A helyspecifikus gazdálkodás gépei mellett kiemelték a növénydiverzifikáció fontosságát, szó volt a biológiai és mikrobiológiai készítmények hatásairól, a tápanyagutánpótlás új lehetőségeiről, valamint a precíziós öntözésről is.
Szabó Levente vezérigazgató a köszöntőjében elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás eszközrendszerének újdonságaival és az elmúlt évek fejlesztéseinek bemutatásával készültek a több, mint félezer résztvevőnek annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozás, a modern termelési rendszerek és természetesen a gazdák által támasztott kihívásoknak. Felidézte a 2011-ben, Sárbogárdon tartott bemutatót, amely nagy mérföldkő volt a KITE precíziós termelési rendszerének fejlesztési útvonalán.
Elmondta azt is, hogy a partnereiknél mára közel 400 ezer hektáron történt meg a művelt táblák kontúrjainak felvételezése, ezeken már ténylegesen helyspecifikus gazdálkodás folyik. A gyűjtött adatok alapján hoznak technológiai döntéseket és végeznek el zónákra lehatárolt beavatkozásokat. Kitért arra is, hogy Szlovákia és Szerbia területén is erősödik a KITE-technológiák jelenléte. Elmondta, hogy a hozamok ugyan nem garantálhatóak, de „hisszük és valljuk, hogy az új technológia, a tudás frissítése és a KITE-megoldások használatával képesek leszünk arra, hogy megfelelő választ adjunk a kihívásokra. Így produkálhatjuk és garantálhatjuk a gazdáknak, hogy a várt, tervezett hozamokat ráfordítás arányosan, hatékonyabban tudják elérni” – mondta Szabó Levente.
Talajba vágó szántóföldi gépbemutató
A bemutatóterületen több talajszelvényt is kiástak, így a gazdák a földfelszín alatti folyamatokat és összefüggéseket is megfigyelhették. A 4 szelvényben jól látszódott a 6 éve következetesen végrehajtott négyféle talajművelési módszer hatása, amely a szántástól kezdve a sávos művelésen át a no-till technológiáig terjedően szemléltette a technológiák eredményét. A szelvények és a sorok között precíziós gazdálkodási gépbemutatót is tartottak, itt új, passzív gépirányítási rendszerek, köztük egy John Deere 612R önjáró permetezőgép működését láthattunk. A talajműveléstől a betakarításig terjedően mindent a fenntarthatóság, az inputanyag csökkentés és a hatékonyságnövelés jegyében igyekeztek fejleszteni, ráadásul úgy, hogy a hozam és a minőség is biztosított legyen.
A John Deere traktorok két Köckerling munkaeszközt, egy Orthman sorközművelő kultivátort, egy John Deere permetezőt és egy Rauch Axis műtrágyaszórót vontattak, valamint több erőgépen a KITE Jet fronttartály technológiát is felszerelték. A táblákon a John Deere-től vetőgép, vontatott permetező és egy T660i kombájn is jelen volt, ahogy egy Valley lineár öntözőrendszert is bemutattak. A növények közül a kalászos, napraforgó, kukorica, repce és szója kultúrák tulajdonságait és sikerességét ismertették, ahol a genetika és a mikrobiológiai készítmények hatásait is részletezték.
Több tucat kamerával és mesterséges intelligenciával javítja a permetezés hatékonyságát a John Deere
A nap egyik legfontosabb bemutatott fejlesztése a John Deere gyomfelismerő kamerás permetezőrendszere volt. A célzott permetezési technológia célja, hogy több mint kétharmados megtakarítást eredményezzen a kapás kultúrák növényvédelmében. A szórókeretre méterenként szerelt kameráktól érkező képet mesterséges intelligencia értelmezi, majd az adatokat feldolgozva kiadja az utasítást a permetezésre.
A See & Spray permetezési technológiát a Blue River Technology, a Deere & Company cégcsoport tulajdonában lévő leányvállalat tervezte, és folyamatosan fejleszti az alkalmazásokat.
A 612R önjáró permetező 4500 literes permetlétartállyal, 36 méter szélességű szórókerettel és 9.0 literes John Deere motorral Európában elsőként mutatkozott be szántóföldi körülmények között. A permetlé kijuttatás pontosságát két opció adja. Az egyik az ExactApply névre hallgató fúvókavezérlő rendszer. Ez abban segíti a gazdákat, hogy sebesség függvényében váltja a fúvókákat, hogy mindig ideális legyen a fúvókák szórásképe. Ha pedig pulzáló módban használják, állandó nyomáson és cseppmérettel tudják kijuttatni a vegyszert, hogy az a lehető legkedvezőbb feltételek mellett tudjon felszívódni.
A 4600-as Command Center vezérlő segítségével finomhangolható a rendszer, ugyanis 1-5-ig terjedő skálán állíthatóak be a felismerendő gyomnövények méretei. A legérzékenyebbre állítva a köröm nagyságú gyomokat is diagnosztizálja és lepermetezi a rendszer. Fontos, hogy a permetlé kijuttatás hossza is állítható. Az új See&Spray technológiával a gazdák jelentős mértékben tudják csökkenteni a vegyszerfelhasználást, mivel csak oda juttatnak ki permetlevet, ahol az ténylegesen szükséges.
