A fenyércirok terjedését nagymértékben segíti a biológiája. Képes terjedni magokkal, illetve a föld alatti szaporító képleteivel, a rizómákkal. Minden egyes tő akár 80.000 szemet is beérlelhet a bugájában, amelyek 3–6 évig megtartják csírázóképességüket. A kikelt fenyércirok növényke még nincs egy hónapos, amikor már a rizómái elkezdenek fejlődni. Ettől kezdve már évelőként viselkedik, mert a tartalék tápanyagokat fel tudja halmozni, valamint a rizóma rügyeiből ki tud hajtani. Ez fontos információ, hogy az ellene használt gyomirtó szereket megfelelő dózisban permetezzük ki.

A fenyércirok kártétele nemcsak abban merül ki, hogy a kultúrnövényektől vizet, tápanyagokat, teret és fényt vesz el, hanem allelopatikus anyagokat bocsát ki, amelyekkel a környező magok csírázását, növények fejlődését gátolja. További versenyelőnye az, hogy fotoszintézise C4 típusú, vagyis sokkal kevesebb vízfelhasználással tudja előállítani az életműködéséhez szükséges szerves anyagokat. Ez számunkra azt jelenti, hogy a klímaváltozás miatt egyre északabbra tolódik az élettere, valamint aszályos körülmények között is hozza a potenciálisan lehetséges szemmennyiséget.

Ha a fentieket végiggondoljuk, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megjelent fenyércirok ellen kötelező védekezni, mert a növénytermesztés gazdaságosságát nagymértékben rontja. A napraforgó-, szója-, cukorrépa kultúrákban megoldást jelenthet a Fitofop® (50 g/liter kizalofop-P-etil) szelektív egyszikű gyomirtó, amely nagyon kedvező hektárköltséggel rendelkezik. Fitofop® dózisa az évelő fenyércirok ellen 1,0–1,2 l/ha, amelyeket apró cseppekben, hektáronként 200 liter vízzel juttassunk ki. Természetesen napraforgóban, szójában, cukorrépában a magról kelő kakaslábfűveket, muharokat is elpusztítja.