Támogatók:

Adatokra alapozott döntéstámogatás, öntözés és burgonya Komáromban

Dr. habil. Milics Gábor

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője fogalmazta meg.

Amikor az agráradatok felhasználásáról beszélünk, sok helyen nem áll még össze a kép: a modern agráriumban a termesztés-termelés felé támasztott igény a felhasználó vagy fogyasztó felől érkezik: minőséget szeretnénk.

Ha az állatok táplálásához a legkiválóbb minőségű takarmányra van szükség, akkor azt olyan mennyiségben kell előállítani, amennyire szükség van, viszont olyan minőséget is biztosítani kell, ami megfelel egy komplex vállalat esetén az állattenyésztők elvárásainak is. A modern agráriumban ez megvalósítható, ha olyan inputokkal és gépekkel dolgozik valaki, amelyek garantálják a sikert. Persze garanciáról nehéz beszélni, hiszen a mezőgazdaságban garanciák nincsenek, de ha a gazdálkodás van olyan szerencsés helyzetben, hogy öntözni is tudja a területeit, akkor a kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Cikksorozatunk következő számában egy ilyen komplex gazdaságba vezetjük el az olvasót, ahol nem csak egy személyes karrier felívelő útját, de egy sikeres gazdaság mindig megújulni képes eszközrendszerét és filozófiáját is megismerhetjük.

Figyelemmel kísérve a vállalaton belüli folyamatokat, hamar láthatóvá válik, hogy az egyes ágazatokon átívelő értékként kezelt adat: kincs!

Komárom-Esztergom vármegye északnyugati részére látogattunk, a Solum Zrt. telephelyére, ahol nagy elszántsággal és komoly szakmai tudással vágtak bele az adatalapú gazdálkodásba.

A Komárom várostól délre található szántóterületeken, közel 1500 hektáron gazdálkodik a Solum Zrt. Az 1991-ben alakult társasághoz 1996-ban került gyakornokként Czita János, aki azóta már növénytermesztési igazgatóként segíti a sikeres termelést. Vele beszélgettünk a cég precíziós gazdálkodási gyakorlatáról. Munkatársaival a tejtermelés, az öntözés, a takarmány-előállítás és a burgonyatermesztés minőségi megvalósítására törekednek, a földeken a forgatás nélküli talajművelési technológiát alkalmazzák. (A cikkünk első negyedéhez az AXIÁL Kft. saját kiadású magazinjában megjelent tartalmat szemléztük, ezúton is köszönjük a lehetőséget!)

A kisalföldi földterületeket főként dunai öntéstalajok és hordalékkúpok alkotják. Az 1-2 százalékos humusztartalom, a középkötött homokos vályogtalaj, a magas mésztartalom és az enyhén lúgos kémhatás jellemző rájuk. A talajok vízmegtartó képessége gyenge, a vízát­eresztő képessége viszont kifejezetten jó – mutatta be a gazdálkodás alapját adó viszonyokat Czita János.

A Duna melletti elhelyezkedés következtében az öntözésre alapozhatják a gazdálkodást a Solum Zrt. területein

A Duna melletti elhelyezkedés következtében az öntözésre alapozhatjuk a gazdálkodást, mintegy 1100 hektár számára terveztük meg és fejlesztettük ki az öntözőrendszereket, ami meghatározta a termelés jövőjét és sikerességét. Ezeken burgonyát és takarmánynövényeket, főként silókukoricát termesztünk. A legfontosabb feladat az 5000 holstein-fríz szarvasmarha, ezen belül a 2200 tehén számára szükséges saját termelésű takarmány kiváló minőségben történő előállítása. A két istálló Csém és Komárom települések határán van, jelentős fejlesztéseket végeztünk bennük, mert a legkorszerűbb technológiákat és tartásmódokat szeretnénk megvalósítani a telepeinken.

