Dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet kutatási igazgatója a terményárak közelmúltban bekövetkezett drasztikus emelkedésének, majd visszaesésének okait boncolgatta. Mint elmondta, noha a 2020–22-es időszakban az összes gabonaféléből rendelkezésre álló tartalék globális szinten kismértékben csökkent, a hosszabb történelmi időszakot vizsgálva e megcsappant készletszint még mindig jóval magasabb, mint a korábbi árcsúcsok idején. Ebből az aspektusból nézve tehát nem volt indokolt az előző évi, rendkívüli áremelkedés, hiszen a világban bőségesen rendelkezésre állt a felhasználói igényeket kielégítő volumen. A gabonafélék árának közel egy éve tartó ereszkedése – tette hozzá –, teljesen természetes egy olyan emelkedést követően, amely a termelés, a felhasználás és a készletek (vagyis az úgynevezett piaci fundamentumok) összesített számai alapján nem indokolt. Mi történt? Oroszország búzaexportja a 2009–2011 közötti időszak átlagában (az „arab tavasz” kirobbanásáig bezárólag) 14,7 millió tonna volt, ami 40 millió tonnára emelkedett a 2020–22-es évek átlagában. Ugyanezen időszak alatt Ukrajna 6,4 millió tonnáról 17,6 millió tonnára duzzasztotta búzakivitelét. A két időszakot összehasonlítva, százalékos piaci részarányt nézve, jóval nagyobb világkereskedelmi volumenből az oroszok 19%-ot, az ukránok 8,5%-ot hasítottak ki, azaz együttesen több mint ¼ részben uralták a világ búzapiacát. A terményexport koncentrálódása évtizedek óta zajló folyamat, amivel párhuzamosan nő az importőr országok kitettsége az exportőr országokat érintő szélsőséges eseményeknek. A háború miatt a fekete-tengeri export átmenetileg ellehetetlenült és a búza nem jutott el, vagy csak fennakadásokkal ért célba a világ legnagyobb búzaimportőr térségeibe: a Közel-Keletre és Észak-Afrikába, ahol a belpolitikai stabilitás fenntartásában az élelmezésbiztonság szerepe elsődleges. Amikor az ellátás akadozik, hiánypszichózis uralkodik el ezekben az országokban, „versenyfutás” kezdődik a tartalékok biztosítása, növelése érekében. Ez a világpiacon óhatatlanul áremelkedést indukál, de az igazán nagy lökést az áraknak ilyenkor a mind nyilvánvalóbb félelmekre reagáló befektetői tőke adja azzal, hogy vastagon bevásárol a termény határidős kontraktusaiból. Ezzel viszont az eladási fedezeti pozícióban lévő termelőket pozícióik likvidálására kényszeríti, ami értelemszerűen újabb vételi hullámot indít el. Így elindul egy ördögi kör, amely addig tör a magasba, amíg valamelyik nagyobb nyugdíjalap más, még kecsegtetőbb befektetési lehetőség után nem néz, vagy megszűnik a zavaró tényező – jelen esetben megnyílt a fekete-tengeri folyosó, ami kipukkasztotta az „árbuborékot”. Potori Norbert hozzátette: a jelenlegi piaci árak közelebb állnak a realitáshoz, mint a 2022. éviek, viszont a termelési költségek oldalán időbeli eltolódás van, hiszen bár az inputárak is erősen csökkenő tendenciát mutatnak, e csökkenés zömmel csak a következő szezonra lesz hatással.

A gazdasági növekedés 2023-ban globálisan, a fejlődő és feltörekvő országokban és a fejlett, közöttük az eurozóna országaiban is elmaradt a várttól. A vásárlóerő megcsappant, a kamatszintek magasak, a kiadások kényszerű visszafogása jellemző, a kereslet igen lanyha, és ez a makrogazdasági környezet még jó pár hónapig velünk marad – jelezte Potori Norbert. Véleménye szerint Kína felől sem számíthatunk növekvő fogyasztásra, ráadásul ennek az óriási volumeneket megmozgató piaci szereplőnek a súlya már a közeli jövőben gyengülni fog. Ennek főbb okai egyrészt a csökkenő népesség, továbbá a fogyasztás szerkezetének gyors átalakulása (egy konkrét példát kiragadva: a fajlagosan több takarmányt fogyasztó sertések húsának látványos térvesztése a baromfifélék húsának javára).

Mi várható a búzapiacon ebben a szezonban? Oroszországnak soha nem látott mennyiségű, nagyjából 50 millió tonna búzát kell értékesítenie a világpiacon úgy, hogy a keresleti oldal nem túl erős. Ez az óriási volumen bőségesen fedezi Ukrajna exportárualapjának csökkenését, sőt, arra is elegendő lehet, hogy a fekete-tengeri folyosó megszűnése miatt Ukrajnában esetlegesen bent ragadó búzát kiváltsa.

