hogy a legtöbb helyen a 600 mm-es éves csapadékmennyiséget sem értük el, a 700 mm-t gyakorlatilag pedig sehol sem. Emellett a hőségnapok száma is kiemelkedő volt. Július közepéig tarthattunk a legrosszabbtól is, tudva, hogy a szója az egyik legvízigényesebb kultúrnövényünk.

A száraz időjárási körülmények miatt rég nem látott atkakártételt is megfigyelhettünk és a gyapottok bagolylepke lárváit is a megszokottnál korábban fedezhették fel a gazdálkodók.

A július közepén, utolsó pillanatban megérkező esők hatására az állományok ugrásszerűen kezdtek el fejlődni, a virágzás kissé kitolódott, az indeterminált fajták újabb emeleteket hoztak.
A kifejezetten szójatermesztésre alkalmas táblákon a speciális, párás mikroklíma segített az állományok túlélésében. Sajnos a kevésbé szójatermő vidékeken, ahol öntözés sem volt lehetséges, a szóját jobban megviselte a nyár közepéig tartó hőség és légköri aszály.

Ilyen körülmények mellett különösen fontos volt a megfelelő agrotechnológia, a nedvességmegőrző talajművelési mód, a gyomirtások idejének tökéletes megválasztása, a kártevők megfékezése.

A betakarítás időpontja a lassú kezdeti fejlődés miatt kissé megcsúszott, de nagyobb problémát ez sehol sem okozott.

A kifejezetten szójatermő vidékeinken még ilyen időjárási körülmények mellett sem voltak ritkák a 4–4,5 t/ha-os termések. Az elmúlt év is megmutatta, hogy a megfelelő termőhely-kiválasztással, fajtaválasztással és agrotechnológiával (valamint természetesen egy kis szerencsével) az évjárati negatív hatások mérsékelhetőek.

A magas felvásárlási árakat is figyelembe véve megállapítható, hogy a szója termesztése még ilyen nehéz, a szójának kifejezetten előnytelen körülmények mellett is gazdaságos lehet.

Az újtermésű szójabab piaci árának várható alakulása

Mindannyian látjuk, hogy a világban energiaválság van és az EU energiaügyi miniszterei között hatalmas nézeteltérések vannak az atomenergia felhasználásának megítélését illetően.

Franciaország újabb reaktorok építésére készül, míg Németország a még működő 3 atomerőművét 2022 végéig leállítja és 2030-ig meg kívánja szüntetni a szénfelhasználást is.

Az elektromos autók elterjedése, a klímaváltozás miatt megnövekedett energiaigény hiányt eredményez az energiaellátásban, amit jól mutat, hogy pl. a földgáz esetében az ár nyolcszorosára nőtt (2021 elején 20 €/MWh, ősszel 160 €/MWh felett volt).

2021. októberében 10 uniós tagország – köztük Magyarország is – kérte az Európai Bizottságtól, hogy ismerje el zöld energiaforrásként az atomenergiát. A Bloomberg a napokban adta hírül, hogy az Európai Unió engedélyeztetné az egyes földgáz- és atomenergia projektek fenntartható befektetésekké sorolását.

A javaslat elfogadása sok befektető érdekeit és zöld aktivisták céljait sértené, azonban minden bizonnyal csökkentené a túlértékelt energiaárakat, de nagy kérdés, hogy mikor lesz ebből a javaslatból törvényerejű döntés.

A magas alapanyagárak mellett a szójadara prémiumok (szárazföldi és tengeri szállítási díjak, ki-berakási díjak) az elmúlt időszakban szintén hatalmasat emelkedtek: 2021. októberre 65 $/st-ról (máj. 20.) 113 $/st-ra (szept. 24.). Az elmúlt 2 hónapban kissé csökkentek a prémiumok, ezzel valamelyest ellensúlyozták a magas tőzsdei árakat.

