A zöldhitelezés nemzetközi keretrendszere és annak alapelemei

Rögtön az elején fontos kiemelni, hogy a zöldhitel nem csupán meghatározott feltételek egyszeri teljesítését jeleni. A zöldhitelezés nemzetközileg elfogadott kerete négy alappilléren nyugszik, amelyek együttesen biztosítják, hogy adott hitel felhasználása összhangban van meghatározott klíma- és környezeti célok elérésével. Az első lépés a hitel felhasználásának vizsgálata, azaz a hitelcél azonosítása. Egy hitelcél akkor tekinthető zöld hitelcélnak, ha meghatározott feltételek teljesítése mellett biztosítja adott klíma- és környezeti célok elérését. A projektek értékelése és kiválasztása gyakorlatilag adott zöldhitelcél-feltételeknek való megfelelésének ellenőrzését jelenti, amelyet zöldminősítésnek tekinthetünk. A minősítés alapjául osztályozási rendszerek vagy taxonómiák szolgálnak, amelyekhez gyakran jelentési kötelezettségek vagy felügyeleti, szabályzói oldalról programok kapcsolódhatnak. A minősítést követően a finanszírozott hitelcél jellege és szerződéskötéskori készültsége tükrében a bank rendszeresen figyelemmel kíséri a megvalósulást illetve a vállalt feltételek teljesülését. Ezt támogatja az ügyfél zöldvállalásának teljesüléséhez kapcsolódó jelentési kötelezettsége, amely egyben biztosítja a szükséges információk rendelkezésre állását a felügyeleti jelentések és közzétételek teljesítéséhez. Tehát az ügyfeleknek a hitel teljes időtartalma alatt biztosítani szükséges a zöldhitel feltételeihez szükséges információkat. Bár ez első hallásra többlettehernek látszik, ugyanakkor ezen információk jelentős része vagy már most is rendelkezésre áll vagy más – pl. beszállítói elvárások – célból egyébként is biztosítani szükséges.

Lehetséges osztályozási vagy feltételrendszerek

Az osztályozási rendszerek bár azonos célt szolgálnak és mindegyik igyekszik a lehető legnagyobb mértékben a tudományos eredményekre támaszkodni, amikor az alkalmazásukról van szó érzékelhető különbség van közöttük. Ezt egy példán keresztül szeretnénk bemutatni. Az EU Taxonómia 2020-ban jelent meg, a következő három feltétel együttes teljesülése alapján tekint egy tevékenységet fenntarthatónak: amennyiben a hat nevesített környezeti cél (az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, körforgásos gazdaságra történő átállás, vizek fenntartható használata és védelme, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség védelme és helyreállítása) közül legalább egyhez igazolható a lényeges hozzájárulás, ugyanakkor egyik környezeti cél esetében sem jár jelentős negatív hatással, valamint a tevékenység megfelel a minimális emberi és munkavállalói jogok által támasztott követelményeknek. Ezzel szemben a CBI – amely egy független nemzetközi pénzügyi szervezet – által lefektetett elvárások a legtöbb tevékenység esetében kizárólag az első feltételtípushoz kapcsolódó követelmények teljesülését veszi figyelembe. A hazai gyakorlat szempontjából meghatározó jelentőségű az MNB vállalati zöldfinanszírozás ösztönzését szolgáló intézkedései során alkalmazott kettős megközelítés: egyrészt lehetőséget biztosít a korábban említett zöldhitelezési keretrendszer és nemzetközi osztályozási rendszerek alkalmazására, másrészt maga is kidolgozott feltételeket a hazai zöldfinanszírozásban legnagyobb jelentőséggel bíró szektorok számára.

