2023-ban Magyarországon a csomagolási műanyagoknak mindössze 23%-át sikerül újrahasznosítani az ünnepi időszakban.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Megváltozhat több, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos jogszabály.
Az emberi egészség és a környezet védelme miatt is fontos a növényvédő szer hulladék szabályszerű kezelése.
A Fruitveb nyílt levél formájában fordult Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Úrhoz.
Mit jelent az élelmiszeripari cégek számára az, hogy szigorodnak a csomagolásokra vonatkozó előírások?
A fogyasztóknak az lehet a legbiztosabb megoldás, ha kerülik az egyszer használatos műanyagedényeket, papírcsomagolásokat.
Az élelmiszeriparral senki nem egyeztetett, múlt héten az évközbeni emelés lehetősége, hétfő éjjel pedig az új EPR-díjtáblázat is megjelent.
Éjjel megjelent a rendelet: ezentúl a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter dönti el, mennyi lesz az EPR-díj, akár évközben is.
A mikroműanyagok jelenléte ma már világszerte bizonyított minden környezeti elemben.
A természetben hamar lebomló, azt nem mérgező műanyagot talált fel egy japán kutatócsapat.
A következő évek egyik legfontosabb feladata a hulladéklerakás csökkentése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, szigorúbb előírásokra.
A magas kakaóárak miatta a Mondelez módosítja bizonyos népszerű termékek súlyát.
A régi irányelv helyébe lépő PPWR célja a fenntarthatóság előmozdítása, a csomagolási hulladék csökkentése.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb kritériumok már ebben a szegmensben is.
A Nébih Maradék nélkül programja is csatlakozik az idei Európai Hulladékcsökkentési Héthez.
A tojáshéj sokoldalú és környezetbarát felhasználása egyre népszerűbb, már lebomló evőeszközök előállításánál is alkalmazzák.
Január 1-jétől egyes dióféléknél és szárított gyümölcsöknél is fel kell tüntetni a származási országot.
Az egyszer használatos műanyagok alternatívája lehet egy skót startup találmánya.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