Ami az ősszel elvetett dél-amerikai szójabab állapotát illeti, jelenleg a száraz időjárás veszélyezteti az új termést. Egyelőre nincs kilátás bőséges csapadékra a déli féltekén, így a csökkenő dél-amerikai hozamok – ami jelenleg 10 millió tonna kiesést jelent – növelik az USA-ban várható új termés szerepét a globális szójabab mérlegben. Ez a tőzsdei árakban is látható, a jelenlegi 13,55 $/bushel (451,66 $/tonna) júliusi lejárattal a 14 $/bushel felé tart (466,65 $/tonna).

A decemberi USDA-jelentés nem emelte a szójabab átmenőkészleteket, és ha így marad, ez komoly hiányt jelenthet az USA mérlegében 2022 második felére.

Összegezve a leírtakat, a jelenlegi ismereteink alapján nem várható, hogy a múlt évben kialakult hazai és nemzetközi szójabab árak csökkennének, így a magyarországi termelők jól döntenek, ha a tavaszi vetésszerkezetükben a megszokottnál is nagyobb helyet biztosítanak a szójababnak.

Elvárások a szójafajtákkal szemben

A hazai szójatermesztésben a Pannon régió agroökológiai adottságaihoz igazodó fajtákra és megoldásokra van szükség, amelyek fokozzák a termelési kedvet és figyelembe veszik a jövedelmezőségi kilátásokat.

A szójafajták elsődleges értékét a termőképesség jelenti, ami számos termelési tényező függvénye. A fajtákban rejlő terméspotenciál kiaknázásához kiemelten fontos elem a fajtajellemzők ismerete és az azokhoz kapcsolódó speciális termesztéstechnológiai javaslatok együttes alkalmazása is.

Itt jelenik meg a következő szempont: a fajtát az érésidő (tenyészidő) alapján, a tábla adottságaival összhangban válasszuk meg, hiszen a kitűzött termelési célokat nagy biztonsággal csupán a megfelelő fajta alkalmazásával érhetjük el. Ennek megfelelően biztosítottak a választékban hazánk északi megyéi, dombvidéki termőhelyei számára fővetéshez az igen korai (105–115 napos = 00-s), valamint az ország északi és középső részén eredményesen használható korai (115–125 napos = 0-s) fajták. Sőt, az igen korai szóják akár az ország egész területén alkalmasak lehetnek másodvetésre az erre a technológiára alkalmas területeken (korán lekerülő őszi árpa elővetemény, öntözhető tábla). A korai és a középérésű (125–135 napos = I-es) fajtákkal pedig akár 4,5–5,0 t/ha-os termés is elérhető a kiváló adottságú szójás területeken az ország középső és déli megyéiben, kiemelkedő jövedelmezőséget biztosítva.

A növekedési típus és az ebből eredő kompenzációs képesség is nagy jelentőségű a választás során. A féldeterminált fajták jellemzően jobb kompenzációs képességüknek köszönhetően mérsékeltebb vetőmagnorma-igény mellett akár a széles sortávú technológiákban is alkalmazhatók. A determinált típusok ezzel szemben a hazánkban széleskörűen elterjedt dupla gabonasortávon, a fajta tőszámigényének megcélzásával termeszthetők sikeresen. Ezeknek a jellemzőknek eltérő technológiák esetén van kiemelt jelentőségük.

Az egyenletes virágzás, hüvelyképzési hajlam, jó betegség-ellenállóság, homogén érés, alacsony pergési hajlam és kiváló állóképesség is fontos technológiai és munkaszervezéssel kapcsolatos elvárás. Ezek a tulajdonságok a jól szervezhető, időzíthető és veszteségektől mentesen, dinamikusan betakarítható, egészséges árumag termelését és a jövedelmezőséget biztosítják.

