Alapértékek:

• A normál testhőmérséklet: 41-42 °C.
• A környezeti, ún. „termoneutral” zóna: 18–25 °C.
• Hőstressz: 34-35 °C fok felett.
• Biztos elhullás: 45-46 °C-on.

Ezeket az értékeket a közvetlen környezet relatív páratartalma direkt módon befolyásolja, ez az ún. „stresszindex”:

MELYEK AZOK A TÜNETEK, MELYEK EGYÉRTELMŰEN HŐSTRESSZRE UTALNAK?

1. Fokozott lihegés (a normálról, ami 20/perc, növekszik, akár 240/percre!).

2. Kiterjesztett szárnyak (megnövelt leadási felület).

3. Fokozott vízfelvétel (a normál víz:takarmány arány, kb.: 2:1, ez 8:1-re nő.

4. Erőteljes „dropping”, híg, nedves ürülék.

5. Csökkenő takarmányfelvétel.

6. Minden szempontból gyengébb naturális eredmények.

7. Emelkedő vagy súlyos elhullás.

8. A tojótyúkok esetében vékony, fehér héjú, nagyon törékeny tojások.

HOGYAN KOMPENZÁL A MADÁR?

A szervezet minden számára lehetséges módon próbálja a testét terhelő pluszhőmérséklettől megszabadulni:

1. Áramlás (convection): növeli a testfelületét (nyitott szárnyak) és „élvezi” a nagy légmozgást, ami hűti a testét.

Megjegyzés: ilyen esetekben nemcsak a szárnyak „kiterítése”, hanem a lábakban átfolyó „artériás-vénás” áramlás is drasztikusan növekszik. Hideg időben ez az arány kb. 17%, hőstressz esetében ez 83–85%-ra emelkedik!

2. Sugárzás (radiation): elektromágneses úton a felesleges hőt a hűvösebb tárgyakra vagy a levegőbe bocsátja.

3. Párologtatás (evaporation, perspiratio): a fentiekben leírtaknak megfelelően egy nagyon intenzív, látványos lihegés.

4. Vezetés (conductio): a madarak a környezetükben látványosan keresik azokat a helyeket, ahol hűvösebb tárgyakat (alom, ketrec, betonfelületek) találnak, ahová a felesleges hőmérsékletüket levezethetik.

Biokémiai, élettani hatások:

• a takarmány felvétele csökken,
• a vízfogyasztás látványosan nő,
• metabolikus rendellenességek,
• oxidatív stressz,
• immunszupresszió,
• vér pH-ja emelkedik → HCO3 csökken → respiratórikus alkalózis,
• stresszhormonok szintje: kortizol, ACTH emelkedik.

Megjegyzés: a madár nem termelni, „csak” túlélni akar!

MEGOLDÁSI JAVASLAT

Minden állattartó egységben (istállóban) a hőmérsékletet a termoneutrál zónán (18–25 °C) belül tartani, bármilyen külső hőmérséklet esetén! (A Közel-Keleti országokban, pl.: Szaud-Arábia, Irán, Egyiptom, Izrael ez számukra megoldható!?)

Hűtőpanelek!, víz permetezése az ólban, plusz álló ventilátorok behelyezése, a tetőzet hideg vízzel történő locsolása!

Amennyiben ezek, bizonyos objektív okok miatt, nem megvalósíthatóak, a következőket szeretném javasolni a hőstressz negatív hatásainak mérséklésére:

• A nevelendő állományokat (elsősorban tojó típusokat) már egészen kis korban (30–40., 60–70.) naposan, ún. „hőstresszpróbának” kitenni!
• Emelni a normál hőmérsékletet, egy kicsit „stresszelni” a madarakat, majd mielőtt bármilyen negatív hatás lenne, az istálló hőmérsékletét visszaállítani! Ezt a „tréninget” később is egy-két alkalommal megismételni. A madár hormonrendszere felkészül egy későbbi, igazán magas istállóhőmérsékletre, a fellépő stressz­faktor nem olyan mértékben fogja sújtani az állományt.
• Hőstressz idején a takarmány  beltartalmának koncentrálására érdemes figyelmet fordítani, mivel a napi takarmányfelvétel, a meleg miatt, csökkeni fog.
• Az alacsonyabb nyersfehérjeszint több szintetikus aminosav, az energiaszint emelése javasoltak! Az energiaszint emelésére nem a keményítő, hanem a jó minőségű állati zsiradékok jobban megfelelnek!
• A takarmányban szerves Zn (a szénsav-anhidratáz Co-enzimje) a tojók esetékben feltétlenül javasolt (héjszilárdság!).
• C-vitamin itatása ebben az időszakban is mindenképpen ajánlott, akár hetente is, 1-2 alkalommal (megjegyzés: a baromfi minden életkorban és hasznosítási csoportban C-vitamin-hiányos!).
• A betain készítmények fokozott etetése a takarmányon keresztül, vagy itatása, mindenképpen megelőzi a hőstressz által előidézett negatív hatásokat!
• Nagyon fontos a minőségi, folyamatos ivóvízellátás! Optimális vízhőmérséklet: 25 °C alatt!
• Nicarbazin (coccidiosztatikum) etetése hőstressz esetén nem javasolt.

Takarmányozás, technológia:

• Hőstreszz esetén, napközben, ne zavarjuk a madarakat, a szükséges munkákat inkább kora hajnalban (hűvösebb külső hőmérséklet idején) végezzük!
• Brojlerállományok nevelésénél, forró, nappali órákban a fény intenzitásának mérséklése (5–10 Lux) a nyugodt pihenés érdekében.
• Amennyiben az istállóban alacsonyabb a takarmány felvétele a szokásosnál, megfontolandó, hogy 1–3 órára az etetőket teljesen kietetjük, majd a hűvös éjszakai órákban adunk tápot!
• Fontos: 120–130 g/madár/nap adagot a már termelésben lévő árutojó tyúkok esetében indokolt megetetni!
• Amennyiben ez a tojótyúkok esetében, a magas istállóhőmérséklet miatt, nem éri el a megfelelő mennyiséget, érdemes megfontolni a dercés táp helyett egy morzsázott/granulált táp időszakos etetését.
• Ketreces tartás esetén a sorok között mozgatható ventilátorok is segíthetnek.
• Természetesen az állattartó telepek adottságai, anyagi lehetőségei, technológiai felszereltsége különböző, ezért fentiekben javasolt, említett módszereket a helyi környezeti feltételekhez szükséges minden esetben adaptálni!

A cikk szerzője: Dr. Szepesi Csaba