Eközben a lakosság fogyasztási színvonala évtizedek óta tolódik a fehérjealapú táplálkozás felé. A legnépszerűbbek ezen belül az állati termékek. Az ehhez szükséges takarmányozásban egyre nagyobb szerepet tölthet be a rovarfehérje.
A felhasznált rovaroknak tömegarányosan 50–80 százalék között mozog a hasznosítható fehérjetartalma, kiváló beltartalmi értékei vannak az állatok számára, továbbá előállítása lényegesen kevesebb vizet, termőföldet és egyéb erőforrás-lekötést igényel, szemben más, az állati takarmányozásban használt fehérjehordozókkal. Mégis, leginkább a körforgásos gazdálkodásban való szerepét emelhetjük ki, hiszen a rovarok feldolgozatlan élelmiszer-hulladékot, valamint gyümölcs- és zöldségféle hulladékokat fogyasztanak.
Egyes előrejelzések szerint 2030-ra az előállított rovarfehérje mennyisége akár félmillió tonna is lehet, szemben a mostani tízezer tonnával. A legnagyobb felhasználási potenciál a hobbiállat-eledel gyártásánál, illetve az akvakultúrában van, de jelentős mennyiségű takarmányozási fehérjét tud kiváltani később a baromfitenyésztésben, sertéshizlalásban és tojástermelésben is.
Az előállított készítmények ma még drágák, azonban tíz éven belül akár harmadára is csökkenhet az előállítás költsége, így már pénzügyileg is kiváló alternatívát jelenthet, nem beszélve az alacsonyabb erőforrásigényről, ami a klímacélokat segíti.
Gazdálkodóként mindig fel kell készülnünk a jövő kihívásaira, a Takarékbank Agrárcentrumaiban a finanszírozási megoldások mellett a világpiaci trendek, újdonságok elemzésével is segítjük ügyfeleink minél hatékonyabb döntéshozatalát.
Cikkhez felhasznált forrás: Beyhan de Jong-Gorjan Nikolik (Rabobank) - No Longer Crawling: Insect Protein to Come of Age in the 2020s