Az árumag beltartalma (fehérje és olaj = ProFat) és egyéb, a minőséget befolyásoló adottságai is egyre fontosabbak a fajtaválasztás során – különösen a célpiaci termelés esetén –, amit az átlagos stabil minőség mellett meghaladó fehérjetartalmú vagy alacsonyabb antinutritív mutatójú (TIU) szóják szortimentbe vonása is alátámaszt. Sőt, a hazai szójatermesztés GMO-mentesen biztosítja a vetőmag-előállítást és árumagtermelést.

Az előzőekből körvonalazódik, hogy a szója esetében is a megfelelő fajta ajánlása és választása meghatározó jelentőségű a termelés szempontjából, és minden esetben bizalmi kérdés. A termelés sikerének érdekében válasszon szójafajtát reális elvárások alapján, szakmailag megalapozott információk segítségével, megbízható forrásból!

Növényvédőszer-felhasználás csökkentése

Az új KAP-reformok is rávezetnek bennünket arra, hogy figyelembe vegyük a fenntarthatóságra és környezetvédelemre vonatkozó követelményeket. Elemi érdekünk eszerint cselekedni – a növényvédőszer-felhasználás csökkentésén, illetve új megoldások keresésén keresztül –, de a célzott, hatékony és megfelelő dózisban elvégzett beavatkozásokra továbbra is szükség van.

Az európai szójatermesztést a mérsékelt agrokemikália-használat jellemzi, és kontinensünk számos régiójában komoly hagyománya van az ökológiai szójatermesztésnek is. Ezek a területek kiváló példát szolgáltatnak a növényvédőszer-felhasználás csökkentését célzó megoldások megismeréséhez. A vegyszermentes vagy vegyszercsökkentett termelés jövedelmező szinten tartható, hiszen ismertek azok az agrotechnikai és agronómiai megoldások, melyekkel sikeresen megoldható ennek a növénynek a termelése. A hagyományos és különösen az ökológiai termelésből származó szójaárumag keresett termék, előállítása önállóan is életképes, és a speciális kifizetések még inkább hozzájárulnak a versenyképességéhez. Néhány példával szemléltethetőek azok a jól felépített, szakmai alapon kivitelezett megoldások, melyek ebben a kultúrában a növényvédőszer-felhasználás mérséklését lehetővé teszik.

A szója gyomosodásra kifejezetten érzékeny növény. A széles sortávon – kapás kultúraként – termeszthető féldeterminált fajták esetében hatékonyan alkalmazható a sorközművelő kultivátor vagy a küllős kapa a gyomkonkurencia megszüntetésére. A sűrű sorban vetett szójában a gyomfésű szakszerű alkalmazásával érhetünk el kiváló eredményeket. A vetésváltás sokat segít a nehezen irtható – évelő vagy fészkes virágú – gyomokkal szembeni küzdelemben, hiszen a szója jellemző előveteményeiben hatékonyabban szüntethető meg a jelenlétük. A fajtajelleg ismerete – fejlődési dinamika, növekedési típus, így a saját gyomelnyomó képesség – támogatja a hatékony gyomszabályozást. A jó minőségű és jól időzített vetés a magas szaporulati fokú és elvárt használati értékű vetőmag alkalmazásával a homogénen kelő és megfelelő tőszámú állományokban elősegíti a vegyszeres beavatkozások csökkentését. A szója egyéb kultúrákhoz képest a kártevők és kórokozók által kevésbé veszélyeztetett növény, így az ezeket a károsítókat célzó növényvédő szeres beavatkozások mérsékelt terhelést jelentenek a környezetre.

A felsorolt példák alátámasztják, hogy a szója termesztése során az ökológiai elvárások teljesíthetők, és a technológia számos pontján léteznek megoldások, amelyek az agrokemikáliák alkalmazásának visszaszorítását segítik elő.

