A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg a Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be. „Az átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben” – magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A Digital Talks legújabb adásában a mezőgazdasági terület pandémia alatti és az ezt követő időszak digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Balogh Viktor Ferenc, a KITE Zrt. marketingigazgatójával beszélget Balogh Zsolt.

A precíziós gazdálkodás támogatója

Az 1973-ban alakult KITE Zrt. feladata, hogy a világban fellelhető új mezőgazdasági technológiákat, új megoldásokat felkutassa és applikálja a magyar körülményekre, továbbá átadja a mezőgazdasági szegmensben tevékenykedő szereplők számára felhasználásra. Emellett innovatív precíziós gazdálkodási (az innovatív technológiák segítségével, helyspecifikus információk alapján végzett és optimalizált technológiát nevezzük precíziós gazdálkodásnak) rendszerhez kapcsolódó megoldásokkal segítse partnereit a jövedelem-hatékony és fenntartható szántóföldi növénytermesztés elérésére irányuló erőfeszítéseikben. A KITE Zrt.-n keresztül minden beszerezhető, ami a biztonságos és jövedelmező mezőgazdasághoz szükséges, többek között a pénzügyi tevékenységhez és beruházáshoz igényelhető támogatás, finanszírozási és biztosítási szaktanácsadás, illetve, a szükségszerű eszközök (például: műtrágya, digitális szolgáltatások, gépek, berendezések és szervizháttér). A szakembergárdában pedig egyedülállóan ötvöződik a mezőgazdasági gépészet, a digitalizáció és az agrotechnológiai tudás. Az elmúlt 2 évben, a pandémia hatásai ellenére sem kellett rövidített munkaidőt bevezetniük és a munkavállalói állományt 1500 főről sikerült 1700 főre növelniük.

Elkerülhetetlen a digitalizáció

A világban új ipari-technológiai, és főként digitális forradalom zajlik, amelynek egyik jelentős terepe az agrárium. Ha visszatekintünk a mezőgazdasági ipari forradalom fontosabb mérföldköveire, akkor láthatjuk, hogy a mezőgazdaság hamar ráállt a digitalizáció útjára.

Bár a mezőgazdaság 1.0 verzió még elsősorban humánerővel működött, a 2.0 verzió, amelyet ún. „green revolution”-nek hívtak, már meghozta a gépesítést, és a különböző tápanyag-kombinációk újabb szintre emelték a termelékenységet. A 3.0 verzió esetében megjelentek a műhold alapú GPS navigációk, amelyekkel a manapság használt korszerű gazdasági gépeket is felszerelik, így emberi beavatkozás nélkül, 1 inch-es megismételt pályán tudnak közlekedni. A mezőgazdaság 4.0 verzió esetében már a térinformatikai információk alapján olyan kijuttatási technológiákat alkalmaznak, amelyek precíziós módon adagolnak oda, ahova tervezték és annyit, amennyi szükséges. „Ebben az esetben már az RTK (valós idejű kinematikai) technológiát és a GPS (műholdas navigáció) megoldásokat alkalmazzák” – magyarázza Balogh Viktor Ferenc. „Jelenleg is működnek ilyen rendszerek, például a KITE Zrt. PGR applikációi, melyek képesek a Precíziós Gazdálkodási Rendszerben az adatokat gyűjteni és azokat előkészíteni” – teszi hozzá.

 „A mezőgazdaság 5.0 verzió pedig a legfejlettebb állomása a mezőgazdasági forradalomnak, hiszen ebben az esetben már robotizált mezőgazdaságról beszélhetünk, amikor is például a telephelyről elindítunk egy gépkapcsolatot, amely önmagától elmegy a célhelyre, elvégzi a feladatát majd visszamegy a kezdőponthoz.”

– magyarázza Balogh Viktor Ferenc.

Emellett az új gépek, traktorok, kombájnok már fel vannak készítve arra, hogy rögzítsék, feldolgozzák és továbbítsák a Big Data által gyűjtött adattömeget is. Rengeteg mérési eredmény érkezik ugyanis a szántóföldről és a meteorológiai állomásokról, amelyeket rendszerezni és tisztítani szükséges, hogy majd olyan adatállomány álljon elő, amit a döntés-előkészítő algoritmusba elhelyeznek.

„Miután erre a szegmensre mindig is a gyorsan változó körülmények voltak jellemzők, s mindig a környezeti változásokra, hatásokra kellett reagálni, a mezőgazdaság esetében a jövőbemutatás a tervezhetőséget jelenti ezentúl. A digitalizáció által sokkal tervezhetőbbé és precízebbé tud válni ez az iparág, s segítségével a megfelelő időben, a megfelelő módon és a megfelelő mértékben tudunk majd reagálni. Az innovatív PGR rendszer, amit kiépítettünk, rendelkezésére áll minden felhasználónak. Hiszek abban, hogy olyan új megoldásokkal és lehetőségekkel tudjuk megismertetni a mezőgazdaság szereplőit, melyek számukra nyereséget hozhatnak”

– teszi hozzá Balogh Viktor Ferenc.