Így élik túl a mézválságot ezen a somogyi tanyán: az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést.
Oda kell figyelni, mert egyáltalán nem mindegy, miből mennyit eszünk a karácsonyi időszakban.
A termelési ár feléért veszik át a mézet, emiatt az európai méhészek kétharmada feladhatja.
Hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási hel...
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem – mondta az agrárminiszter az euró...
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Az Európai Gazdák szervezete megelégelte a hamis importtermékek beáramlását az EU-ba.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
A magyar és az európai méhészek védelmére hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter és Hidvéghi Balázs, európai parlamenti képviselő hétfőn Str...
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet, Magyarországon szerencsére lényegesen kisebb botrányok jellemzőek.
Ismeretlen tettes vágta el a villanypásztort a száj- és körömfájással sújtott Dunakilitiben.
A Corvinus kutatói a tejpiaci ármozgásokat vizsgálták a 2019 és 2022 közötti válságok nyomán.
A Politico szerint egyelőre nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt a feltételezést.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.