Bioszója-termesztés lehetősége hazánkban

Elemzők szerint az energiaárak nem rövid-, hanem középtávon jelenthetnek kihívást a mezőgazdaságban. Hogy az energiaválság meddig hajtja a szója malmára a vizet, az még kérdéses. Az energia­krízis elmúltával viszont az új Közös Agrárpolitika tarthatja fenn a szója iránti tartós érdeklődést.

Az Európai Parlament jóváhagyta az új KAP jogszabálycsomagot, ami egy zöldebb agráriumot irányoz elő. Ismét fókuszba kerülhetnek az olyan növények, melyek kevesebb műtrágyával és növényvédő szerrel is beérik. 2023-tól a fenntartható módszereket ösztönző támogatásoknak köszönhetően a biogazdálkodás is nagy lendületet kaphat. Hogy profitálhatnak ebből a szójatermesztők?

A válaszért a nyugati szomszédba érdemes ellátogatnunk. Ausztriában hozzánk képest lényegesen kisebb a szántóterület, mégis a hazainál nagyobb, 75.000 hektáron termesztettek szójababot. Ebből a területből közel 30.000 hektáron pedig bio körülmények között gazdálkodtak. A magyar határ közeli Burgenland és a szomszédos alsó-ausztriai tartományokban a bioszója-vetésterület meghaladta az 50(!)%-ot. Az ausztriai ökológiai gazdálkodók körében 2021-ben már a szója állhatott a dobogó 2. fokára. A közel 3000 biogazdálkodó a vetett szójatermő terület 39 százalékán tevékenykedett.

Az ausztriai termesztési adottságok és piaci körülmények nyilvánvalóan nem adaptálhatóak egy az egyben. Tény ugyanakkor, hogy a szója a biotermesztésbe bevont növények közül az egyik legeredményesebben termeszthető. Ismét visszautalok itt Ausztriára, ahol a bioszója termésátlaga meghaladja(!) a konvencionális körülmények között, növényvédőszer-használattal előállított szója termésátlagát.

A fent említett okokból kifolyólag a hazai bioszója vetésterülete minden bizonnyal Magyarországon is emelkedni fog.

Képzési és tanulási lehetőségek a szója iránt érdeklődőknek. Melyek a legfontosabb technológiai lépések, amelyekre fókuszálni kell?

Az elmúlt évek is megmutatták, hogy mennyire fontos a szója termesztésénél a szakmai, termesztéstechnológiai ismeret. A termeléshez kötött támogatás 2015. évi bevezetése másfélszeres felfutást eredményezett a vetésterület növekedésében. A korábbi 42.000 hektárról hirtelen több, mint 60.000 hektárra nőtt az országos szójaterület. Azután jött egy aszályos év, több buktatóval. Nagyon sok termelő, aki elkezdett a szójával foglalkozni, keserves kudarc­élménnyel zárta az évet. Akik viszont jól csinálják, azok kiválóan profitálnak azóta is a növényből. Rengeteg szakmai ismeret halmozódott fel az elmúlt időszakban és ezeket szeretnénk átadni a termelőknek. Éppen ezért 2022 februárjában egynapos oktatásokat szervezünk az országban három helyszínen (Győr, Miskolc, Zalaegerszeg), ahol a hasznos információkat gyakorló szakemberektől kaphatják meg az érdeklődők. Az oktatások kiemelt célja a gyakorlatközpontúság. Az oktatott témakörök ennek megfelelően elsősorban a szójatermesztés buktatóit veszik majd sorra.

Foglalkozunk majd a fajtaválasztással: feladat az adott tájegységhez és annak mikroklímájához és talajához leginkább illeszkedő fajta kiválasztása. Míg északon például egy csapadékos ősz esetén a közép­érésű fajták nem mindig takaríthatók be komoly veszteség nélkül, addig délen a rövid tenyészidejű fajtáknál jóval nagyobb eredménnyel kecsegtető, hosszabb tenyészidejű fajtákat érdemes választani.

