Bár az agrárium hitelállománya tavaly több mint 1500 milliárd forintra nőtt, jelenleg számos bizonytalansággal néznek szembe az agrárvállalkozások: megugrott az infláció, megemelkedtek az energia- és a takarmányárak, továbbra is akadoznak az ellátási láncok, és az állatbetegségek – mint például a madárinfluenza és a sertéspestis – továbbra is problémát okoznak – hangzott el az OTP Agrár sajtóeseményén. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a korábbi éveket jellemző kedvező gazdasági környezet rövid idő alatt megváltozott, és a gazdaságok hatékony működésének fenntartása az érintettek mellett a szabályozói, a finanszírozói és a biztosítási oldalról is új szemléletet, összehangolt kockázatkezelést igényel.

A tavalyi év rendkívüli volt valamennyi magyar gazdálkodónak – szögezte le Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, hozzáfűzve: olyan körülmények között kellett dolgozniuk, helytállniuk, amit az elmúlt évtizedben nem tapasztalhattak, mert a múlt évihez hasonló nehézségek elkerülték a magyar agráriumot. Alapvetően ugyanis 2021 a koronavírus-járvány jegyében zajlott – mutatott rá az államtitkár.

Kifejtette: az agrártermelés szempontjából a helyzetet több más tényező is jelentősen befolyásolta. Volt csapadékszegény időjárás tavasszal és ugyanakkor fagy; nyári aszály, valamint madárinfluenza és afrikai sertéspestis (ASP); magas energia-, valamint takarmányárak – sorolta. Mindez pedig jól jelzi, hogy az elmúlt esztendő „nem békeév volt” – mondta. A nehézségek ellenére a magyar agrárium jól teljesített – húzta alá –, ezt támasztja alá, hogy az ágazat kibocsátása, ami az elmúlt tíz évben ütemesen fejlődött, 2021-ben nemcsak meghaladta a 3 ezer milliárd forintot, de csúcsot döntve elérte a 3338 milliárd forintot.

Hangsúlyozta: ez szoros összefüggésben van a termelői árak alakulásával, hiszen az utóbbi időben ez mozgatta a piacokat, és okozott turbulens változásokat. A múlt év időjárási nehézségei viszont nem múltak el nyomtalanul, amit az is jelez, hogy „a növénytermesztésben 6,5 százalékos mínuszt könyvelhettünk el, ami a termésmennyiségben látszódott”, ezt azonban „a termelői árak több, mint 25 százalékos emelkedése ellenpontozott”. Az állattenyésztésben egy szolid, 4,5 százalékos volumen- és egy 3,4 százalékos árnövekedés volt tapasztalható. A szóban forgó időszak kétarcúságát jól mutatja, hogy búzából és árpából hozamrekord született, míg a kukorica- és a repcetermés ennek éppen az ellentéte volt, mert jelentős volt a két növény terméscsökkenése – jegyezte meg.

Kiemelte: Összességében viszont 2021-ben a jövedelmezőséget tekintve ágazati szinten – nem egy-egy termelő esetében – mintegy 15 százalékos növekedés jelent meg, emellett a munkaerő-egységre vetített reáljövedelem tekintetében is folytatódott a növekedés, mivel mintegy 5 százalékos emelkedést lehetett elkönyvelni.

Továbbá az agrárium teljesítménye nélkül a magyar nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege 2021 januárja és októbere között negatív lett volna. Ez azt jelenti, hogy a magyar agrárexport ebben az időszakban meghaladta a 8,7 milliárd eurót (ami így több mint 3 ezer milliárd forint volt). Ez 10 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az import pedig 5,7 milliárd euró volt. Az agrárexport-többlet pedig így 13 százalékkal nőtt egy év alatt, így az agrárium 3 milliárd euróval – több mint ezer milliárd forinttal – járult hozzá a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéhez. Az ágazati beruházások tavaly változatlan áron 2,5 százalékkal nőttek; a mezőgazdaság hitelállománya tavaly a harmadik negyedév végén elérte a 895 milliárd forintot, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 10 százalékos növekedést jelent. Örvendetes, hogy ezen belül a beruházási hitelek ugyanebben az időszakban 25 százalékkal – 536 milliárd forintra – növekedtek – közölte az államtitkár.

