Az eszmecsere célja az volt, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett műtrágyaárak, valamint nehézkes beszerezhetőség mellett alternatív lehetőségeket keressünk és nyújtsunk a gazdálkodók számára, a kieső műtrágya pótlására.

A beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője vezette, a résztvevők a következő elismert szakemberek voltak:

Az alábbiakban a beszélgetés során elhangzott legfontosab gondolatokról közlünk összefoglalót.

GOSZ (Petőházi Tamás): Mi a helyzet az egyre dráguló műtrágyapiacon, hogyan hat ez a növénytermesztésre?

4-5 évvel ezelőtt a nyersanyagárak és a kamatok szintje nagyon leesett, ám a COVID-dal minden nyersanyagnak és energiahordozónak az ára emelkedni kezdett a világpiacon, mely még most is tart.

Hazánkban az elmúlt években megváltozott a műtrágya-felhasználás.  Az évi 1,6-1,8 millió tonna műtrágya felvásárlása a négy negyedévben egyenlő arányban oszlott el, ami az elmúlt két évben első negyedévre koncentrálódott (35-45 %).

Másik fontos tényező a németországi energiapolitika. Nincs atomerőművük, szénerőműveiket bezárják, egyedül a földgáz maradt, mint tartalék energiaforrás.

Mindenképp szót érdemel, hogy Kutina gyára egy földrengés következtében leállt több hónapra, valamint december elején az Agro Mures Marosvásárhely melletti műtrágyagyára is beszüntette működését. További zavart okoz a piacon az ukrán műtrágyagyárak oroszországi földgáz-ellátottsága. Mindenki próbálja a lakossági igényeket kielégíteni és az ipari felhasználókat korlátozni. Összegezve van egy nagyon komoly földgázhiány az ipari felhasználók részéről, illetve aki teheti, nem gyárt ilyen drága földgázból műtrágyát.

NÉBIH (Jordán László): Milyen célkitűzéseket fogalmaz meg az EU-s Green Deal irányzat a műtrágya csökkentését illetően? 

A Green Deal célja, hogy Európa klímasemlegessé váljon 2050-re és minden környezeti terhelést a legkisebb szintre szorítsanak vissza. A Zöld Megállapodás a mezőgazdaság mellett a gazdasági élet minden területére fogalmaz meg stratégiai elvárásokat és tűz ki célokat. A növényvédelmet, talajvédelmet, tápanyag-gazdálkodást a „Farm to Fork” („Termőföldtől az asztalig”) stratégia érinti, melyet 2030-ig kell elérnünk. A növényvédőszer-felhasználást 50%-kal kell csökkenteni, az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25%-ra növelése elvárás. Magyarország jelenleg 6%-nál tart. Harmadik cél a műtrágya-felhasználás 20%-kal való csökkentése. Egyelőre nem látható még, hogy mihez képest fogják mérni ezeket a csökkentéseket, még nem tudunk konkrétummal szolgálni a gazdáknak. Egy biztos, valamilyen formában fel kell készülni arra, ha a műtrágyázási lehetőség, akár az óriási árak, akár a jogszabályi korlátozások miatt beszűkül, akkor legyen más eszköz, amihez nyúlhatunk.

1. Milyen technológiákkal, eszközökkel lehet a műtrágya-felhasználást csökkenteni? 

A szervestrágya jelentheti az egyik megoldási utat. Mi a helyzet jelenleg?

Az ökológiai gazdálkodásban nem alkalmazható a konvencionális növénytermesztésben folytatott műtrágyázási gyakorlat. Milyen lehetőségek vannak a tápanyagutánpótlásban?

Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi):

A szervestrágya valóban ideális lenne a tápanyagutánpótlást tekintve. Sajnálatos módon az állatállomány csökkenése miatt  egyre kevesebb mennyiség áll rendelkezésre.  A legújabb technológiai megoldásoknak köszönhetően a különböző pelletált, granulált szervestrágyák iránti kereslet viszont ugrásszeren megnövekedett az elmúlt években.