Építenek és fejlesztenek a telepeken

Ilyen újítás a silózók felokosítása, hogy a silókukorica betakarításakor minden zónáról legyen pontos információnk arról, hogy hol és milyen termés volt. A termőképesség ugyanis nem csak a technológia használatáról ad visszajelzést, hanem a fajtahasználat sikerességét is pontosan mutatja. Ezért a betakarítással egy időben növénymintát veszünk a silóból, a tényleges hozamot és a minőséget rögzítve. A komáromi telephelyen üzemelő automata mérlegünk a folyamatban részt vevő gépeket felismeri, tömegüket leméri, és rögzíti az adatokat a táblában. Ezzel ott, helyben meg tudjuk mérni a növény szárazanyag-tartalmát és bizonyos beltartalmi értékeket, például az emészthetőségi paramétereket is. Az adatokból aztán számos következtetést teszünk, majd ezekből döntéseket hozunk.

Az egyik legfontosabb kihívás a takarmány megtermelése – folytatta. A siker meghatározó tényezője, hogy mit etetünk az állatokkal.

A tömegtakarmány minősége kiemelten fontos, a mennyisége pedig létkérdés. A Solum növénytermesztése ezt az elvárást kell, hogy megvalósítsa a jelenben és a jövőben is. Ezért specializálódik tömegtakarmányra a tevékenység. A fenntartható talajhasználat mellett azt a termesztési útvonalat keressük, ahol a gazdaságosság biztosítása mellett a legjobb minőséget tudjuk biztosítani. Ehhez meg kell találni a megfelelő technológiákat, a géprendszerek használata meghatározó tényező ebben.

Czita János egy Fendt erőgép mellett a Solum Zrt. telephelyén

Folyamatosan kutatunk, fejlesztünk, javítunk a gazdálkodási rendszereken, és nyitottak vagyunk az új megoldások használatára – mondta Czita János. Az erőgépek, a munkagépek és a működésüket biztosító programok tekintetében is igyekeztünk mindig az új fejlesztéseket figyelembe véve javítani a vállalat hatékonyságát. Ebben már hosszú ideje a segítségünkre van az AXIÁL Kft. és a szakembercsapata. A piac gyártói és forgalmazói ajánlásait meghallgatva döntöttünk a precíziós gazdálkodás gépeinek és eszközrendszereinek beszerzése mellett. Közösen, folyamatos egyeztetésekkel kerestük és találtuk meg a mi technológiáinkra alapozott megoldásokat. A helyspecifikus rendszerek kialakításakor továbbá azért is döntöttünk mellettük, mert a gépek, amelyeket forgalmaznak és ajánlanak nekünk, hasonló felfogású vállalatoktól érkeznek – például a CLAAS, a FRAMEST, a Fendt és a Horsch gyártóktól –, melyek szintén a modern és az új kihívásokkal teli növénytermesztési technológiák fejlesztésén dolgoznak.

Amikor dönteni kell, hogy melyik eszközt, hol és hogyan érdemes alkalmazni, a munkatársaink és a géprendszert ismerő szakemberek közös munkája vezet a legjobb eredményre. A gyakorlatból pedig következtetéseket vonunk le, ami a további döntések meghozatalát támogatja. A precíziós gazdálkodás bevezetésekor meghatároztuk, hogy annak csak akkor van értelme, ha a modern gépek és programok ténylegesen rendszerbe foglalva működnek.

A cél, hogy megtaláljuk és erősítsük a tényleges előnyöket, valamint felismerjük és orvosoljuk a hátrányokat. A vetésforgóval együtt tervezve, kísérletezve építünk folyamatos üzemelést a high-tech eszközökkel. A digitális átállás egyik oldalról sok pluszfeladatot, dokumentálást, az online felületek használatának megtanulását, adatgyűjtést és -szolgáltatást jelent, a másik oldalról viszont rendkívül sok előnyt hoz a termelésben. Csökkentjük vele a kiadott inputanyagok mennyiségét és így a költségeket, valamint növeljük a hatékonyságot és a hozamot, miközben a termény és a tej minőségét is javítjuk. A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” pályázatban az elérhető legnagyobb csomagot választottuk, 500 millió forintból újítottuk fel a gépparkot és vállaltuk a precíziós szolgáltatások igénybevételét. Ez utóbbit is örömmel tettük, mert a helyspecifikus rendszerek megfelelő alkalmazásával magasabb szintre lép a növénytermesztés.

