Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Ha nem várt vendég toppan be a kertünkbe, ne ijedjünk meg, mint mindenre, erre is van megoldás.
Az őszi hónapokban a legnagyobb a vadállatokkal való ütközés veszélye a magyar utakon.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Az erdőlátogatási korlátozásra a vadak nyugalmának megőrzése érdekében volt szükség.
Ezekkel a módszerekkel minimálisra lehet a károkat, ha az ember erdei vadállatokkal ütközik.
Bár a lakosság szerint túl sok barnamedve él már Szlovákiában, ám a szakértők máshogy látják.
Modernebb és szervezettebb lehet a jövőben a vadászati csapdázás.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Határozott lépéseket sürgetnek a szakemberek az erdő- és vadgazdálkodásban.
Hogyan védekezzünk vadkár ellen?
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
