Noha a 2022. évi kérelmek alapján a Magyar Államkincstár (Kincstár) több jogcímen 322 milliárd forint közvetlen támogatást (a legtöbbet, 235 milliárd forintot az alaptámogatásra és mintegy 50 milliárd forintot a zöldítési jogcímre) már kifizetett a termelőknek és következik a rész- és végfizetések időszaka, érdemes az idei közvetlen támogatások kérelmezésén is gondolkodni. Az már ismert, hogy új jogcímek és – némely esetben – új feltételrendszer jelenik meg, és a technikai feltételekről folyamatosan jelennek meg információk. Ugyanakkor két területre, a Gazdálkodási Naplóra (GN) és az állatok jelölésére már felhívta az Agrárminisztérium a figyelmet.
A Minisztérium közleménye alapján a Gazdálkodási Napló vezetésére vonatkozó felhívás az újonnan bevezetésre kerülő Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatásának igénybevételéhez kapcsolódik. Elvárás lesz a GN vezetése, továbbá az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az Egységes Kérelem felületen.
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindul az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe az adatszolgáltatási feladatokat integrálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az eGN vezetésével a termelők a hatósági adatszolgáltatás mellett a támogatások igényléséhez szükséges feltételek igazolását is teljesíteni tudják. Kiválthatóvá válik a jelenleg már elavult ÁNYK adatfeltöltési mód, továbbá az eddig elektronikusan beadott adattartalmat és a papír alapon vezetett adattartalmat lehetővé válik egyesíteni. Az eGN segítségével az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából adódó szankciók elkerülhetők, hiszen az aktuális adatok mindig rendelkezésre állnak a rendszerben. Emiatt nincs szükség adatszolgáltatási határidők és ehhez kapcsolódó szankciók meghatározására.
A Nébih lehetőséget biztosít az elektronikus Gazdálkodási Napló benyújtásához, ami így lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a gazdálkodók Gazdálkodási Napló és üzemirányítási szoftvereiből (https://portal.nebih.gov.hu/-/interfesz-keszul-az-
elektronikus-gazdalkodasi-naplo-benyujtasahoz). A hatósági adatszolgáltatások közül az elektronikus Permetezési Napló használata az első, amelyet az eGN vezetésével kell teljesíteni (https://portal.nebih.gov.hu/-/januartol-a-nebih-feluleten-kell-vezetni-az-elektronikus-permetezesi-naplot).
Az elektronikus Gazdálkodási Napló használatának lehetősége egyes termeléshez kötött támogatások – szemes és szálas fehérjenövények, ipari zöldségnövények, zöldségnövények, ipari olajnövények és rizs – esetében opcionálisan alkalmazható lesz.
A Tárca felhívta arra a figyelmet, hogy az érintett termelők az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében a támogatás feltétele a Gazdálkodási Napló elektronikus benyújtása, amit 2023-ban két változat szerint teljesíthetnek.
A) Gazdálkodási Napló elektronikus vezetése:
Az Egységes Kérelem benyújtásakor az AÖP-támogatást igénylő termelőnek arról kell nyilatkoznia, hogy elektronikus úton fogja vezetni a GN-t. Ezzel egy időben létrehozza a Nébih által üzemeltetett felületen a saját elektronikus Gazdálkodási Naplóját (eGN), és a szükséges adatokat az év egésze vonatkozásában – visszamenőlegesen a kérelem benyújtását megelőző időszakra is – ezen a felületen vezeti.
B) a Gazdálkodási Napló papír alapú vezetése és elektronikus beküldése csak 2023-ban:
Mivel a GN vezetése támogatási feltétel, a termelő az egységes kérelem benyújtásakor vállalja annak valóságot tükröző vezetését. A GN vezetésének tényét a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. Az eddigi gyakorlat szerint papír alapon vezetett GN-t legkésőbb 2024. január 31-ig kell rögzíteni a Nébih eGN felületén. Az adatok elektronikus beküldésének határidőre történő elmulasztása egyben a támogatási jogosultság elvesztését is jelenti.
