„A meghívásos Termelési Versenyünk előkészítését már a tavalyi évben megkezdtük, számos gazdát kerestünk meg az ország egész területén, akiktől sok információt, adatot, véleményt gyűjtöttünk össze a termelési verseny kapcsán. Ezekre alapozva dolgoztuk ki a verseny keretrendszerét és megteremtettük az összehasonlíthatóság feltételeit is, hisz különböző adottságokkal rendelkező gazdák kerülnek majd meghívásra öntözött és nem öntözött terület kategóriában. Figyelembe kellett vennünk a csapadék eloszlását, a talaj különbségeket, az input anyagárakat, és nagyon sok más szempontot is. Terveink szerint kb. 30-40 gazdát hívunk meg a versenybe, akik rendelkeznek olyan 10-15 ha területtel, ahol kukoricát is termelnek és vállalják, hogy folyamatosan információkat osztanak meg egyesületünkkel. Bízunk benne, hogy sokan megmérettetik magukat!” – fejtette ki Daoda Zoltán, a Kukorica Kör ügyvezető igazgatója.
Agrárium 4.0 – Itt az idő a szemléletváltásra – Kerekasztalbeszélgetés
Résztvevők:
- Daoda Zoltán, Agro.bio Kft., KKE alapító tagja és ügyvezetője
- Baranyi Szabolcs, Groupama Biztosító Zrt. , KKE alapító tagja
- Bűdi Károly, AgriDron Kft., KKE alapító tagja
- Fischl Balázs, AgroVIR Kft., KKE pártoló tagja
- Fórián Zoltán, Erste Agrár Kompetencia Központ, KKE alapító tagja
- Zábrák Gergely, Hungrana Kft., KKE alapító tagja
- Demogazdák: Csepregi Attila és Dusnoki Csaba.
A tavalyi év az aszály jegyében telt, nem csak a kukoricatermesztés, hanem az egész mezőgazdaság számára. A jelenlévő gazdák elmondása szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az extrém szárazsági körülmények között is vízhez jussanak a szántóföldi növények. Ennek egyik módja az öntözőrendszerek kialakítása, telepítése. Dusnoki Csaba elmondta, hogy az ország leghosszabb, 700 méteres önjáró öntöző berendezésével dolgoznak, de fontos elv a gazdálkodásukban, hogy a talajról csak annyi szerves anyagot hordanak el, amennyi feltétlenül szükséges és amennyi pótolható szerves trágyával. „Igyekszünk minél jobban fenntartani a tápanyagok természetes körforgását. Az adatalapú gazdálkodás mellett többek között a talajélet fenntartását és javítását tartom elsődleges feladatomnak.”- mondta a dunapataji termelő.
Csepregi Attila a szemléletváltás, újratervezés, tudatos gazdálkodás fontosságát emelte ki. A lajoskomáromi gazdálkodó szerint a túlélés kulcsa, hogy megértsük az okokat és következményeket, és ehhez alakítsuk a jövő évek gazdálkodói stratégiáját. A gazda elmondta, hogy a 2000/2003/2007-es években ugyanekkora aszállyal kellett megküzdeniük, és még akkor sem ment 10 tonna/ha alá a termés a mostani 6 tonnával szemben. Pedig azóta több a tudásuk, jobb a genetika és a technológia is. A fiatal gazda a rosszabb víz-mérlegben látja az okokat. Ennek okaként 4 tényezőt nevesített: kiterjedt csatornarendszer, szilárdburkolatok arányának növekedése, hőségnapok számának növekedése és a gazdálkodás intenzívebbé válása (termésátlag növekedése). Számításai alapján a 3 fő növény (kukorica, búza, napraforgó) előállításához éves szinten 140 mm-el több víz kéne a talajba, ehhez viszont a hőség napok figyelembevételével együtt 200-250 mm-el több eső kellene, hogy fenntartsuk az előző évek átlagát. Erre azonban a gazdáknak kevés ráhatása van, így a kormányzati intézkedések mellett arra is szükség van, hogy a gazdák újratervezzenek, nagyobb gondot fordítsanak a talajművelésre, a vízgazdálkodásra és átgondolják a növény portfóliójukat.
