A 2021-es év összefoglalója

Az állati terméket előállító termékpályákon a legfőbb input anyag, a takarmány áremelkedése 20–25 százalékkal haladta meg az értékesítési árviszonyokat. 2021-ben a hazai sertéspiac több tényező együttes hatására erős szorításba került, a piacok túlkínálatosak lettek. A sertéstermékpálya feladata 2022-ben először is a kínálati szint egyensúlyának megtalálása, ugyanis az EU belső piacán felhalmozott készletek, illetve Kína importigényének csökkenése alacsonyabb mennyiségi szintet követel meg az európai piacon.

2021 első háromnegyed évében a baromfiszektorban ellentétes folyamatok játszódtak le. A hústermelő termékpályák – csirke, kacsa, liba és pulyka – az emelkedő takarmányárak ellenére bizakodóbb helyzetértékelést és kilátást mutattak az év első háromnegyed évében. Európa legnagyobb baromfihús-termelő országában, Lengyelországban, valamint más jelentős baromfis országokban is erős madárinfluenzahullám pusztított, így bár a költségek a végtermékbe nem épültek be, az európai keresleti piac miatt nőttek a felvásárlási árak.

2020-ban az állati termékpályák között szinte végig a legbizakodóbb volt a tojáságazat. Ez a tendencia azonban 2021-ben megtört, és negyedévről negyedévre lettek egyre borúlátóbbak az ágazat szereplői. 2021-ben a tojástermékpálya, hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz, a takarmányárak emelkedésével küzdött, az átvételi árak pedig 5–10 százalékot estek a 2020-as szintről. Ennek oka egyrészt, hogy a háztartások fogyasztását visszavetette a visszaállás az irodai munkavégzésre, másrészt a madárinfluenza is beárnyékolta az ágazat lehetőségeit.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint a legnagyobb mértékben a tejelőszarvasmarha-takarmányok drágultak, a tejárak pedig csak 2021 végén kezdtek emelkedni – bár így is 10 százalékkal magasabbak, mint a megelőző évben. Az is támogatta a tejszektort 2021-ben, és fogja 2022-ben is, hogy a feldolgozói kapacitások érdemben felépültek, és az exportárak is kedvezően alakultak.

A húsmarha esetében pedig az élőállat-exportra alapozott ágazatban folyamatos volt a kivitel, a 2020 első negyedévében tapasztalt logisztikai fennakadások tavaly nem jelentkeztek. A tej napi fogyasztási cikk jellege megint csak a hazai termelés pozícióját javítja. Ezt a tényt erősíti, hogy a Nielsen IQ mérése szerint a 2022 januárjában hatósági ár alá vont termékek közül az UHT tej értékesítése képviselte a legnagyobb volument a maga 43,5 milliárd forintos forgalmával – ez kizárólag a 2,8 százalékos UHT tejre vonatkozik, nem tartalmazza a tejtermékek értékesítését. 2022-ben az általánoson felüli alkalmazkodást követel meg a tejelő szarvasmarhát tartóktól az energiaár és a munkaerő-ellátottság. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tesztüzemi rendszeréből számítható adatok szerint a tejelőszarvasmarha-tartás költségszerkezetében – szemben más állattenyésztési ágazatokkal – a munkabér- és az energiaköltség együttesen nagyságrendileg 25 százalékot tesz ki.

Mi történt eddig 2022-ben?

Az év első három hónapjában rendkívül turbulens környezet alakult ki. A takarmányok ára nem korrigált lefelé, az orosz–ukrán konfliktus tovább emelte az árakat. A baromfihúsok piacán Ukrajna fontos partnere az EU-nak, továbbá a madárinfluenza ismét felütötte a fejét, ennek nyomán keresleti piaca lett a baromfinak hazánkban is. A kocaállományok csökkenése miatt a vágósertés német tőzsdei ára 1,85 EUR/kg szintre emelkedett március közepére, amit legutóbb 2019-ben láthattunk, amikor is a kínai kereslet határozta meg a magas termelői árszinteket.

Fontos kiemelni azonban, hogy a mostanra magas vágóállat­ár rendkívül magas kukoricaárral párosul.

Ezt szemléleti a vágóállat- és takarmánykukorica árhányadosa is: hiába van a 2019-es szinten a vágósertés ára, utóbbinak és a takarmánykeverékek legfontosabb alapanyagának, a kukoricának az árhányadosa az elmúlt 3 év legalacsonyabb szintjét mutatja. A sertéspiacon tehát termelői szinten még most is rendkívül alacsony, több esetben nulla körüli jövedelmezőséggel számolhatunk. A baromfipiacot leginkább meghatározó vágócsirke esetében az árhányados szintén csökkenő pályát mutat, azonban az Agrárközgazdasági Intézet által közölt, már 350 Ft/kg feletti átvételi árak némileg kompenzálják a növényi termékek drágulását.

Összességében tehát a vágóállatok és az állati termékek ára ugyan emelkedik, aminek következtében javul a jövedelmezőség, fontos figyelembe venni azonban, hogy a takarmánygyártók jellemzően még a 2021-ben vásárolt kukoricát keverik be, tehát még azon az alapanyagáron dolgoznak. 2022 második negyedévében, amennyiben a terménypiacokon korrekció nem következik be, további takarmánydrágulásra számíthatunk, ami végül a fogyasztói árakban is meg fog jelenni.

A cikk szerzője: Héjja Csaba