A tápanyagutánpótlás lehetőségei ökológiai gazdálkodásban pedig a következőek.

Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül kell táplálni. Ez azt jelenti, hogy a talaj termékenységét, ideértve a tápanyagszolgáltató képességét, pillangós virágú növényeket is tartalmazó a vetésforgóval, zöldtrágyanövények termesztésével, növényi vagy állati eredetű szerves anyagok, lehetőleg komposztált formában történő visszajuttatásával kell biztosítani. Ezen kívül használhatók különböző granulált, pelletált, fermentált szervestrágyák, amelyek sokszor egyéb – az öko rendelet szerint használható – anyagokkal történő kiegészítés után nitrogén, foszfor vagy kálium hangsúlyosak, esetleg más elemekkel, kalciummal, magnéziummal, kénnel kiegészítettek. Jelenleg az ökológiai termelők a legnagyobb felvevői az ilyen kereskedelmi termékeknek, de azt tapasztaltuk, hogy a nitrogén műtrágya árak elszabadulása után a nem ökológiai termelők is ezekhez a tápanyagforrásokhoz fordultak. A klímaváltozás, a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése és a biológiai sokféleség védelme érdekében az ökológiai gazdálkodók által használt eljárások használhatók a nem öko termelők számára is, ezért ösztönöznénk minden gazdálkodót a pillangós növények, zöldtrágyák, talajtakaró növények termesztésében rejlő lehetőségek kihasználására, mert ezekkel a termőtalaj minőségéért aktívan tehetnek. Az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) kutatásai on-farm körülmények között több szempontból is vizsgálják a talajtermékenység kérdését.

2. Miért alkalmas a baktériumtrágya (baktériumos talajoltó technológia) a műtrágya hasznosulás javítására, illetve részbeni pótlására?

Dr. Juhos Katalin (MATE):

A kötelező talajvizsgálatokból nem derül ki, de tudnunk kell, hogy a talajokban megtalálható összes tartalék tápelem mennyisége több tonnányit tesz ki hektáronként. A természetes ökoszisztémák a talajok tartalék tápanyag-készleteit messzemenőkig ki tudták használni a talajban élő élőlények komplex táplálékláncának közreműködésével. Ezt az eredeti talajbiológiai aktivitást ugyan a baktériumkészítményekkel önmagában nem tudjuk visszaépíteni, de adott esetben számottevően növelhetjük velük a műtrágyák hasznosulását ill. csökkenthetjük a műtrágya igényeket.

3. A NÉBIH és a Magyar Talajvédelmi Szövetség már fél évtizede végez közös kisparcellás vizsgálatokat a talajoltó baktérium-készítményekkel. Milyen eredményekről lehet beszámolni?

Jordán László: Milyen eredmények vannak a több éve tartó közös (NÉBIH, Magyar Talajvédelmi Szövetség) kisparcellás vizsgálatokat tekintve? Mit jelent a pozitív kontroll a vizsgálatban?

2016 óta folynak közös tartamkísérletek a NÉBIH és a Szövetség között. Kezdeti cél az volt, hogy független körülmények között végzett vizsgálatokon keresztül kézzel fogható eredményeket vigyünk a gazdák elé arról, hogy a baktériumkészítmények milyen eredményeket hoznak a kezeletlen kontrollhoz képest (csak alap műtrágyázás), vagy a pozitív kontrollhoz képest (alap műtrágya plusz 50 kg többlet nitrogén műtrágya). A kísérletek több növénnyel zajlottak (gabonanövényeken és pillangósvirágú növényeken) és azonos területen. A legutóbbi tartamkísérletet őszi búzán végezték, 4 talajoltóanyag-gyártó vett részt saját készítményeivel, név nélkül. Elmondható, hogy a termés mennyiségére pozitív hatással vannak a készítmények. Fontos megemlíteni, hogy emellett sok esetben minőségi javulást is el lehet érni. Az eredményeket látva a kísérleteket nemcsak folytatni kell, hanem a vizsgált paramétereket kiszélesíteni, valamint bemutatókat szervezni a gazdák részére. Beszélni kell arról is, hogy mit tudunk kezdeni a tarlómaradványokkal. Az a szárbontó hatás, amit a cellulózbontó készítményeknél látunk, abban is segít, hogy a maradványokon maradt kártevők, kórokozók, gombák ne tudjanak áttelelni. Ha felgyorsítjuk a lebomlásukat, kevesebb növényvédőszer felhasználással meg tudjuk oldani a következő évet.