Az alábbiakat állítottuk össze a pályázatba:

• FENDT 933 erőgép,
• HORSCH LEEB 5.300 VL önjáró permetező,
• HORSCH LEEB 4 AX vontatott szántóföldi permetező,
• SULKY XT100 ECONOV vontatott műtrágyaszóró,
• HORSCH AVATAR 6.16 SD sűrűsoros direktvetőgép,
• HORSCH MAESTRO 12 SV vontatott szemenkénti direktvetőgép (12 soros),
• HORSCH MAESTRO 8 CV vontatott szemenkénti direktvetőgép (8 soros),
• HORSCH TRANSFORMER 9 VF sorközművelő kultivátor (12 soros),
• HORSCH TRANSFORMER 6 VF sorközművelő kultivátor (8 soros),
• TRIMBLE ROBOTKORMÁNYZÁS (kormány, monitor, antenna),
• Digitális szolgáltatások (szoftverek, döntéstámogató rendszerek, GPS stb.).

A fejlesztések jól beilleszthetőek a silókukorica-termesztési programunkba, a zónák lehatárolása és a különböző adottságú talajfoltok okszerű kezelése kiemelten fontos. Az alacsony termőképességű, homokos jellegű, kevés humuszt tartalmazó részekre nem teszünk ki teljes adag nitrogént, mert nem hasznosul megfelelően, sőt, kimosódik és a talajvízbe kerül. Ahol pedig jobbak a talaj adottságai, oda kiadjuk a nagyobb mennyiséget, amit a terület meg is hálál. A tápanyag differenciált kijuttatása mellett sokat számít még a tőszámszabályozás, valamint a talajvizsgálatok és a hozammérések eredménye is.
A mAXI-MAP és a Trimble programok használatával egy rendszerben tudjuk gyűjteni, elemezni és meghatározni a termelés szempontjából fontos adatokat, ebben komoly segítséget kapunk az AXIÁL precíziós gazdálkodási csoportjától.

Hasznos szolgáltatás, hogy a korábbi légifelvételek, ortofotók elemzésével a múltat is vissza tudjuk idézni, a korabeli térképekből sokat tanulunk arról, mik történtek az adott évben, szezonban vagy hónapban a területtel, a növényekkel és az  adottságokkal – írta az AXIÁL Híradó szakcikke.

A zónázás helyes gyakorlata növeli a termelés hatékonyságát Komáromban

Mindennek az alapja a víz, a szakmai tapasztalat és a tudás

Czita János a múlt alakulásáról elmondta, hogy a gazdaságot vezető elődök fontos döntést hoztak 1991-ben, amikor átalakult az agrár­termelés struktúrája. Két lehetőség volt a további munkavégzés folytatására. Egyrészt az egyéni gazdálkodás, mert a kárpótláson keresztül az emberek visszakaphatták a magánföldjeiket, a másik út pedig az volt, hogy a termelői társulások nem oszlottak fel, egyben maradtak és közösen vitték tovább a gazdálkodást. Az, hogy a Solum Zrt.-nél az utóbbit választották, hogy egyben tudott maradni a termőföld és a gazdálkodási rendszer, megalapozta, hogy szervezett formában tudtunk egy új típusú termelést megvalósítani – fogalmazott a szakember.

Komárom a Duna jobb partján található, így a vízbázis adott, az öntözés pedig a termelésünk alappillére. 1994-ben az egyben maradt földterületeken elindulhatott a folyóra alapozott öntözés fejlesztése, ami meghatározta a termelés jövőjét és sikerességét is. A technológia modernizálása a mai napig tart. A fejlettebb termelési szint elérésével növeltük a termésbiztonságot és biztosítani tudjuk a termelés feltételeit akár szárazabb időjárási körülmények között is. Erre jó példa a tavalyi aszály, amit ugyan megsínylettünk, de nagyobb gondok nélkül átvészeltünk.

