Együttműködési megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő és a Budakeszi Vadaspark
A Pilisi Parkerdő Zrt. elkötelezett a hazánkban őshonos állatfajok védelme mellett.
A Pilisi Parkerdő Zrt. elkötelezett a hazánkban őshonos állatfajok védelme mellett.
A fonyódi nyomozók egy 55 éves viszi lakos házánál tartottak kutatást október 30-án reggel.
Nemcsak a sünök, más vadállat is megfordulhat a kertünkben, megdézsmálva az őszi csemegéket a kertünkben.
Az őszi időszakban rendkívül sok vadállat téved ki az országutakra Magyarországon.
Az őszi hónapok során a közutakon közlekedőknek fel kell készülniük egy esetleges vadgázolásra is.
Ismét veszett rókát találtak az állategészségügyi hatóság emberei az ukrán határ közelében.
2023. július 1-től teljesen átalakultak a vadgázolás kárrendezéséről szóló szabályok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
Mostanra már csak sertésből több mint kétszer annyi él a Földön, mint vadon élő emlősből.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.
Meg kell akadályozni, hogy jogellenes, nem fenntartható forrásból származó példányok kerüljenek be Magyarországra.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
A szakértő szerint nem volt más választás, a veszélyes vadat ugyanis minél hamarabb ártalmatlanná kell tenni.

Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.