Dr. Feldman Zsolt külön is kitért a magyar mezőgazdaságban elérhető és alkalmazható kockázatkezelés fontosságára. Ez a gyakorlatban azt jelenti – részletezte –, hogy van egy kárenyhítési alap, ami jelenleg mintegy 75 ezer taggal már működik. Példaként hozta: tavaly a gazdálkodók 461 ezer hektárról jelentettek különféle káreseményeket. Emellett a gazdálkodók munkáját segíti még egy mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendszer is, aminek használata ugrásszerűen növekedett az elmúlt években. Ez erősíti az öngondoskodást, és így ma már mintegy 1,65 millió hektár tartozik ebbe az öngondoskodó rendszerbe. A konstrukcióban ma mintegy 1300 termelő vesz részt. Az állam a rendszer működését 13 milliárd forinttal támogatja. A kockázatkezelés része továbbá a jégkármérséklő rendszer is, ami szintén a gazdák biztonságosabb termelését szolgálja. Emellett tavaly egy újabb elemmel bővült a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mert elindult a krízisbiztosítási rendszer is, ami ágazattól függetlenül, valamennyi termelő számára az önhibáján kívüli jövedelemcsökkenés esetén egyfajta kompenzációs lehetőséget biztosít. Vagyis így a nehézségek áthidalásában részben az állami krízisalap segíthet, amit a mostanihoz hasonló piaci helyzetek áthidalására hoztak létre, kártalanítási alapként. Ennek használatát a termelőknek meg kell tanulniuk, ami egy hosszabb folyamat lesz, „de szeretnénk elérni, hogy ebben minél több gazdálkodó vegyen részt, mert bármely, a termelőn kívül álló okból csökken a jövedelem a termelésben, a gazdálkodó kompenzációt kaphat ezért, akár 70 százalékos mértékben is” – mutatott rá az államtitkár.

„A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer egyedülálló, új és innovatív eleme a kockázatkezelési rendszerünknek.

Ennek révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelőt – önhibáján kívüli bármely okból bekövetkezett jelentősebb jövedelemcsökkenés – jogosulttá teszi kompenzációra. A kompenzáció alapja az előző három év jövedelmének átlaga, valamint a gazdálkodó terület- és állatállományára vonatkozó adatok. A rendszerhez való csatlakozás az idei évben is február 1. és 28. között lehetséges. Minden gazdálkodó számára javasoljuk megfontolni a csatlakozás lehetőségét” – emelte ki Dr. Feldman Zsolt, hozzáfűzve, ez a lehetőség például az állattenyésztők és a kertészeti ágazatban tevékenykedők számára lehet nagyon fontos segítség, mert kiszámíthatóságot teremt, és biztonságot nyújt a hullámzó piaci helyzetekben”.

Az OTP Agrár szakértői szerint a szokatlan és ezért nehéz piaci körülmények miatt rugalmasságot követel az ágazat finanszírozása – szögezte le Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója, amikor összegezte a magyar gazdálkodók jelenlegi helyzetét a pénzintézet szempontjából. Mint mondta: „a banknak az ügyfelei mellett van a helye, mert az OTP Bank hisz Magyarország egyik nagyon erős stratégiai ágazatában”.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: „a múlt évben a felhők között a napsugarak is megjelentek, ami bizakodásra ad okot”. Ilyen volt az a tény – mondta –, hogy 2021-ben 4265 milliárd forintra emelkedett a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházásokhoz kapcsolódó támogatások a következő hét évre szóló összege. Ez egy soha nem látott finanszírozási lehetőség, mivel ez a korábbi összeg háromszorosa. Finanszírozói oldalról elképzelhető egy olyan kedvező forgatókönyv is, aminek a megvalósulása esetén a jelenlegi agrár-hitelállomány is megháromszorozódhat a következő két-három évben. Ehhez a 2020 eleji feltételeknek kellene fennállnia – tette hozzá.

„A jelenlegi gazdasági környezet néhány vállalkozásnál már a működés fenntarthatóságát veszélyezteti, a beruházások pedig szinte minden szempontból kockázatosabbak lettek, ezért a korábbinál rugalmasabb pénzügyi megoldásokra van szükség.

Az OTP Agrár az ehhez hasonló nehéz helyzetekben is stabil támaszként áll a gazdák mellett, legyen szó az árváltozások hatására előállt fizetési nehézségek kezeléséről, vagy fejlesztésekről.

Közösen gondolkodva, partnerként tudjuk segíteni a gazdálkodókat a kockázatok kezelésében” – jegyezte meg az OTP Agrár ügyvezető igazgatója, megemlítve, hogy a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások hitelállománya 2021 harmadik negyedévének végén 1524 milliárd forintot tett ki, mely száz milliárd forinttal volt magasabb az előző évinél. Az OTP Bank piaci részesedése kilenc hónap alatt egy százalékkal növekedett. (Az OTP agrár-hitelállománya az összes agrárhitelt tekintve – ebbe beleértendő a bank teljes régiós működési területe – 1100 milliárd forint feletti.) 

