Mi a helyzet a csokoládéval?

A kakaópor a kakaóbab húsának örleményéből készül, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék, amelyet kakaóvajnak is neveznek. A szárított kakaóbabban körülbelül 50-55% a zsírtartalom. Amikor a csokoládét készítik, a zsírmentes, száraz kakaóport és a kakaóvajat különböző arányban használják. Létezik ugyan teljesen száraz, zsírmentesített kakaópor is, de ezeket általában inkább 10-25% közötti zsírtartalommal állítják be. Persze ha az élelmiszerboltokban a tejjel vagy vízzel oldható, főzésre szánt kakaót keresi az ember, általában száraz kakaóport találhat a polcokon. Hivatalosan azonban az a termék nevezhető csokoládénak, amely legalább 35%-ban tartalmaz a kakaóbabból származó összetevőt, és ebből is legalább 15%-ot kell kitennie a kakaóvajnak. Ez a minimálisan 35% tehát a kakaótartalom, a többi - növényi zsírok, cukor, tej - pedig a ballasztanyag.

Nem szabad alábecsülni a cukrot!

Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a szervezetbe rendszeresen bevitt nagy mennyiségű cukor károsan hat az emberi egészségre. Tartósan megnő a vércukorszint, és a fogak is sokkal gyakrabban szuvasodnak - és ez csak néhány az ismert hatások közül. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a gyengén működő inzulinrendszer nem csak öröklődik, hanem az egészségtelen táplálkozási szokások következtében „szorgos munkával” is kialakulhat a kettes típusú cukorbetegség. Ezt hívják szerzett cukorbetegségnek.

A karácsonyi időszak sztárja: a méz

A téli időszak egyik legkedveltebb élelmiszere szinte „kötelező” kelléke a forró teáknak, kávéknak vagy éppen a fő összetevője közkedvelt karácsonyi édességeinknek. De tudta, hogy az igazi jó minőségű méz nem is tud megromolni? Nem is olyan régen, egyiptomi piramisokat feltáró régészek lezárt edényekben többezeréves, romlatlan állapotú mézre bukkantak. Évszázadok teltek, s múltak, és a méz továbbra is ott hevert fogyasztásra alkalmasan. Mi lehet ennek a titka? Ritka dolog, hogy egy élelmiszer akár ezer évig megőrizze romlatlan állapotát. Amikor pedig előfordul, az általában olyan intakt alapanyagokra jellemző, mint egyes növényi magvak vagy a só és a cukor, illetve, különleges kivételként a mézre is.

Miben rejlik a rostok szuperereje?

Szinte minden növényi élelmiszerben vannak rostok: a zöldségekben, a hüvelyesekben, a gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban is. Az eltérő kémiai-fizikai jellemzőik alapján az egyes rosttípusoknak más-más szupererejük van - mondta ki Soltész Erzsébet dietetikus. A vízben nem oldódó élelmi rostok főleg a növények sejtfalában találhatók, ott tartó-határoló szerepük van, rendkívül ellenállóak. Bár nem oldódnak, de rengeteg vizet képesek megkötni. Lassítják a táplálék felszívódását, így telítettségérzetet okoznak, ami jól jöhet a fogyást célzó mérsékelt ételadagok és a kiegyensúlyozott étkezési ritmus terén.

Ezek segítenek tehát az egészséges testsúly elérésében, megtartásában és támogatják a szervezet saját méregtelenítő folyamatait. Főleg teljes kiőrlésű gabonafélékben, egyes zöldségekben (karfiol, zöldbab, burgonya) van belőlük nagyobb mennyiség. A vízben oldódó rostok a tápcsatornánk folyadéktartalmában feloldódva besűrűsödnek, lassítva ezáltal a tápanyagok felszívódását, a gyomorürülést, csökkentve az étvágyat. A vékonybélben lassítják és egyenletesebbé teszik a glükóz felszívódását, így mérséklik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, segítenek a vércukorkontrollban. Emellett az élelmi rostok legtöbbje tápanyagot jelent a bélflóra "jó baktériumai" számára. Elsősorban zöldségekben - sárgarépa, cékla -, száraz hüvelyesekben és gyümölcsökben - alma - található. Különösen szuper rostforrás a zab - teljes értékű zabliszt, zabpehely és a zabkorpa -, mivel többféle rostot tartalmaz, emellett finom és olcsó is.

Mi van a kávéban?

A darált kávéknál nem lehet az ember minden esetben biztos afelől, hogy a termék ténylegesen honnan származik, és rajta kívül mi van a keverékben. A kávécserjének két alapvető változata ismert, az arabika (Coffea arabica) és a robuszta (Coffea canephora). A termesztési környezetére érzékenyebb arabika íze jobb, ugyanakkor a robuszta koffeintartalma körülbelül másfélszerese az arabikáénak. A robuszta kevésbé érzékeny a termesztésének körülményeire, így olcsóbban állítható elő, ennek ellenére a világ kávétermésének kétharmadát az arabikafajták adják. A kereskedelemben kapható olcsóbb kávék elsősorban gyenge minőségű robusztából készülnek: minél olcsóbbak, annál gyengébb minőségű kávéból. A kávéhamisítás felderítése kiemelt minőségbiztosítási cél az élelmiszeriparban, ugyanis a termőhely és fajta alapján nagy árkülönbségeket lehet elérni.

A sóra is oda kell figyelni

Sokakban felmerül a kérdés: veszélyes lehet az egészségre az asztali só? Nem csak a só ismert negatív élettani hatásairól van szó, hanem az adalékanyagokról is. Ha valakinek nem jutna eszébe éppen ettől rettegni, bizonyos forgalmazók előszeretettel hívják fel a figyelmet erre a jelenségre is, leginkább azért, hogy némi piaci előnyhöz jussanak a kiélezett versenyben.