Mire figyeljünk a kérelembeadást követően?

Agro Napló
A közvetlen támogatások kérelmezési időszakának a végén számos termelőben több nyitott kérdés is maradhat. Érdemes továbbra is figyelemmel követni az esetleges jogszabályváltozásokat, az ellenőrzési folyamat során megjelenő tájékoztatásokat és – ha szükséges – a szankciók elkerülése érdekében pontosítani a kérelmet.

A 2023. évi kérelmezési folyamat során több termelőnek is kihívást jelentett a kérelmek beadása. A kérelmek beadása időarányosan alacsonyabb intenzitást mutatott a kérelmezési időszak elején a korábbi évek üteméhez képest, ami egyértelműen annak a jele, hogy a termelők több ponton is bizonytalanok voltak a támogatások alapját jelentő jogszabályok értelmezése és üzemi szintű adaptálása terén. Tény, hogy a támogatásokra vonatkozó jogszabályok értelmezése nem egyszerű folyamat, hiszen a 8 jogszabály, ami a közvetlen támogatások és az egységes kérelem kereteit rögzítette összesen 190 oldalon jelent meg az április 19-i Magyar Közlönyben.

Az idei évben is közzétette a Magyar Államkincstár (Kincstár) a vonatkozó közleményét (24/2023. (IV. 24.) számú Kincstár Közlemény) valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felületén is számos tájékoztató, sőt oktatóvideó is elérhető. Ezek alapján számos információ rendelkezésre állt. Ugyanakkor a kérelmek beadását követően több termelőnek is lényeges lehet, hogy a vállalásaikat miként tudják ténylegesen betartani és megvalósítani, illetve a kérelmek rögzítése során helyesen értelmezték-e a vállalásokat és azok következményeit.

E folyamat során indokolt és szükséges lehet az Agrárminisztérium által készített gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) vonatkozó tematikus aloldalt is átnézni. A Kincstár és a NAK közreműködésével összegyűjtött és megválaszolt kérdésekre egyfajta jogértelmezésként lehet tekinteni, hiszen a kifejtés keretében megvalósított jogalkotói szándék megjelenése a kérelem feldolgozása során követendő alapelvként fog rögzülni. Ezzel együtt lényeges arra is odafigyelni, hogy ha valamely termelő felismeri, hogy nem a jogszabályoknak megfelelő vállalást tett, akkor lehetősége van korrigálni, illetve részben vagy egészben visszavonni a kérelmét.

Az ellenőrzések első ütemében a kérelmek idén is alapjogosultsági vizsgálaton esnek át. Ennek keretében a Kincstár megvizsgálja azt, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló végső határidőn belül, azaz legkésőbb 2023. június 9-ig érkezett-e be, és azt az arra jogosult személy nyújtotta-e be (pl.: megfelelő volt-e a képviselő meghatalmazás). Amennyiben valamely alapjogosultsági feltétel nem teljesül, akkor az egységes kérelem nem felel meg az eljárás érdemi lefolytatásához szükséges követelményeknek, így a kérelem egésze visszautasításra kerül. Amennyiben az alapjogosultsági feltételeknek megfelel a kérelem, akkor adminisztratív és esetenként fizikai, valamint az ún. feltételesség előírásainak való megfelelés ellenőrzése kezdődik meg.

A támogatási kérelemben feltüntetett adatok valódiságát továbbá az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó feltételek betartását a Kincstár 100%-ban adminisztratív, illetve az idéntől bevezetett új ellenőrzési rendszer, az úgynevezett Területi Monitoring Rendszer (TMR) keretében vizsgálja. A TMR működése nagy mennyiségű, műholdról készített kép adatainak elemzésén alapul, amelyet az Európai Űrügynökség által működtetett műholdak 5-6 naponta készítenek. A műholdak olyan hagyományos optikai szenzorral, illetve radaralapú képalkotási eszközökkel vannak felszerelve, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági területek állapotának felmérésére és a rajtuk végzett mezőgazdasági műveletek megfigyelésére.

A képi adatokat a Kincstár informatikai rendszere automatikusan letölti, majd automatikusan elemzi, összevezeti a kérelemben megadott adatokkal és értékeli a kérelem valóságának megfelelőségét. Ezen túl a Kincstár a teljes adminisztratív vizsgálat során elemzi, hogy a feltüntetett adatok megfelelnek-e a jogszabályokban leírt feltételeknek, továbbá a jogosulatlan igénylések kiszűrése érdekében a kérelem adatait összeveti a kapcsolódó nyilvántartási rendszerekkel.

Bizonyos kiválasztási szempontok alapján fizikai ellenőrzés lefolytatására is sor fog kerülni a teljes sokaságból kiválasztott termelők esetében. A TMR-vizsgálat eredményeit, illetve az azt követő ellenőrzések megállapításait az alaptámogatási jogcím jogosultságainak megállapításához használják fel. Amennyiben a feltárt meg nem felelés más területalapú támogatás jogosultsági feltételét is érinti, akkor azt a többi érintett területalapú támogatás kapcsán is figyelembe kell venni, azaz több jogcímet is érinthetnek szankciók. A TMR-ellenőrzések alkalmával idén a Kincstár ezeket a szempontokat vizsgálja:

  • nem támogatható elemek jelenléte,
  • hasznosítás megfelelősége,
  • a tábla homogenitásának vizsgálata,
  • gyomosság, túllegeltetés.

