Az előadás, a felkérésnek megfelelően, két kérdéskörre épül, az egyik a magyar tejágazatban megvalósult beruházások értékelése és az ukrán háború hatása az EU tejtermék piacára.

A Tej Terméktanács 2013-ban készített egy tanulmányt, amelyben a 2021 évig tartó időszakra tűzött ki célokat, fektetett le iránymutatást a kormányzat számára, támogatási fókuszokat kiemelve. Ebben a tanulmányban célként tűzte ki a Terméktanács az évi 2 milliárd kg tej termelését, ami megvalósult már 2 évvel ezelőtt, a másik megvalósult célkitűzés volt a 200 kg fejenkénti tejfogyasztás (vajjal együtt). Az export terén nem sikerült az ott lefektetett célokat még elérni. Egy fontos kérdés annak vizsgálata, hogy ezen célok elérése milyen mértékű beruházások megvalósítása mellett volt lehetséges? A KSH, az EuroStat, az ÁT Kft. és az Államkincstártól származó részletes adatok alapján lehet a kérdésre válaszolni.

Az elmúlt 20 évben az összes Magyarországon megvalósult nemzetgazdasági beruházás átlagosan 4-5%-a volt a mezőgazdasághoz, 2-3% az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó. A tejhasznú szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódó (nyerstej előállítás) beruházások értéke az 50–60 Mrd forintot közelítette az elmúlt években, az 5 fő foglalkoztatotti létszámnál nagyobb gazdaságokban a KSH adatai szerint. A tejtermék-előállítás szakágazatban megvalósuló éves beruházások értéke jelentősen alacsonyabb volt, jellemzően 10–20 Mrd forint között mozgott. Az elmúlt 11 évben a KSH adatai alapján a 'Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése' szakágazatban magvalósult beruházások értéke összesen 533 Mrd forintot tettek ki. A Tejtermék gyártása szak­ágazatban, azonos időszakban 142 Mrd forintnyi beruházás valósult meg, ami az összes nemzetgazdasági beruházás 0,8–1%-a körüli érték, és szignifikánsan csökkenő mértékű részesedés.

A mezőgazdasági beruházások 17-18%-a kapcsolódott a tejágazathoz az elmúlt évtizedben. A tejtermék-gyártási beruházások aránya az élelmiszeripari beruházásokon belül 5–7% körüli az elmúlt években. Az élelmiszeripar termelési értékének 9%-a származik a tejtermék-előállításból, a mezőgazdaság összes bruttó kibocsátásának szintén 9–9,5%-át a tejelő szarvasmarha-tenyésztés és tejfeldolgozás állítja elő.

2008-tól az Államkincstár adatai alapján, az állattenyésztő/állattartó gazdaságok részére 351 Mrd forint támogatás került kifizetésre, ebből az 1000 legnagyobb tejtermelő gazdaság, beruházási támogatás jogcímen, 116 Mrd forint vissza nem térintendő támogatást kapott.

Az elmúlt évtizedben az átlagos tejhozamban 25–30%-ot tudott növekedni az ágazat. Az EU összes tejtermelésén belül Magyarország részaránya 10%-ot tudott növekedni. A tejet értékesítő gazdaságok száma 14%-kal csökkent a vizsgált időszakban, erős konszolidáció zajlik a szektorban. A legtöbb tehenet tartó 50 gazdaság tehénlétszáma 11%-ot növekedett ebben az időszakban, így a telepi átlaglétszám is emelkedett.

A tejterméket előállító cégek árbevétele 53%-kal emelkedett az elmúlt 12 évben, az export árbevételük, 350%-kal, kiugró mértékben nőtt. A joghurtokat kivéve (vélhetően részben azért, mert a Danone befejezte hazai gyártását) minden tejtermék előállításának volumene emelkedett. A tejtermelő ágazat összeségében pozitív képet, egyértelmű fejlődést, gyarapodást tud felmutatni az elmúlt évtizedben.