A célzott permetezés pontosságát a BoomTrac Ultimate, a John Deere új permetezőkeret magasság-szabályozó rendszere növeli. Az önjáró permetezőgép akár 20 km/h haladási sebességgel is üzemelhet. Az új technológiával a gazdák optimális beállításokkal 70-90 százalékkal is mérsékelhetik a gyomirtószer-felhasználást a hagyományos módszerekhez képest.
Változások a talajművelésben, a növénykultúrákban és az öntözésben
Hadászi László innovációs főigazgatóval az igazán szép takarmányborsó és a lóbab sorok mellett beszélgettünk a déli napsütésben a technológiákról, az eredményekről és a fejlesztésekről. Elmondta, hogy a tavalyi, rendkívül súlyos aszállyal terhelt évhez képest ebben a szezonban sokkal kedvezőbb körülmények között fejlődtek a növények a kísérleti területeiken is. Aki betartotta a technológiai javaslatokat, az őszi vetésű növények esetében rekordközeli, vagy rekordterméseket várhat.
A klímaváltozás szélsőségei és a Green Deal, az Európai Zöld megállapodás környezetvédelmi szabályai ugyanakkor arra ösztönöznek minket, hogy változtassunk a megszokásokon. Keresnünk kell azokat a gazdálkodási alternatívákat, melyek védelmet nyújtanak az említett hatásokkal szemben. Ezért a korszerű, talajkímélő, vízmegőrző művelési eljárásokra mutattunk be több példát. A szántástól kezdve a sávművelésig tartó technológiai változatok ismertetése részletesen feltárta, mi történt a talajokban az eltérő művelési módok hatására. A résztvevők láthatták, mit okoz a forgatás nélküli művelés, hogy mennyi szármaradványt hagynak az egyes módszerek, hogy milyen a talaj állapota az adott technológia 6 éves alkalmazása után. Ezeken érdemes gondolkodni és megfontolni a váltást, amiben örömmel segítünk a gazdáknak - mondta.
Hadászi László arról is beszélt, hogy a kukorica alternatívájaként évek óta jelen lévő cirok mellett két kultúra is megjelent lehetőségként. Ez az őszi vetésű takarmányborsó és a lóbab, amelyek első éves vizsgálata zajlik a KITE kísérleti területein. Természetesen további tapasztalatokra és szezonokra is szükség van a továbblépéshez, de az jól látszik, hogy szép állományokat sikerült nevelni. Az Alföldön hiába kísérleteztünk szójával, nem vált be, és azt gondoljuk, nem is fog. A szélsőséges nyári időjárás nem kedvez neki, a légköri aszályt nagyon nehezen viseli. Ezért keressük azokat a fehérjenövényeket, amelyek kiválthatják az extrém körülményekre érzékenyebb kukoricát és szóját. Ilyen a takarmányborsó és a lóbab, melyek 7-8 tonna termést is hozhatnak hektáronként – mondta a szakember.
A jövő termesztésének kulcsa az öntözésfejlesztés
Azzal folytatta, hogy a kísérleti területen működő Valley lineár öntözőrendszer első éves alkalmazása komoly és látványos eredményt hozott, ahogy a KITE-fejlesztések része a szaktanácsadás is, amely minden fontos témában segíti a termelőket. A technológiai fejlesztések súlypontja, hogy 2027-28-ra olyan ajánlatokkal álljunk elő, ami a 2030-tól érvényes Green Deal előírásoknak maradéktalanul megfelel. Ennek a munkának még az elején járunk, de már alkalmazzuk a mikrobiológiai készítményeket, a növény- és talajkondicionálókat, a biopeszticideket, és azt látjuk, hogy akár 70-90 százalékos gyomirtószer megtakarítást is el lehet velük érni.
A precíziós öntözéssel kapcsolatban Hadászi László elmondta, hogy egyelőre az alapszint a jellemző, aminél a meglévő berendezésekkel egyöntetűen végzik el a feladatot, döntéseket előkészítő mérés nem történik. Nagy előrelépés ugyanakkor, hogy közel 800 meteorológiai állomást létesítettünk, melyeknek 2/3-a a termelők tulajdonában van. Ezek adatait, a csapadékot, a szélirányt, a szélsebességet is figyelve tudunk adat alapú döntést hozni az öntözés idejéről, módjáról és megvalósításáról is.
A meteorológiai állomások helyét mutató térképet megnézve látszik két, jól lehatárolható zóna. A Keleti-főcsatorna, valamint a Tisza melletti létesítmények száma lényegesen nagyobb, mint az ország többi részén. Itt van jelen a leginkább az öntözés. A termelői igény megvan arra, hogy az állomások adataira, mérésekre és előrejelzésekre alapozva öntözzenek. A következő szintlépés, amikor az öntözés változtatható intenzitással történik, ami a tábla heterogenitását a víz kijuttatás szempontjából is figyelembe veszi, és szaktanács segítségével döntenek a végrehajtásról. Egyelőre hazánkban még csupán két kézen megszámolható olyan rendszer van, ami végre is tudja ezt hajtani, ám a folyamatokat látva a számuk várhatóan jelentősen megnő a közeli és a középtávoli jövőben – fogalmazott a szakember.