Ukrajna búzatermése 4%-kal nőtt az előző évihez képest, helyi források szerint azonban ennek mindössze 10%-a malmi minőségű, ami nem elegendő a belső piaci igények kielégítésére. Kukoricából a tavaly ősszel betakarított mennyiségnek megfelelő, közel 27 millió tonna betakarítása várható Ukrajnában. Napraforgómagból 14 millió tonna körüli a terméskilátás, ami 17%-kal több az előző évben betakarítottnál. A működő növényolaj-ipari kapacitások képesek lehetnek a termés zömének feldolgozására, így napraforgómagból valószínűsíthetően nem képződik számottevő exportárualap.

Az alacsony felvásárlási árak az őszi munkák kezdete óta is csak csökkentek – mondta Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Hangsúlyozta: a búza termesztési költsége hektáronként 300 ezer forint, aki nem tud ennyit „a búzája alá tenni”, az jobb, ha el sem veti, mert a gyenge minőségű gabonára nincs a piacnak igénye. Az export tilalom meghosszabbításával hiába akadályoztuk meg az ukrán termények hazánkba történő beáramlását, a magyar gabona számára kulcsfontosságú olasz piacra akadálytalanul áramlik az ukrán termény, ellehetetlenítve ezáltal a legfontosabb exportpiacunkat. Egyedüli kereslet a 14-14,5% feletti fehérje tartalmú malmi minőségű búzára van: amit Ukrajnából nem tudnak beszerezni, ebből azonban csak minimális mennyiség áll rendelkezésre nálunk is.

Felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek alaposan át kell gondolni a vetésszerkezetet. De ki lát előre? Az árpát említette negatív példaként, amelynek vetésterülete 397 000 hektárra növekedett az elmúlt szezonban – s ez jó döntésnek bizonyult akkor –, most pedig gyakorlatilag nincs ára, rostokolnak a termények a raktárakban. Megjegyezte: a termés mennyisége és minősége is elmaradt a vártnál, az elmúlt őszi magas inputárak miatt kispórolt műtrágya 1-2 tonna/ha terméskiesést eredményezett a kalászosokban. A várakozások szerint az idén egymillió hektárról learatott búza vetésterülete is csökkenni fog, szintén az értékesítési és a megtérülési gondok miatt.

Matyasovszki István a Sumi Agro újonnan kinevezett vezetője a nehéz helyzet ellenére magas minőségű termény előállítására ösztönzi a gazdákat, a piacon kommersz árualappal ugyanis nem lehet labdába rúgni, ezt a fent vázolt tények is mutatják. Ehhez a Sumi Agro visszafogott árpolitikával és növekvő termékportfólióval kíván hozzájárulni, Partnerközpontú lépéseinek köszönhetően a cég piaci részesedésének emelkedéséről számolt be az ügyvezető

A Sumi Agro termékportfóliójából két új gyomirtó szert mutatott be Szabó Roland szakmai- és termékmenedzser. Kiemelte: az EU-ban az hatóanyagok kifejlesztése rendkívül kockázatos a fejlesztő cégek számára, ezért leginkább a meglévő hatóanyagok megújítására koncentrálnak; a Sumi Agro is ennek megfelelően dolgozta ki  fejlesztési stratégiáját. A fő szempont a formuláció átalakítása, a kutatásaik célja a hatékonyság fokozása. Ezek a komplex fejlesztések elsősorban a segédanyagok és a hozzáadott anyagok megfelelő kiválasztására irányulnak.

Célzatos adjuváns fejlesztés eredményeként született meg a Brixton őszi gyomirtó szer. A készítmény speciális, természetes alapú adjuváns rendszere erősíti a célnövényekre gyakorolt hatását. Ez töményebb hatóanyag tartalommal párosul, amely kevesebb göngyöleget, így kisebb környezeti terhelést is jelent a felhasználás során. A Brixton adjuváns rendszere kimondottan az aszályhoz lett kifejlesztve és optimalizálva, ezért ezen körülmények között nyújt többet, mint elődei – hangsúlyozta Szabó Roland. Napraforgó-, cukorrépa-, szója- és őszi káposztarepce-kultúrákban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen javallott a felhasználása.

A jelen gazdasági körülményei között a megfizethető árának köszönhetően nagy befutó lehet az Ossetia őszi kalászos gyomirtó szer. Az őszi kalászosok leggyakoribb gyomnövénye a tyukhúr, amelynek kiváló és olcsó gyomirtó szere az Ossetia. Őszi búzában és őszi árpában a magról kelő kétszikű gyomnövényekkel fertőzött területen pre- vagy korai posztemergensen kijuttatva, a kultúrnövény első levelének megjelenésétől a bokrosodás végéig 0,24 kg/ha dózisban kell alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy mértékadó hatása még az érzékeny fajok esetében is csak azok szikleveles koráig jelentős. A készítménynek nincs utóvetemény hatása, az őszi időszakban jól kombinálható más gyomirtó szerekkel. Példaként említve: a Pledge termékkel kombinálva kedvező hektárköltség mellett még a széltippanos területeken is kifogástalan eredményt értek el – mutatott rá Szabó Roland az előadásában.