Az egységes és átlátható ügyintézés, valamint a helyszíni ellenőrzések mérséklése érdekében az egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a GN-től függetlenül az Egységes Kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között be kell jelenteni. Így például – a korábbi zöldítési támogatás keretében alkalmazott módon – a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, továbbá egyéb, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket – szükséges lesz majd rögzíteni az Egységes Kérelem felületén.
A szarvasmarha-, juh- és kecsketartók számára is fokozott figyelmet kell fordítaniuk a közvetlen és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi igénylésére. Kiemelten fontos lesz az ENAR-ban lévő adatok pontos és határidőre megvalósuló vezetése. Ezzel kapcsolatban két területet kell kiemelni.
1. Az érintett állattartóknak kiemelt figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (pl. állatmozgás és szaporítási események stb.) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére.
Ez azért fontos, mert a Kincstárnak a 2023-ban kezdődő új támogatási időszakban a normatív állatalapú támogatási jogcímek kérelmezésekor a támogatásra potenciálisan jogosult, elméletileg kérelmezhető egyedeket a kérelem felületén fel kell sorolni, azaz – úgynevezett megszemélyesített – kérelmekkel kell segíteni a gazdálkodókat, hogy az előkészített kérelmek révén minél pontosabb legyen a kérelembeadás. Ez eddig csak a területalapú jogcímek esetében volt így, amikor a Kincstár előre megadta, berajzolta a korábban kérelmezett területeket.
2023-tól a kérelmek a következő jogcímekben kerülnek majd (támogatásra potenciálisan jogosult állatok) megszemélyesítésre:
- termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
- termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
- termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása támogatása,
- termeléshez kötött hízottbika tartása támogatása,
- a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
- kiskérődző állatjóléti támogatás,
- a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése intézkedésekből a juh-, kecske- és szarvasmarhafélékkel érintett részek.
A gyakorlatban ez azt fogja jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a Kincstár felkínálja majd a gazdálkodóhoz köthető mindazon állatokat, amelyek a Kincstár rendelkezésére álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. E folyamat során a Kincstár az ENAR-adatokat fogja alapul venni, ezért lesz fontos az ENAR-adatok rendbetétele és a határidőn belül történő adatrögzítés.
Mivel előfordulhat, hogy a termelők által határidőben megtett bejelentések adatai nem kerülnek be azonnal a központi adatbázisba, és így azokat a Kincstár nem tudja felhasználni a megszemélyesítés során, így az Egységes Kérelmen lesz arra lehetőség, hogy a még hiányzó ENAR-bejelentések adataival a gazdálkodók kiegészítsék a kérelmüket.
2. A másik fontos terület a termeléshez kötött hízottbika-támogatáshoz kapcsolódik.
A termeléshez kötött hízottbika-támogatás megtartását az Európai Bizottság olyan új jogosultsági feltétel alkalmazásához kötötte, amely képes a tartók esetében hosszú távú, a gazdasági értelemben vett fenntarthatóság tekintetében pozitív hatást eredményezni. A megállapodás és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége javaslata alapján, a jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként a szakszerű apaállat-használat igazolása is előírásra kerül.
Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bikára vonatkozóan igazolható legyen a szakszerű, azaz központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák ENAR-nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg. Tekintettel arra, hogy további támogatási feltételek nem változnak, a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyet 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy exportálták.
Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében a következő javasolt:
A Magyarországon született hízottbika-támogatásra jogosult egyedek esetében gondoskodni kell a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275–300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasolt, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik, annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása ezáltal igazolható legyen. A külföldi dokumentumok hitelesítésében az érintett állatok fajtájához kapcsolódó hazai tenyésztő szervezet közreműködését lehet majd igénybe venni.
Fontos, hogy a hízottbika-támogatásban 2023-ban potenciálisan kérelmezett hímivarú szarvasmarhák esetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a 1452-es kódszámú úgynevezett származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak.
A lekérdezés Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével, többek között ügyfélkapus azonosítást követően
az alábbi elérhetőségeken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu, vagy https://portal.nebih.gov.hu/enar.
A cikk szerzője: Ráczné Szabó Rita