A 2022-es év legnagyobb nehézségének a feladatok és behatások megsokszorozódását, s az ebből kialakult kiszámíthatatlanságot emelte ki az Egyesület egyik alapító tagja, az Alsódobszán gazdálkodó Bűdi Károly, aki tavaly mindössze harmad annyi kukoricát takarított be, mint az előző években. Ettől függetlenül úgy véli, hogy nem lehet egyetlen év negatív eredményét venni, hiszen előtte éveken keresztül eredményesen zárták a betakarítási szezont.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a tapasztalatok alapján évről évre növekszik azon gazdák száma, akik a lombtrágyázást- és növénykondicionálást alkalmazzák takarmánykukoricánál, mert a kukorica az egyszikű növényeken belül a legjobban reagál a humin- fulvo- és aminosavas készítményekre.
„Sajnos biztosítások területén sem állunk túl jól. A tavalyi évben a gazdálkodók 44%-a kötött csak piaci alapú biztosítást, ebből csak 40%-nak volt aszály biztosítása is. Úgy gondolom, hogy a 2022-es év rávilágított a minden területet lefedő, komplex biztosítások fontosságára.” – fejtette ki Baranyi Szabolcs. A biztosítási szakértő azt is hozzátette, hogy van még egy terület, amit nagyon fontosnak tart, a gazdáknak arra kell törekedniük, hogy jobban megértsék a biztosítási feltételeket, mert ez a tavalyi év nagy hiányossága volt.
Ami viszont a piaci szereplőket leginkább foglalkoztatja, az a piacok alakulása. Fórián Zoltán hangsúlyozta, hogy az aszály következményei több évig érzékelhetőek lesznek. „Bár a fogyasztás is csökken, a világ kukoricakészletei zsugorodnak, mivel a kínálat még inkább esik. A termés leginkább az EU-ban, Ukrajnában és az USA-ban csökkent tavaly. Számunkra a hazai kiesések mellett az ukrajnai termés okozza most a legnagyobb fejfájást. Előzetesen ez ötödével kisebb az elmúlt években megszokottnál.” - fogalmazott a szakember.
A kerekasztalbeszélgetés során elhangzott, hogy az EU 2022. évi kukoricatermése – 6 százalékkal kisebb területről - 24 százalékkal még a tavalyinál is kisebb lett. Fokozódik az importigény. Várhatóan a tavalyi 16 millió tonnával szemben 21 milliót importál az Unió. Ennek fele Ukrajnából fog érkezni! Az árak jelenleg Párizsban is esnek, méghozzá a csökkenő kereslet és az ukrajnai import miatt.
Rövid távon a világpiac oldalazik, ami a kedvező észak és dél-amerikai időjárás, és a csökkenő keresletnek az egyensúlyát jelzi. A készletek csökkenése azonban véget fog ennek vetni.
A helyzet hazánkban is hasonló, az általános esés a kukorica árát sem kerüli el. A százezer forint alatti árak a szűkös és gyenge átlagos minőségű termés fényében nehezen értelmezhetők, de a már az első tíz hónapban egymillió tonnát közelítő tavalyi import keményen megadja a választ. Úgy tűnik az ukrajnai termés tartósan talál piacot nálunk, és erős ármeghatározó tényezővé válik.
A szakértők elmondták, hogy az ugrásszerű árzuhanások és emelkedések időszaka lejárt. Az európai piacokon a kukorica ára csökken, de nem omlik össze az elkövetkező hónapokban sem. Nálunk az ukrajnai import nyomása – az áruhiány miatt fennmarad. Így a kukorica magyarországi árai még fognak csökkeni az elkövetkező hetekben. Fordulatra akkor számíthatunk, amikor a korlátozott kínálattal szembesül a piac. Ez nagyban függ attól, hogy a lejáró fekete-tengeri megállapodás helyett lesz-e másik, illetve meddig marad szűkös ez a csatorna. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor az árak nem fognak tartósan mérséklődni.
