2025. november 8. 05:58
Ezzel a veszélyes anyaggal együtt kell élnünk: itt van Magyarországon is
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
2025. december 19. péntek Viola
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hullajtott szarvasagancsok iránti növekvő kereslet súlyos természetvédelmi problémákat okoz.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
A megváltozott körülményeknek köszönhetően szinte már az év minden szakában találkozhatunk csíkos malacokat vezető kocákkal.
Ha valaki elfektetett, magányosnak hitt gidával találkozik az erdőben, azt mindenképp békén kell hagyni.
A vadgazdálkodók és erdőgazdálkodók figyelmeztetéseinek ellenére továbbra is évről-évre egyre nagyobb gondot okoz az illegális agancsgyűjtés.
Vannak dolgok, amelyeket - legyenek bármennyire is szépek - tilos hazavinni a magyar erdőkből.
A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