Szabó István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a tavalyihoz képest most némileg magasabb kamatokkal érhetők el a beruházásokhoz kialakított források, egy elhalasztott beruházásnak lehet, hogy később jóval magasabb költsége lesz, mintha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg.

Abban, hogy a magyar agrárium versenyképességét is növelő, modernizációs beruházásaikba belevághassanak a gazdák, a Vidékfejlesztési Program (VP) támogatásai mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége is segítséget nyújt. Az alapítvány ugyanis harmincegy éve – egyre növekvő mértékben – igen jelentős kockázatkezelési potenciállal rendelkező szervezet a hitelezés területén. Az alapítványt ugyanis az AM és a kereskedelmi bankok együttműködésével hozták létre – tájékoztatta a jelenlévőket Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, amikor ismertette az eseményen az alapítvány tevékenységét.

Felidézte: „Az alapítvány azáltal nyújt védőhálót, hogy a bank és a gazdálkodó között létrejött hitelügyletek kockázatainak akár 90 százalékát átvállalja, ez várhatóan ez év június 30-ig lesz lehetséges, ezután a korábbi 80 százalékos maximum lesz érvényes újra” – mutatott rá. „Az AVHGA, mint az adóstól független szereplő segít abban, hogy a bizonytalanabb időszakokban is fennmaradjon a bankok bizalma az agrárszektorban. Az alapítvány kezességvállalási díjai a növekvő kockázatok ellenére sem változtak” – tette hozzá az AVHGA ügyvezető igazgatója, kiegészítve azzal, hogy a mezőgazdaságban a hiteligény folyamatos, és növekvő tendenciájú. Így volt ez a múlt évben is, különösen a beruházási hiteleket tekintve, az alapítvány ugyanis tavaly adta a legtöbb hitelgaranciát az ilyen ügyletekhez. Ez az alapítvány legfontosabb szerepe az idén, valamint a jövőben is, ami az alapítvány tevékenységének felértékelődését jelenti.

Emellett az Agro Napló munkatársának a helyszínen még azt is elmondta, hogy a hitelkamatokat a piac diktálja. Az elmúlt években ezek a kamatok igen kedvezményesek voltak, amelyek várhatóan most a nehezebb gazdasági körülmények miatt nőnek majd. Példaként hozta a kedvező kamatmértékre az MNB Növekedési Hitelprogramját, aminek a kamata 2,5 százalék volt. Ez azonban a múlt év közepén megszűnt. Ehelyett indultak a Széchenyi Hitelkártya programok, amelyekhez szintén rendelhetők kamattámogatások. Így a hitelkamatok nem szabadultak el, „de ezek a lehetőségek csak idén június 30-ig élnek várhatóan” – jegyezte meg az alapítvány ügyvezetője.

Mindemellett a klímaváltozás miatt évről évre tapasztalható szélsőséges időjárási anomáliákra – például fagy- és viharkárra – mezőgazdasági biztosításokkal készülhetnek fel a növénytermesztők, amelyeket már az OTP Banknál is elérhetnek.

„Az akár már 70 százalékos állami támogatással is megköthető növénybiztosítások jelentős anyagi segítséget jelentenek a gazdák számára fagy-, jég- vihar- vagy például aszálykár esetén. Az öngondoskodásnak egyre nagyobb szerepe van az agráriumban is, így a növénybiztosítások látványos felfutása mellett – ez az elmúlt tíz évben hússzoros növekedést mutatott, ami értékben tízszeres emelkedést jelent –, egyre többen ismerik fel a mezőgazdasági vagyontárgyak, például az épületek, szárítók, tárolók, öntözőberendezések vagy gépek biztosításának fontosságát is” – fogalmazott Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója.

Hozzátette: Magyarországon jelenleg óriási lehetőségek vannak az agrárbiztosítások piacán, hiszen míg a szomszédos Ausztriában 90 százalék a biztosított mezőgazdasági területek aránya, ez Magyarországon csupán 50 százalékos. De a magyar gazdák is egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a biztosítási szolgáltatásokat.

Tavaly a Groupama Biztosítóhoz 1600 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, amire mintegy 2,4 milliárd forintot fizetett ki a biztosító – közölte a társaság mezőgazdasági üzleti igazgatója.

Megjegyezte, hogy a vagyonbiztosítási elemek forgalmának jelentősége is növekvő tendenciát mutat a Groupama Biztosító mezőgazdasági portfóliójában, ugyanis minden hetedik-nyolcadik kárbejelentés ezt a területet érinti.