Az okok szinte mindig a túlzott lúgosságra, több esetben a magas nátriumtartalomra vezethetők vissza.
A magas kémhatású talajokban (pH > 7,5) az alsó ábra is mutatja, töredékére csökken a foszfor- (P) felvétel, lecsökken a talaj kálium- (K) és magnézium- (Mg) szolgáltató képessége. Ezekből az elemekből több 100 kg/ha a növény igénye, és hiányuk gyenge gyökeresedést, aszályérzékenységet és akár 50–70%-os terméselmaradást is okozhat.
A túlzott lúgosság sajnos a legtöbb mikroelemre is negatív kihatással van. Az ilyen talajokon gyenge a növények vas-, mangán-, bór-, de cink- és rézellátottsága is. A fémek általában a növényben zajló biokémiai folyamatokat szabályoznák. A mikroelemhiány miatt lelassul a növény fotoszintézise, növekedése, a szemek nem tudnak kitelni. A növény csak sárgászöld színben „szenved”, és a legkisebb stresszre is kényszerérésbe fordul.
Karikában látható a tápanyagok felvehetősége a lúgos talajokon. A foszfor-, a bór-, a mangán-, a vas- és a cink-ellátottság a töredékére csökken.
A magas kémhatást kiváltó elemek, mint a kalcium, amelyet sok esetben a nátrium feldúsulása is fokoz, nagyon domináns tápanyagok. Szinte minden más tápanyagra is kihatással vannak. Hiába teszünk ki tökéletes vízoldható műtrágyát, azok rövid ideig fejtik ki hatásukat. A bennük lévő tápanyagot is „megeszi-leköti” a talaj, és a növény nem tudja már hasznosítani. Az ilyen meszes-lúgos talajokon éppúgy a „talajjavítás” lesz az egyik legfontosabb agrotechnológia, mint a savanyú talajokon a meszezés.
1. kép. A magnézium hiánya akár 80%-kal kisebb gyökértömeget eredményez (2. oszlop) 2. kép. Súlyos magnézium-, vashiány esetén már a megtermékenyülés is jelentősen csökkenhet1. kép. A vashiány miatt a szója képtelen lesz nitrogént kötni 2. kép. A magnézium hiánya a magas hőmérsékleten egyre súlyosabb depressziót okoz a növénynek
Savanyítani kell, csökkenteni a talajok pH-értékét!
Szinte mindenki tudja, hogy a legtöbb műtrágya savanyítja a talajt. Erősen savanyító műtrágya a karbamid, az ammónium-szulfát, az UAN-oldat, de még a kálisó vagy DAP is savakat hagy a talajban. Ezeknél viszont nagyságrendekkel jobb és hosszan tartó hatást fejt ki az elemi kén.
Lúgos talajon miért nem szeret a nitrogénkötő növény?
A nitrogénkötő növények, mint a szója, a lucerna vagy a herefélék kimondottan érzékenyek a vas, a foszfor, a magnézium, a kén és a molibdén vagy a kobalt hiányára. A lúgos-meszes talajokon az előbb felsorolt elemek többsége a növény számára nagyon nehezen felvehető. Így vontatott a fejlődés, kiritkul az állomány és sikertelen lesz a termesztés.
1. kép. Vashiány 2. kép. Nitrogén- és kénhiány, amelyet a nitrogénkötés elmaradása okozKén, amely „savazza” a talajt!
Az elemi kén kijuttatásával több „legyet is ütünk” egy csapásra. Az ilyen lúgos-meszes talajok szinte mindig kénhiányosak. A növények kén nélkül nem tudják a nitrogént sem felvenni, vékonyabb lesz a viaszréteg a levélen, és a fehérje-, olajsavtartalom is gyenge marad. A kén tehát az egyik legfontosabb tápanyag. Az elemi ként granulált formában kijuttatva és sekélyen bedolgozva, lassan, akár két évig is eltartva – fog oldódni. Kénes savak képződnek, amelyek jelentősen csökkentik a talaj kémhatását (pH). A csökkenő talaj-pH-n pedig jelentősen növekszik a foszfor, a vas, a magnézium, számos mikroelem és a kijuttatott nitrogén felvehetősége.
Granulált kénre egy jó példa!
A Velencei-tó déli részén granulált kénnel, magas sótartalmú, szikesedésbe hajló, meszes területet kezeltünk. Tavaly több mint 300 hektárra juttattunk ki granulált ként, 120–150 kg/ha dózisban.
A 2022–2023-as tenyészidőszakban a terület a kén mellett csak nitrogént kapott (nem volt foszfor, kálium stb.) kijuttatva.
1–3. kép. A terület granulált ként kapott kora ősszel és csak nitrogénnel kezelt növényekGyönyörűek a növények!
Nagyon szép lett a repce, a búza, az árpa, a borsó, de még a tavaszi vetésű kukorica és napraforgó is. A levelek tápanyagtartalmát június elején mértük. A változás hihetetlen volt. Minden tápanyag értéke ott van, ahol a „nagykönyvben” megírták. Szerencsénk volt idén a sok esővel, de évek óta kénezünk táblákat, és az eredmények mindig hasonlóak.
Kinek érdemes kénezni?
Mindenekelőtt azoknak, akik meszes, lúgos 7 pH fölötti talajon termelnek. Ha földrajzilag nézzük, akkor a Győr–Szeged vonaltól 80–80 km-re, észak-dél sávban található nagyon sok lúgos talaj.
A granulált elemi kén – Vulcan Profi Smax – hagyományos műtrágyaszóróval kijuttatható. Használatával megállíthatjuk a talajok lúgosodását, csökkenthetjük a szikesedést. Bőségesen lesz kén a növényben, ami javítja a növény nitrogénfelvételét és stressz- és aszálytűrését.
