Ijesztő, ami Magyarországon zajlik: nincs mese, lépnünk kell
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Téli hangulat uralkodik a Keleti- és Déli-Kárpátok magasabb régióiban, helyenként vastag hótakaró alakult ki.
Idén márciusban mintegy 44 alkalommal rengett a föld hazánkban és szűkebb környezetében.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Idén januárban ismét megszervezték a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.
Farkas Sándor: a határon túli magyarság 70 százaléka vidéken él, és 25-45 százalékuk foglalkozik mezőgazdasággal.
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
A magyar agrártörténet eddig kevéssé kutatott és hiányosan feltárt, de számos értéket hordozó szegmense a galambtenyésztés.
A szakértő szerint az év második felében egy rendkívül száraz és forró időszak veszi kezdetét.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
A következő napokban érkezik a legtöbb szaharai por fölénk, több helyen sáros eső is előfordulhat.
Olyan, kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező külhoni diákok nyerik el, akik szülőföldjükön agrárszakképzésben, illetve agrár felsőfokú képzésben...
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
Az ország egyes területein akár egy havi csapadék is lehullhat a hét második felében.

Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.