A Pannon-Biomassza Kft. a gabonaszalmán túl minden más lágyszárú terméket is örömmel fogad a beszállítóktól, amely tüzelőanyagként felhasználható. Így a búza, a rozs, az árpa, a triticale, a kukoricaszár, valamint az energianád és a szója maradványai is megfelelőek, ahogy a rétekről, mezőkről, kaszálókról származó fűkaszálék bálák is egyaránt értékesíthetők a vállalat számára. Elsősorban nagy kocka bálákat (250 x 90 x 120 cm) vásárolnak fel, de könnyebbség, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, kisebb mennyiségben idén is bármilyen megformálású és méretű bálát lehet vinni eladásra.

Ami azonban fontos szempont, az az alapanyag nedvességtartalma. Alapvetően a 12 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó bálákat veszi át a társaság, de kisebb mennyiségben fogad magasabb nedvességtartalmú kötegeket is, így csökkenhet a kazalban tárolásból származó veszteség.

„A felvásárlási kampánnyal célunk a zöld energiatermelés erősítésén túl, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsunk ki az agrárszektorban dolgozó vállalkozásokkal. Ez a fajta kooperáció úgy segíti a fenntarthatóság növelését és a hatékonyság javítását az energiatermelésben, hogy közben pótlólagos, kiszámítható bevételt nyújt a régió gazdálkodóinak.”  

– mondta Lenti Ákos, a Pannon-Biomassza Kft. kereskedelmi vezetője.

Az anyagi hasznon felül a beszállítók további előnyökkel is számolhatnak. Az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamutermék olyan minősítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a gazdákhoz visszajutva hasznosíthatóvá váljon az égetés végterméke a termőterületen. A hamu pH-értéke lúgos, ami a Magyarországon túlnyomórészt jellemző savanyú termőtalajokon segíti a növények jobb tápanyag hasznosítását. A savanyú talajok pH-értékének javítása mellett a termőterületekre kiszórt hamu foszfort, káliumot, és egyéb olyan mikroelemeket tartalmaz, ami elősegíti a növények tápanyagellátását. A mai, egyre dráguló műtrágya árak mellett ez nagy könnyebbséget jelenthet a gazdáknak.

„A biohamu visszaforgatásával az erőmű és a gazdák is példát mutatnak a körforgásos gazdasági modell megvalósítására.”

– tette hozzá Lenti Ákos.

Hazánkban Pécs az első megyeszékhely, amely energiaellátásának egészét megújuló alapokra helyezte. Az erőmű biomassza alapú tüzelőanyag felhasználásával évente mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényét elégíti ki. A létesítmény kogenerációs technológiával működik, vagyis egyszerre képes villamos- és hőenergia előállítására. Ez évente mintegy 220 gigawattóra villamosenergiát jelent, ami nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülállóvá teszi a pécsi erőművet.