Górcső alá vesszük a szója tápanyagigényét, mikro- és makro­elem-antagonizmusokat tekintünk át és összehasonlítjuk a hazai és amerikai tápanyag-tervezési rendszereket.

Témánk lesz a sikeres növényvédelem, amely megalapozhatja a szójatermesztés eredményességét. Ha nem sikerül a presowing és a preemergens gyomirtás, akkor a posztemergens kezelés a legtöbb esetben már csak drága szerekkel lehet eredményes. A mechanikus gyomirtás során nagyon fontos szempont a művelet elvégzésének időpontja. A gyomfésűt a vetést követően „feketén” is járatni kell, hiszen az eszköz a talajfelszín alatt csírázni kezdő gyommagok ellen a leghatásosabb. A legmodernebb sorközművelő (kamerás) kultivátoroknál is figyelni kell, hogy mikor megyünk bele az állományba, hiszen nem megfelelő növényállapot (néhány óra is számíthat!) esetén pattanhat a szár, magas lehet az eszköz kártétele. Nyár közepén figyelni kell a poloskák és atkák megjelenését, hiszen azok jellemzően a tábla széle felől települnek be. Ilyenkor egy jól irányzott táblaszéli kezelés is elég lehet!

Foglalkozni fogunk a szójatermesztés gépesítésével is. Az elmúlt évtizedben egyre fogynak a mezőgazdaságban használható növényvédő szerek, ami a gyomirtási rendszerek teljes átformálódását eredményezi. Egyre jobban előtérbe kerül a mechanikai gyomirtás és eszközrendszere. A szója betakarításának eredményességét nagymértékben meghatározza a talajfelszín egyenletessége, illetve a kombájn asztalának talajkopírozó képessége. Ezeknek a feladatoknak az ellátása a régi eszközrendszerekkel már nem lenne megoldható, az elmúlt évtizedben éppen ezért jó néhány bemutatandó gépészeti fejlesztés „gyűrűzött” be a szójatermesztésbe.

Végül, de nem utolsósorban vendégünk lesz egy nagy területen szóját termelő gazdálkodó, aki elmondja a hallgatóságnak, hogy neki miért éri meg szóját termelni. Az oktatásokról további információ megtalálható a www.magyarszoja.hu­ weboldalon.

Várható-e 2022-ben a hazai szójatermőterület növekedése?

A közreműködő szakemberek válasza egybehangzóan: igen. 

Polgár Zoltán hozzátette: a szárításhoz szükséges gázárak és ezzel együtt a műtrágyaárak emelkedése komoly problémát okoznak a kukoricatermelőknek, a tengeri jövedelmezősége még a 90.000 Ft/tonna körüli ár esetén is 50%-ot csökkenhet.

A szója már 1 tonna/ha termésnél is nyereséget termel, hiszen a hektáronkénti költsége lényegesen kedvezőbb és ehhez jön még a földalapún felül a termeléshez kötött támogatás is. Kérdés, lesz-e elegendő vetőmag?

Ha csak a kukoricatermelők 3%-a átáll szójára, az cca. 30.000 ha növekedést jelenthet a szója esetében, ez a tavalyi vetésterület majdnem 50%-a!

Minden termelőnek javasolják, hogy minél előbb gondoskodjon a szója vetőmag beszerzéséről! 

Bene Zoltán elmondta; mindamellett, hogy a kukoricatermesztőket aggodalommal töltik el a megemelkedett műtrágyaárak, az egyre dráguló szárítási díjak és logisztikai költségek, a kukorica és a szója elmúlt 5 év országos átlagterméseit összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a szója éves termésingadozásai lényegesen kisebbek voltak. Márpedig a termésbiztonság az egyre inkább változó környezetben felértékelődik. Véleménye szerint a szójaterület-növekedésnek a rendelkezésre álló vetőmagkészletek fognak csak gátat szabni.