Az orosz–ukrán háború hatásai közül ki kell emelni, hogy Oroszország volt az EU legnagyobb kereskedelmi partnere a mezőgazdasági termékek terén, mintegy 2 Mrd eurós éves forgalommal. Ukrajna az organikus tej- illetve az organikus állattenyésztéshez kapcsolódó organikus takarmány alapanyagok legnagyobb beszállítója volt az EU-ba, ami komoly hiányt fog generálni például a biotejek előállításának piacán. Ukrajnában már évek óta folyik az EU-s jogharmonizáció, az állategészségügyi, növényegészségügyi szabványok, versenyjogi szabályozás már jelentős mértékben igazodik az EU előírásaihoz. Belorusziával 1989 óta nem sikerült ratifikálni az EU kereskedelmi megállapodását politikai és emberjogi viták miatt. 2014 óta (a Krim-félsziget annektálása) jelentős tejtermék embargó van életben Oroszországgal szemben, amiben 5 Mrd eurót veszített el az Unió, amit más országok felé sikerült értékesíteni. 2014 után kihirdetett orosz doktrinában 90%-os önellátottságot határoztak meg az ország számára, 5 év alatt, a tej- és tejtermék előállításban. Ezt a célt nem sikerült teljesíteniük. Fehéroroszország tejtermelése kétszer annyi előállításra képes, mint a hazai fogyasztásuk. Például 165 millió doboz UHT tejet, 124 ezer tonna joghurtot, 300 ezer tonna sajtot szállítanak Oroszországba évente.

Az EU sajtkiszállítása (213 ezer tonna) Ukrajna irányába jelentős volt – Ukrajna tejtermék előállításban 95%-ban önellátó –, ennek a mennyiségnek 50%-át Lengyelország szállította a háború előtt. Oroszországba a kazein (5700 tonna, Franciaországból és Írországból) és néhány bébitápszer mentesült az embargó alól eddig. A fő gondot nem a tejtermékek kiesése okozza ebben a konfliktusban, hanem például az EU napraforgóolaj importjának 80%-a származott Ukrajnából, jelentős volt a gabonaimport volumene is, ami érintheti a tejágazatot takarmány oldalról.

Magyarország kereskedelmi forgalma tejtermékekben mindössze 1,5 millió euró volt Ukrajna irányába, a mostani piaci helyzetben nem tekinthető jelentős kiesésnek ennek elmaradása. Oroszország és Fehéroroszország felé, már a 2014-es embargó okán leállt a tejtermékek kivitele is, a már említett termékcsoportokat kivéve. 

Az EU-ban működő szakmaközi szervezetek szerint ennek a háborúnak nem lesz közvetlen negatív hatása az Unió tejtermék iparára. Közvetett hatása viszont igen jelentős, a takarmány alapanyagok, energiahordozók áremelkedésén keresztül. Fennakadást okozhat az organikus tejtermékek ellátása terén az EU-ban. A gazdasági és politikai feszültségek sokkal hosszabb ideig fogják éreztetni negatív hatásukat, mint a jelenlegi háborús időszak.

Jelentős negatív hatás az inflációs nyomás, az a doboz tej, ami tavaly tavasszal 159 forint volt, ma 240 forintért tudjuk megvenni. A jelentős áremelkedés mögött még ott van a Covid időszak negatív hatása, az ellátási láncok megszakadása és erre jött rá a háború gerjesztette infláció. A kiskereskedelemben enyhén már érzik a fogyasztás csökkenését Magyarországon, és az EU-ban is. Az EU tejágazata számol azzal az 5–10 millió ukrán menekülttel, akik az EU-ba kerülve, fogyasztóként fognak megjelenni a tejtermékek piacán, így ellensúlyozva az árdrágulások miatt kieső fogyasztást.

Globális szinten 2% tejtermelés-csökkenést mérnek éves bázison, az EU-ban már két éve egyfajta tejhiány van, jelenleg nincsenek jelentős intervenciós készletek. Az Unió szarvasmarha állománya az előrejelzések szerint további 1-2%-ot fog csökkeni a következő években. A csökkenő tehénlétszámot a hozamok emelésével lehetne kompenzálni, ezt viszont a takarmányárak, és az időszakosan fellépő időjárási anomáliák foghatják vissza. Fogyasztáscsökkenéssel leginkább a sajt- és vajtermékek esetében számolnak az Unió szakemberei. A tejtermékek piacára szintén negatív hatással van, hogy Kína még mindig jelentős Covid-lezárásokat tart fenn, ami további bizonytalansági faktorként van jelen az EU tej- és mezőgazdasági piacán.