A TMR-ellenőrzés:

  • egyértelműen kimutathatja az adott vizsgált terület (tábla) esetében, hogy az nem felel meg a alaptámogatási jogcím támogathatósági követelményeinek;
  • további ellenőrzések/utóvizsgálat lefolytatásának szükségességét jelezheti, mely utóbbi vizsgálatokba bevonásra kerülhet a gazdálkodó, illetve végeredményben fizikai ellenőrzés is lefolytatásra kerülhet;
  • megerősítheti minden vizsgált jogosultsági feltétel tekintetében a gazdálkodó által adott információkat (és ebben az esetben nem szükséges további ellenőrzés).

A fizikai ellenőrzések célja idén is a kérelemben feltüntetett adatok fizikai valóságának vizsgálata lesz. Ez az ellenőrzés helyszíni ellenőrzéssel, illetve távérzékeléssel történhet. A távérzékeléses ellenőrzés a kérelemben feltüntetett adatok vizsgálta űr- és légifelvételek (ortofotók) kiértékelésével történik. A helyszíni és a távérzékeléses ellenőrzés kiterjedhet a kérelemben megadott terület nagyságára, hasznosításának módjára, illetve a hasznosítással kapcsolatos egyéb feltételek ellenőrzésére. A fizikai ellenőrzések során történik meg a feltételesség rendszerébe tartozó előírások ellenőrzése is.

A területalapú közvetlen támogatás jogcímeiben is változik a szankcionálási rendszer idéntől. A jogosulatlan igénylés megállapításából eredő jogkövetkezményeket az egyes támogatási jogcímekben külön-külön, illetve, ha egy jogcímen belül többféle mértékű fajlagos támogatási összeg alapján történik a kifizetés, akkor az eltérő fajlagos támogatási összeg szerinti területek esetében külön-külön kell vizsgálni. Az esetleges jogkövetkezményt a gazdálkodó által igényelt terület és a Kincstár által az ellenőrzések után megállapított terület nagyságának eltéréséből kell számítani. A megállapított terület az adminisztratív (pl. jogszerű földhasználat-vizsgálat) és fizikai ellenőrzések, továbbá egyéb jogszabályi feltétel betartásának figyelembe vételével megállapított támogatható terület.

A jogkövetkezmények típusai és mértéke – amennyiben nincs ismételt jogosulatlan igénylés az előző támogatási évhez képest – az alábbi módon alakulhatnak:

  • enyhe szintű eltérés szankcióhatása: ha a gazdálkodó által igényelt terület és a megállapított terület nagysága között tapasztalt eltérés (jogosulatlan igénylés) nagyobb, mint 2 hektár, vagy a megállapított területnek több, mint 3%-a, de nem több, mint 20%-a, akkor a támogatási összeg a tárgyévben a megállapított eltérés 0,75-szeres értékével kerül csökkentésre;
  • közepes szintű eltérés szankcióhatása: ha az eltérés több, mint a megállapított terület 20%-a (de nem több, mint 50%-a), akkor a támogatási összeg a kérdéses évben a megállapított eltérés másfélszeresével kerül csökkentésre;
  • súlyos szintű eltérés szankcióhatása: ha a jogosulatlan igénylés mértéke 50% feletti, abban az esetben a tárgyévben nem nyújtható támogatás.

Tehát lényeges változás, illetve könnyítés, hogy idéntől nem kerül kiszabásra áthúzódó szankció, a csökkentés csak a tárgyévi támogatási összeget érinti.

A fentiektől eltérően amennyiben ismételten előfordul jogosulatlan igénylés (enyhe/ közepes vagy súlyos szintű eltérés) az N + 1. évben, abban az esetben:

  • ha az előző évben (N. év) volt legalább enyhe eltérés és az N + 1. évben enyhe szintű eltérés áll elő, akkor a megállapított eltérés másfélszeresével kerül csökkentésre az N + 1. évi támogatási összeg (= tehát duplázódik a 0,75 értékű szankciós szorzó),
  • ha az előző évben (N. év) volt legalább enyhe eltérés és az N + 1. évben közepes szintű eltérés áll elő, akkor a megállapított eltérés háromszorosával kerül csökkentésre az N + 1. évi támogatási összeg (= duplázódik az 1,5 értékű szankciós szorzó),
  • ha az előző évben (N. év) volt legalább enyhe eltérés és az N + 1. évben súlyos szintű eltérés áll elő, akkor az N + 1. évben támogatás nem fizethető ki.

A fenti információkra is figyelemmel érdemes kiemelni, hogy ha a Kincstár a TMR alapján megállapításokat tesz, akkor az érintett termelőt tájékoztatja a potenciális meg nem felelésről és felhívja a termelő figyelmét a pontosítás szükségességére.

Idén 2023. szeptember 29-ig lesz lehetőség a javítások elvégzésére és a Kincstár jelzése alapján a kérelmek szankciómentes felülvizsgálatára.

Ezt követően is lehetőség lesz a lehetséges szankciók elkerülésére, ha a termelő a kérelmét részben vagy teljesen visszavonja, feltéve, ha a visszavonás időpontjáig nem kapott meg nem felelésről szóló tájékoztatót vagy nem került sor helyszíni ellenőrzésre.

Dr. Vásáry Miklós

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?