Balogh László a műtrágyaárak óriási emelkedése okán a szóját hirtelen az egyik legalacsonyabb költségszinten termeszthető növényként jellemezte. A magas felvásárlási árra utalva piaci jóslatokba nem kívánt bocsátkozni, de valószínűsíti, hogy a várható piaci ár lényegesen meg fogja haladni az elmúlt évek átlagát. Felhívta a figyelmet, hogy a vetőmag árának emelkedése is megfigyelhető a magas felvásárlási árak és az emiatt megnőtt előállítási költségek miatt, azonban ez nem olyan mértékű, ami szerinte befolyásoló tényező lenne.

A szója speciális termőhelyigénye behatárolja a termeszthetőségét, de összességében a vetésterület növekedésére számít. Saját tapasztalat – ami megerősíti a fentebb írtakat –, hogy az előző évekhez képest több vetőmag-megrendelés érkezett a november-decemberi hónapokban.

Varga Gábor néhány tényszerű és tendenciát mutató változásra hívta fel a figyelmet. Ezek arra utalnak, hogy jelentősebb arányeltolódás van folyamatban a főbb termesztett növényeink területi részarányának alakulásában.

Napjainkban a vetésváltásban és a tápanyag-gazdálkodás szervezésében újra nagy szerep jut a pillangósok termesztésének. Meggyőződése, hogy a fehérjenövények vetésterülete hazánkban is fokozatos növekedési pályára kerül, irántuk eleve magas és tovább növekvő igényekkel találkozhatunk. Ebben az eddigieknél is jelentősebb szerep jut a szójának, a takarmányborsóval karöltve. Ezeknek a kultúráknak a jól eladható, növényi eredetű fehérje-árualap előállításán túl a termelésben betöltött szerepük – nitrogénkötés a talajban, kiváló elővetemény-hatás – is értéket teremt. A pillangósoknak, így a szójának is kiváló a másodlagos jövedelemtermelő képessége az utóveteményben, miközben képes hozzájárulni a fenntartható és komplex szakmai alapon szervezett gazdálkodás megteremtéséhez. Termelése a nagy ráfordítást igénylő, intenzív kultúrákhoz képest (például repce) jóval alacsonyabb költségszinten kiemelkedő jövedelmet biztosít.

A változások egyik győztese tehát a maghüvelyes pillangósok közül is a szója lehet az előttünk álló években, aminek köszönhetően vetésterületének hosszabb távú növekedése várható hazánkban. Idén az előző évi vetésterülethez képest 7–10%-os növekedés tűnik reálisnak. Hogy ez a növekedés évről évre megismétlődjön és az elmúlt időszakokban megszokott nagyobb vetésterületi fluktuációk mérséklődjenek, ahhoz ezeknek a növényfajoknak a szakszerű, technológiai szempontú ismeretére, a termelők tapasztalatszerzésére is szükség van.

Bányai Tibor a kilátásba kerülő szójatermő terület növekedése kapcsán kihangsúlyozta: érezhető a fokozódó termelői érdeklődés, több, kisebb tenyészterületen előállított fajta vetőmagja már ősszel elfogyott, idén már nem is lesz rendelhető. Érdemes lehet tehát odafigyelni a vetőmagbeszerzésekre, mivel egyes – főleg rövidebb tenyészidejű – fajtáknál adódhatnak beszerzési problémák.

A hazai gazdaságnak szüksége van a szójára és a többi szemes pillangós növényre, ezért nagyon bíznak benne, hogy a termőterület szép lassan elindul felfelé, a közeljövőben meghaladja a 70.000 hektárt, majd a következő támogatási időszakban elérheti akár a 80 ezer hektárt is.

Országos léptékben a 100 ezer hektárt gondolják egy olyan küszöbnek, amelynek átlépése véleményük szerint racionálisan még lehetséges lenne és egyben hatalmas előrelépést is jelentene, hiszen ekkora területről az akár országos igény felét kielégíthetnénk. Addig azonban még nagyon sok a teendő…!