Öntöződobok sorakoznak a telephelyen

Az öntözésfejlesztés másik óriási előnye, hogy megváltozik a szántóföldi növénytermesztésben termeszthető kultúrák köre, olyanokban is gondolkodhattunk, amelyek gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak ígérkeztek volna vízpótlás nélkül. Természetesen az öntözés ráfordításai pluszköltséget jelentenek a gazdaságnak, ezeknek a terv szerint meg kellene térülniük. A megtérülést pedig a hozam és a minőség biztosítja. A bevezetés idején meg kellett találni azokat a növényeket, amelyek meghozzák a szükséges többletet a piaci viszonyoknak megfelelően. Ez a növénykeresési időszak közel 15 éven át tartott, ezalatt több mint 20 kultúrát próbáltunk ki: búza, árpa, kukorica, cukorrépa és hűtőházi zöldségnövények is kerültek a talajokba. Ez utóbbiak sokáig jelentős részét adták a termelésünknek. A Székesfehérváron működő hűtőházban eladott zöldborsó és csemegekukorica komoly eredményt termelt, nagyobbat, mint az öntözött gabona és a szemes kukorica.

A hűtőházi növények termesztése sokáig kiemelkedően eredményes volt, mert olyan technológiával dolgoztunk, amivel a korán elvetett zöldborsó után viszonylag korai másodvetésű csemegekukoricát hoztunk le még az októberi fagyok előtt, így kétszer takarítottunk be termést egy éven belül.

Barátságban a burgonyával

Aztán a piaci helyzet és a termelési gyakorlatunk változása miatt új növény lépett a Solum életébe.

A burgonya 1995-ben került fel a cég növénylistájának élére. A termesztése szántóföldi környezetben történik, de a technológia kicsit már a kertészetre is hasonlít, egyedi feltételeket kíván. Nem könnyű kihívás vele a jó eredmény elérése. Talán azért is van, hogy burgonyából nem biztosított az önellátás Magyarországon, mert technológia- és költségigényes növény. A telepítésével a növény termesztéstechnológiájának fejlesztése a vállalat fontos, meghatározó része lett.

Az alapfeltételek megteremtése és kialakítása mellett speciális talajművelő- és  munkagépek, ültetőgépek és betakarítógépek kellenek a burgonya termesztéséhez. Fontos még a nagy tárolási kapacitás is: a szabályozott klímájú tárolóinkban mintegy 13 ezer tonna burgonyát tudunk elhelyezni.

Grimme Rexor 620 répabetakarító gép a telephelyen

Az összes, Magyarországon a nagy üzlethálózatokban eladott burgonya nagyságrendileg 10 százaléka innen, a Komárom melletti földekről származik. A növényt évente 250 hektáron ültetjük, az évtizedek alatt kitanultuk és megismertük a terület és a fajták adottságait, így a saját rendszerünkre készített technológiával nagy hozamot sikerül elérnünk. Az átlagtermés 40 tonna feletti, több részterületünkön pedig 60 tonna feletti mennyiséget tudunk lehozni a földekről. A burgonya minősége viszont még fontosabb tényező, mert a hazai piacon található kereskedelmi üzlethálózatoknak beszállítva szigorú feltételeket kell teljesítenünk. Főként a SPAR és a Lidl részére adunk el burgonyát.

Talajvédelem

A közel 1500 hektár összefüggő területből 1100 hektár alkalmas öntözésre. Az öntözési technológiánál azt a célkitűzést szeretnénk megvalósítani, hogy a termőföld használatánál a gazdaságilag is fenntartható eredménytermelésre továbbra is alapként kell tekinteni, mert ez biztosítja a működést, a cég fennmaradását és a továbbfejlődés lehetőségét.

Forgatás nélküli művelési móddal javítanak a talajokon

Ugyanakkor Komáromban kiemelt szerepet kap a termőföldek védelme és a fenntarthatóság, ezért igyekszünk csökkenteni az intenzív talajhasználat – beleértve az öntözés és a másodvetések – káros hatásait. Ennek érdekében egyedi talajhasználati rendszert alakítottunk ki, amiben vannak olyan szakaszok, amikor a technológiai gyakorlat a talajélet erősítését, az állapot megőrzését szolgálja. Ehhez az elképzeléshez tökéletesen illenek az új Közös Agrárpolitika támogatási előírásai, hiszen a forgatás nélküli művelés, a másodvetések zöldtrágyanövényként történő alkalmazása, a növényborítottság egész éves fenntartása, a szerves trágya, valamint a biológiai alapú készítmények tudatos és célirányos felhasználása mind a talajvédelmi intézkedéseket segítik.