A számokat látva azonban senki ne gondolja, ha egyszer kijuttat egy baktériumkészítményt, akkor azonnal 10-12%-kal több termést fog betakarítani. Megfelelő technológiával lehet mérhető és jobb eredményt elérni, mind mennyiségben, mind minőségben.

Ami vitathatatlan, hogy a mikrobiológiai készítmények előtt óriási jövő van és a tudás szerepét is ki kell hangsúlyozni. Ha ezeket tudjuk megfelelően, okszerűen alkalmazni, akkor ki lehet használni a talajbaktériumokban rejlő lehetőségeket.

4. Milyen szemlélet szükséges a hatékony növénytermesztés megvalósításához?  

Vajda Péter (Phylazonit Kft.):

A szármaradványok óriási mennyiségű tápanyagot tartalmaznak és azok a baktériumkészítményekkel való elbontása révén a nagy mennyiségű tápanyag képes feltáródni. Ezt a rejtett kincset érdemes felhasználni eme krízishelyzetben, ami most a tápanyagok (műtrágyák) ára és beszerezhetősége körül zajlik. A jövő titka abban rejlik, hogy finomra hangoljuk a termelést és hatékonyabbá tegyük a kijuttatott tápanyagok felvehetőségét a növények számára. Nem csak a termés maximalizálására, hanem a költségek optimalizálására is kell törekedni.

Szakmai szemmel lehet-e a pótolni a műtrágya egy részét különböző technológiai megoldásokkal?

Petőházi Tamás:

A talajt komplexen kell kezelni. A kialakult műtrágyakrízisben, aki idén csak kis adagú fejtrágyázást egy-két menetben tud kijuttatni és a talaj tápanyagellátottsága rendben van, akkor nem adódhat probléma.

Vajda Péter:

Alternatív lehetőségekre nyitottnak kell lenni, amik a műtrágyát nem váltják ki, de megoldást jelenthetnek. A jelenlegi drága input anyag árak mellett nem tudhatni, hogy ősszel milyen terményárak lesznek, megtérül-e a befektetett pénz. A növénytermesztésben el kell végezni a finomhangolásokat, amikbe a mikrobiológiai készítmények (baktériumok, gombák), talaj- és növénykondicionálók is beleférnek.

Jordán László:

A szaktanácsadók és szakirányítók segítségét igénybe kell venni és közös együttműködéssel a legmagasabb szakmai színvonalon kell a gazdálkodást végezni. Sok okos technikai megoldás is rendelkezésre áll a mai világban, amik tovább növelik a hatékonyságot. A legfontosabbak tehát az együttműködés a szaktanácsadással, szakirányítással és a tanulás!

Dr. Juhos Katalin:

A talaj táplálékhálót újjá kell építeni, amihez a talaj szerkezetét és kémiai tulajdonságait kell helyre rakni. A tudomány eszköze adott a szükséges vizsgálatokhoz, ezt ki kell használni, a tudást pedig fel kell értékelni.

Allacherné Szépkuthy Katalin:

A talajra élő szervezetként tekintsünk és ennek megfelelően gondozzuk, tápláljuk és vigyázzunk rá.