A stressz az összes élő szervezetre a legparányibbtól a legösszetettebb struktúrával bírókra is hatással van és természetesen indirekt vagy közvetlen módon kölcsönhatással is bírnak egymással. A komplexitásukból adódóan a legösszetettebb struktúrák vizsgálatánál a legnehezebb egy diagnózist felállítani, hiszen a szervezetben (legyen az akár egy növényi bonyolult szerkezet) a hatások és ellenhatások sokasága és folyamatossága időben és térben zajlanak.

Három nagy csoport létezik:

1. Az organizmus pozitív reakcióval tud felelni a stressz hatásra (nem szükséges megtanulni a folyamatot)

2. Az organizmus meg tudja találni és tanulni a pozitív választ a stressz hatásra (meg kell tanulni a folyamatot...evolúció)

3. Az organizmus képtelen megtalálni a helyes választ és megtanulni azt (elbukik)

Hazánkban, az elmúlt években, sőt már évtizedben is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szántóföldi növénynemesítés a különböző szelekciós eljárások során (laboratóriumi vagy konvencionális) összegyűjteni azokat az egyedeket, melyeket további vizsgálat és tesztelést követően egy magasabb értékkel bíró, potenciális jelöltként a piac elvárásainak megfelelve kerüljön bevezetésre. A laboratóriumi kísérletek és a szántóföldi kisparcellás kísérletek terméseredményeiben látható jóság vagy gyenge teljesítmény a stressz faktorok (amely nem minden esetben csak negatív előjelű lehet) hatásainak összessége. Ha rangsorolni kellene és jellemezni a különböző tesztelési szinteket-eljárásokat, azt kellene mondanom, hogy

• A laboratóriumi körülmények, azok, ahol a legideálisabb körülményeket lehet beállítani és a folyamatokat megismételni, vizsgálni a végtelenségig.
• Főként a szelekcióra alkalmas kisparcellás kísérletek az ismétlések számával és a kísérleti helyszínek sokféleségével tudják megalapozni későbbi döntéseink sikerességét.
• Majd a sorban következnek az agro-technikai kísérletek. (ezek a leginformatívabbak) és a leg termelő közelibb és használható információk sokaságával bírnak.

Laboratóriumi, illetve szántóföldi kísérletek eredményeit látva feltehetjük a kérdést, mikor okozhat a kukoricában leginkább termésdepressziót egy stressz faktor hatása?

A válasz sajnos nagyon egyszerű és akár egy mondatban is összegezhető.

Bármikor érhetik a szervezetet olyan negatív és a működésüket befolyásoló hatások, melyek a várható termésük mennyiségét és minőségét korlátozhatják. A legtöbbször a témában a tartós vízhiány vagy a légköri aszály és annak látható tünetei jutnak eszünkbe. Azonban a kép ettől sokkal-sokkal színesebb. Előfordulhat az is, hogy éppen egy jónak vélt döntéssel vagy javaslattal teremtünk olyan stresszes környezetet az állományunkban, amely hatások összességével sajnos veszteséget érünk el.

Példaként: a túlzottan magas tőszám használata,

1. Az egységnyi növényre eső inputok mennyisége alacsonyabb lesz

2. Az állomány magasabb lesz

3. A cső eredés szintje magasabb lesz

4. Az állomány magasságból adódóan növényeink elveszítik stabilitásukat

5. Az állomány vízleadása vontatott, a betakarítás késni fog

6. Betakarításkor a szem nedvesség magasabb

7. Az állomány ki lesz téve a kései kártevők károsításának

8. A kései kártevők károsításának eredménye további gombás fertőzés veszélyt rejt magában

9. Negatív gazdasági hatás: magas fertőzöttség esetén minőségi romlás

Az idei nyár volt a hazai meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta mért legszárazabb nyár. Számos régióban 50 napon keresztül nem hullott csapadék. Az ország több helyszínén ilyen körülmények között vizsgáltunk fajta összehasonlító kisparcellás kísérletekben a KWS hibrideket. Eddigi tapasztalataink alapján az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl a kukorica termesztés számára komfortos, míg Kaposvár-Szolnok vonal alatti régiókban kedvezőtlen körülmények voltak.

A KWS Magyarország Kft. elkötelezett partnerei iránt, a KWS Kukorica Szimultán Webinárunkban folyamatosan hírt adunk többek között arról is, hogy a Agro-Service kisparcellás kísérleti hálózatában (fejlesztési és agrotechnikai) vizsgált KWS KASHMIR, KWS INTELIGENS és a bevezetés előtt álló KWS HYPOLITO, KWS GUILLERMO és a KWS ADVISIO hogyan szerepelnek az idei évben. Az itt felsorolt új hibrideket besorolhatjuk a hazai köztermesztés legjellemzőbb és legfontosabb éréscsoportokba, a késői háromszázas és a korai négyszázas intervallumba. Az idei évben látott tavaszi visszahűlés és az azt követő korai aszályos időszak megpróbáltatásainak kiválóan ellen álltak. Mindegyik hibridnek megvan a saját erőssége. Általánosan elmondható, hogy ezek a hibridek megfelelnek a legfontosabb termelői igényeknek, ezek a kiváló terméshez kapcsolódó minőségi és mennyiségi paraméterek az alacsonyabb növény magasság ezzel együtt az alacsonyabb csőeredés szint, a levélzet erektív állása, a laza csuhé levelek a bókoló csőállás és a kedvező termés képzők.

A KWS HYPOLITO a szinkron virágzásának köszönhetően a számára kedvező és a kevésbé kedvező környezeti feltételek alatt is jól termékenyül. Széles körű adaptálhatóság jellemzi.

A KWS GUILLERMO magas ezerszem tömegét említhetjük meg a legfontosabb termés képző tényezők közül. Illetve a csuhé levelek nyitottságát, ami az érés időszak végén az intenzívebb vízleadásban játszik fontos szerepet.

A KWS ADVISIO a FAO 400-s érés csoport olyan hibridje, amelyet az intenzív körülmények közé ajánlunk. Az érés csoportjára jellemző tőszámnál magasabb tőállománynál sincs korlátozó tényező.

KWS kukorica hibridek idén is bebizonyítják, hogy helyük van és megérdemelten töltik be a magyarországi kukoricatermesztésben szerzett pozíciójukat. A KWS európai így, a hazai kukorica nemesítő-program is nagy hangsúlyt fordít a folyamatosan változó környezeti és gazdasági igények kielégítésére, ezek elsősorban az aszály, a virágzáskori hő-stressz, a stabil terméspotenciál, a szár és gyökér kondíciója, a gyors vízleadó képesség. Szakképzett és felkészült csapat támogatásával a korábbi éveknél gyorsabban és hatékonyabban tudnak a nemesítőink reagálni a fent említett kihívásokra.

Pintér János
KWS Magyarország Kft.
Kukorica és olajos növények termékmenedzser

A cikk szerzője: Pintér János