Takarmányozás és tejtermelés

A tejtermelésnek itt, a Kisalföldön, azon belül pedig Komáromban és környékén nagy hagyománya van. A magyar tarka fajta első törzskönyvezése itt történt, ezen a telepen.

A társaság életébe 2020-tól kapcsolódott be a helyben, a szomszédos Csém község mellett működő Sano-Modern Takarmányozás Kft. A német tulajdonú üzem 16 országban foglalkozik gyártással és értékesítéssel, a helyi gyár meghatározó a közép-európai régióban. A két cég együttműködése arról is szól, hogy a Solum bemutató gazdaságként folyamatosan modern fejlesztéseket hajt végre a két tejtermelő telepen. Ehhez hozzátartozik az új technológiák kipróbálása, bevezetése és a partnereknek történő bemutatása is annak érdekében, hogy hazánkban és világszerte is segítsék a tejtermelő gazdaságok működését. Olyan új istállókat építettünk és építünk meg, amelyek a jövőben is biztosítják a tejtermelés gazdaságos, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is legjobb megvalósítását. Fontos, hogy az állattartó és tejtermelő tevékenységünk a környezetvédelmi kihívásoknak is megfelelve működjön.

Ehhez a helyi fejlesztések mellett az új technológiák kipróbálása, bevezetése és a partnereknél történő bemutatása is hozzátartozik. A bemutató gazdaságunkba szeretettel várjuk az érdeklődő szakembereket és kollégákat. A programban a gyakorlatból következtetéseket vonunk le, a szakmán belül megvalósult technológia hatásait szemléltetjük és összehasonlítjuk a különböző munkafolyamatokat.

Czita János szerint a tejtermelés egyik legfontosabb kihívása, hogy a főleg szarvasmarha szálas tömegtakarmányára alapozott, zöld silószenázs és szilázs alapú takarmányt nem lehet a piacon megvásárolni, hanem helyben, a közelben kell megtermelni. A silókukorica a legfontosabb takarmányunk, amit a szarvasmarháknak termelünk, ez az egyik bázisnövénye a tejtermelésnek. A legfontosabb, hogy minél több és jobb minőségű emészthető rosttartalmú növényt hozzunk le a területeinkről, a magas nettó energiájú tejtermelésre összpontosítunk – mondta.

A precíziós gazdálkodás gyakorlata

A növénytermesztésünkben 6 éve álltunk át a forgatás nélküli technológiára, az ehhez szükséges nagy teljesítményű erőgépekkel és az erre alkalmas kultivátorokkal. Jól ismerjük az előnyöket, amelyek a biológiai aktivitás fenntartását szolgálják, ehhez kapcsolódnak most a pályázatban beszerzett gépek. A termőföld helyspecifikus művelését zónákra osztva végezzük. Az eltérő adottságú területek, táblák kezelése különösen fontos nálunk, mert az Ős-Duna medre itt folyt, ami után különböző üledékes hordalékkúpok vannak a területeinken. Nagyon különböző adottságú talajfoltokon kell speciális igényű növényt termelni. A domborzati viszonyokat és a talaj­adottságokat figyelembe véve, a zónákat lehatárolva az egységeket értékeljük és azokon a meglévő ismeretekre alapozva működtetjük a precíziós géprendszerünket.