A hazai gazdálkodók számára elérhető lehetőségek

A kifejezetten agrárágazat-specifikus lehetőségeknek két fő csoportja azonosítható: a zöldhitelezési keretrendszer felállítása nélkül, az MNB által támasztott feltételek teljesítése jelenti, amelynek két fő típusa van: (1) a meghatározó mértékben támogatott környezetgazdálkodási területen (AKG, ÖKO, Natura 2000) gazdálkodók illetve ökológiai gombatermesztők vagy állattartók; (2) a meghatározott célt – VP2-4.1.8-21 „precíziós fejlesztések”, talajkímélő gazdálkodás, mechanikai gyomirtás vagy gyepgazdálkodás eszközei – szolgáló eszközbeszerzések. Az eddigi tapasztalataink alapján, az ezekhez kapcsolódó feltételeknek a hazai banki finanszírozásban érintett gazdálkodók közül csak egy szűk szegmens érintett. A másik lehetőséget a keretrendszer keretein belül biztosított mezőgazdasághoz kapcsolódó, zöld minősítésre alkalmas hitelcélok jelentik. Ilyen lehetőséget – azaz MNB által jóváhagyott zöldhitelezési keretrendszert – tudomásunk szerint pillanatnyilag két bank biztosít a piacon: az Eximbank Zöld Finanszírozási Keretrendszere az MNB által meghatározott keretek egy részét – fenntartható mezőgazdasági eszköz vagy egyéb környezeti fenntarthatósági beruházás – emelte át, míg az OTP Bank a CBI Taxonómia hazai agrárium hiteleihez kötődő zöldhitelcélokat vezette be. Emellett az agrárvállalkozások esetében is lehetséges a legalább 30% energiahatékonysági javulást eredményező illetve a megújuló energiatermelést célzó beruházások zöld minősítése.

Lehetséges zöldhitelcélok a mezőgazdaságban

Az OTP Zöldhitelezési keretrendszere számos mezőgazdasági fejlesztés során felmerülő hitelcél esetében biztosít zöld minősítési lehetőséget: öntözési, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó beruházások, növénytermesztéshez vagy állattenyésztéshez kapcsolódó kiadások. Ezen hitelcélok esetében a CBI Taxonómia által lefektetett feltételeknek kell megfelelni. Például az öntözési beruházások esetében ennek fókuszában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és ellenálló képesség fokozása áll. A komplex értékelés legfontosabb elemei a klímaváltozáshoz köthető kockázatok felmérése, az azonosított kockázatok lényegességének, egymástól való függőségeinek és a rendszerhatárok meghatározásának valamint annak kiszűrése, hogy a tevékenység nem jár kritikus (pl. nagyobb árvízveszély) negatív hatással.

A zöldhitel előnyei

A zöldhitelezés azért előnyős a cégeknek, mert a hitelfelvevőnek nem kell rendelkezniük zöld tanúsítvánnyal (pl.: zöldkötvény keretrendszerrel), azaz a cégre vonatkozó zöld minősítéssel, hanem elég az adott fejlesztési célhoz kapcsolódó zöld feltételrendszert teljesíteniük. A zöldhitellel a hitelfelvevő saját ügyfeleinek és a befektetőinek is bizonyítani tudja a fenntarthatóság irányába tett erőfeszítéseit. A beszállítói hálózatok esetében a végtermékgyártók egyre hangsúlyosabban követelik meg a beszállítóktól a fenntarthatósági szempontoknak történő megfelelést, amelyek teljesítése részben zöldberuházásokon keresztül történhet meg.

Zárógondolatok

A zöldhitelezés leginkább abban különbözik a hagyományos hitelezéstől, hogy a bank a projekt, illetve a vállalkozás pénzügyi mutatói mellett a hitelcél környezetteljesítményét is ellenőrzi a hitelnyújtás előtt és a monitoring időszakban is. A zöld minősítés során figyelembe vett hitelcélt a projekt műszaki tartalma határozza meg és nem a hitelfelvevő meghatározó gazdasági tevékenysége.

Az OTP zöldhitelezési keretrendszerének előnye a rugalmasság, azaz a hitel zöld tartalmát az ügyfél igényeivel és képességeivel összhangban tudjuk figyelembe venni. Zöld vagy zöldhitelcélt tartalmazó projektet nagyvállalatok, de akár kkv-k is meg tudnak valósítani. A nagyvállalatok esetében a zöld gazdasági átmenet irányába történő elmozdulás szükségszerűsége, míg a kkv-knál a remélhetőleg hamarosan elinduló európai uniós pályázatok által támogatott zöld célok fogják fokozni a zöldhitelezés iránti keresletet.

A cikk szerzője: Dr. Kemény Gábor