A trágya kijuttatása, a silózás és a megfelelő erőgép is fontos szerepet játszik a Komárom környéki földek okszerű művelésében

Az előnye, hogy csökkentjük a felesleges ráfordításokat és a környezetszennyezést. A technológiától azt várjuk, hogy a hatékony ráfordítás alkalmazással a terület termelőképessége megmarad, sőt, növekszik. Másrészt a talaj javítására is alkalmazzuk, például a szerves trágya szórása során. Ez az anyag aranyat ér nekünk, így a trágyakezelési technológiát is az új rendszerbe építettük, a növénytermesztés megújuló energiaforrása, a körforgás része. A hígtrágyatároló előtt van egy szeparátor, ezzel a folyékony anyagból a szalma és a bélsár szilárd fázisait kivesszük, ezek trágyaként funkcionálnak. Hozzáadjuk azokat az istállótrágya részeket, melyek a nem vízöblítéssel működő istállókban keletkeztek, összekeverjük és trágyakomposztot készítünk belőlük. Egy speciális géppel halmokba rakva összeérik, amihez baktériumokat használunk. Így jön létre a szerves trágya, ami kincs a földeknek.

A természetes módon kialakult baktériumfauna optimális erjedési viszonyokat nyújt, ami egy régi folyamat eredménye: az alapja, hogy nem a mélyről kinyert rétegvizet használjuk, hanem a Duna vizének élő anyagát. A tehenekkel körforgásban jött létre az a baktériumtörzs, ami kiváló minőségű trágyát képez.

A zónázás alkalmas arra is, hogy folyamatosan vizsgáljuk a termőföldek valós termékenységét, amely kötelező az öntözéshez kapcsolódóan, mert a vízjogi engedély fenntartásához ötévente ellenőrző szakvizsgálatokat kell végezni. Az eredmények választ adnak arra, hogy ki tudjuk-e küszöbölni az öntözés káros hatásait. Tudnunk kell, hogy nem tömörödött, szikesedett a terület, illetve, hogy jól alkalmaztuk-e a technológiát.

A precíziós gazdálkodási rendszerünket összesen 1400 hektáron használjuk, ezen eddig 3 szakszerű talajvizsgálat történt. Az első az öntözést megalapozó és ellenőrző szelvényfeltárás 5 hektáronként, a második a hígtrágya-kihelyezési ellenőrzés 5 hektáronként 0–30 centiméter mélyen, a harmadik pedig a precíziós rendszer bevezetésekor minden zóna GPS-szel beazonosított, rögzített talajmintavételezése volt.

Hatalmas adatmennyiség jött be, ami a szerves trágyához hasonlóan kincset ér. A feldolgozásukat követően korrekt visszajelzést kapunk arról, hogy jól alkalmaztuk-e a technológiákat; az öntözést, a hígtrágya-kijuttatást, illetve a forgatás nélküli művelést. A számokat látva a növénytermesztési rendszer működtetése eredményes volt, mert a területek öntözhetősége megmaradt, sőt, több helyen javult is. Azért örülünk ennek különösen, mert be tudjuk mutatni és bizonyítani, hogy a talajok biológiai aktivitásának biztosítása, a talajéletre való odafigyelés pozitív hatásokat hoz még egy intenzív öntözéssel dolgozó, hígtrágyát és szerves trágyát használó telepen is. Ez az igazolás erőt ad a folytatáshoz.

Az agrárszakma legfontosabb része, a munkatársak csoportja vesz részt a növénytermesztési rendszer gyakorlatáról szóló programon

A műtrágyaszórást differenciáltan végezzük, csak annyit és oda juttatunk ki, amennyi és ahol jól hasznosul a tápanyag-gazdálkodást tervező szakemberek elképzelése szerint. A kukorica vetése szintén differenciáltan, tervezés alapján valósul meg a 8 és a 12 soros HORSCH vetőgépeinkkel. A gyengébb termőképességű zónákban általában a 76 ezres tőszám hozza a legjobb eredményt, míg az értéket a jobb adottságú részeken 82–85 ezerre is fel lehet vinni, mert úgy adja a legnagyobb biomasszatömeget. A változtatható tőszámú vetés során nagyon kell figyelni a fajták és a hibridek tulajdonságaira, kutatni, vizsgálni kell az új lehetőségeket, hogy minél jobb eredményt hozzon a technológia.

A pályázatban vontatott és önjáró permetezőgépet is vettünk, mindkettő pontosan dolgozik, a vezérlésük olyan, ami a sorbiztonság mellett a szakaszolást és az automatikus elzárást, valamint az átfedések elkerülését is nyújtja. A fedés kiváló, így csökken a gyomrezisztencia kialakulásának esélye, valamint a gépek érzékelik a táblaszélek és a csatornák melletti részeket, így azoknál nem juttatnak ki vegyszert. A permetezők alkalmasak arra is, hogy lombtrágyát, vagy egyéb mikrobiológiai készítményeket juttassunk ki velük, a növényvédelmi feladatok elkészítésében pedig a Trimble rendszer segíti a helyes döntést.

Kiemelten fontos a hozamtérképezés rendszere is, ez alapján tudjuk meg, milyen eredményességgel végeztük a munkát az egész szezonban, hogy melyik táblarészen milyen valós terméseredmény született.

A magyar, hódmezővásárhelyi fejlesztésű automata mérleg tavaly ősztől segíti a munkánkat. Mivel a silózó hozamtérképének adatait és a traktor mozgását is ismerjük, valóra válik, hogy helyspecifikus zónapontokról tudunk mintát venni, amikor behozzuk a terményt. A mintákat kiküldjük a SANO saját laboratóriumába, ahol a szakemberek megvizsgálják azokat, majd küldik az adatokat. Így végigvéve az összes fajtát, ismerjük azok minőségi tulajdonságait már a betakarítás pillanatában. A vizsgálandó zónákat is le tudjuk így mintázni.

Erre azért van szükség, mert keressük az utat, a növényt, a fajtát, a hibridet és a technológiát, amivel a legoptimálisabb a silószilázs biztosítása, mert ez befolyásolja a legjobban a végterméket, a tejet.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 28. részében a mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek technológiáiról lesz szó. A kecskeméti központú Valkon Kft. ügyvezetőjével, a gödöllői gépész és óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök Kecskeméti Sándorral beszélgetünk a modern megoldások gyakorlatáról.

Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt gödöllői gazdász, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

 

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet
• Ezért kincs az agráradat – 7. rész: A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése
• Ezért kincs az agráradat – 8. rész: Forgatással és forgatás nélkül is cél a vízmegőrzés
• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést
• Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra
  
• Ezért kincs az agráradat – 11. rész: Költséget és időt kímél az agráradatok felhasználása
• Ezért kincs az agráradat – 12. rész: Tőszámkísérletek a Szigetközben
• Ezért kincs az agráradat – 13. rész: Tesztelték a precíziós szolgáltatókat
• Ezért kincs az agráradat – 14. rész: A legokosabb informátor a növény, attól kérdezünk meg mindent: Adatalapon a gyümölcsösben és a lombtrágyában is
• Ezért kincs az agráradat – 15. rész: Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken
• Ezért kincs az agráradat – 16. rész: Kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása Alsódobszán
• Ezért kincs az agráradat – 17. rész: A téradatok szerepe és jelentősége az agráradatok rendszerében
• Ezért kincs az agráradat – 18. rész: Betakarítás és hozammérés egy adatalapon működő gazdaságban, Letenyén
• Ezért kincs az agráradat – 19. rész: Digitalizáció a tejtermelésben: adatalapon javítják a folyamatokat Jászárokszálláson
• Ezért kincs az agráradat – 20. rész: Informatikus és autószerelő testvérpár viszi a precíziós gazdálkodást Tóalmáson
• Ezért kincs az agráradat – 21. rész: Rendszerben gondolkodva gazdálkodnak és fejlesztenek Hajdúböszörményben
• Ezért kincs az agráradat – 22. rész: Újdonságok és fejlesztések Debrecenben: drónok, tartamkísérletek és adatalapú megoldások segítik a szakmérnöki képzést
• Ezért kincs az agráradat – 23. rész: Az agrárdigitalizáció nagykövetei: gépészet és fejlesztések
• Ezért kincs az agráradat – 24. rész: Egy a cél: növelni a magyar gazdák digitális fejlettségét
• Ezért kincs az agráradat – 25. rész: Beltéri kertekkel és adatalapú termesztéssel demokratizálják a mezőgazdaságot
• Ezért kincs az agráradat – 26. rész: Új lendületet kapott a magyar bogyós gyümölcs termesztése Nyugat-Nógrádban

A cikk szerzője: Csurja Zsolt