MENÜ

A koronavírus hatása az agrárgazdaságra – a NAK elemzésének 1. része

Agro Napló 2020.03.25.

A COVID-19, közismertebb nevén a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásainak és a kockázatainak felmérése, valamint felmerülő gondok megoldására tett javaslatok közzététele annak a friss elemzésnek a célja, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) készített a témáról.

 

A vírus terjedése a gazdaság minden szektorát befolyásolja, a hatások viszont nagymértékben eltérnek – összegzi véleményét egy mondatban a köztestület. Hozzátéve: A NAK a dokumentum kidolgozása során a koronavírus agráriumot közvetlenül érintő várható hatásaira fordított különös figyelmet, azonban nem szorítkozott kizárólag csak e szektor helyzetének felülvizsgálatára, hanem a közvetett hatások miatt a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak szempontjait is figyelembe véve járta körül a témát.

Így a NAK azzal a feltételezéssel teszi meg a javaslatait, hogy a koronavírus legfeljebb körülbelül 2-3 hónapos időtávon követel meg érdemi kormányzati lépéseket – azaz addigra a terjedés megáll –, így ezt követően kezdhet el a gazdaság is újra a megszokott rend alapján működni. A köztestület álláspontja az, hogy ez az időszak is jelentős negatív hatással lehet a nemzetgazdaságra, azonban várhatóan visszafordíthatatlan globális hátrányokat nem fog okozni, amennyiben a problémák kezelése időben és a megfelelő eszközökkel történik meg; egyes területeket azonban súlyosabban is érinthet a jelenlegi helyzet. A NAK célja a most közzétett anyag elkészítésével az volt, hogy megvizsgálja, mely szinteken és milyen eszközökkel lehetséges a beavatkozás a koronavírus terjedése által negatívan érintett szektorok támogatása érdekében. A NAK értelmezése szerint az elemzésben feltüntetett szektorokat, illetve az e területeket sújtó nehézségeket három kategóriába lehet sorolni a problémák súlyossága alapján.

Ezek a következők: a generális hatású, azonnal megoldandó problémák. Így az agrárgazdasági szempontjából a legfontosabb azonnali intézkedés a szállítmányozás folytonosságának fenntartása. Részletesebben, ha a szállítmányozás korlátozás alá esik, bonyolódik és hosszabb időt vesz igénybe

  • az alapanyagok beszerzése
  • az exportra szánt termékek elszállítása
  • az importra vásároltak behozatala,
  • valamint a termelőeszközök javítását, működtetését végző személyek magyarországi belépésének engedélyezése (amennyiben megfelelnek az egészségügyi előírásoknak),

akkor a gondok sokasodnak.

Ez végső soron befolyásolhatja az érintettek likviditását és üzemi működését is, súlyos károkat okozva a nemzetgazdaságban. A fentiek figyelembevételével a NAK álláspontja szerint biztosítani kell a járványügyi korlátozások mellett is a biztonságos áruszállítás fenntartását. Ezzel együtt el kell oszlatni azon tévhiteket, amelyek pánikszerű vásárlást eredményeznek.

Ahol a legnagyobb a baj

A legveszélyeztetettebb csoportot azon szektorok alkotják, amelyek működésében és megélhetésében a koronavírus jelentős károkat okoz. Ide jellemzően azok az ágazatok tartoznak, amelyeknél a csúcsidőszak éppen a vizsgált időintervallumra, azaz a vírus várható lefolyásának időszakára esik. Ezekben az esetekben a koronavírus terjedése már mindenképpen negatívan érinti az idei üzleti év eredményét.

A legjellemzőbb termékkörök például – a bárányhús piaca: az ágazat éppen a jelenlegi időszakban bonyolítaná le a legtöbb eladását, az export a húsvéti időszakban csúcsosodik ki elsősorban Olaszország irányba. A kertészeti termékek, különös tekintettel a szezonális virágokat termesztő kertészet: várhatóan a vírus jelenléte a tavaszi kerti munkák megkezdését is hátráltatni fogja, aminek az eredményeként az ágazat jelentős keresletcsökkenéssel számolhat erre az évre vonatkozóan. De idesorolható még például a növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés is: ezeknél a termékeknél a tavaszi időszak bevételei alapozzák meg a gazdaságos működés. A nyerstej esetében: az olasz tejfeldolgozók leállásával az egész EU-ból odaszállított évi közel 4 milliárd liternyi nyerstej nagy része a spotpiacon jelenne meg, ami drasztikus piaci összeomlást idézhet elő.

A fenti lista a járvány időtartamának függvényében folyamatosan bővülhet. Azonban e területeknél szinte biztosan szükség lesz a jövedelem-kiesés miatt támogatásokra, mind visszatérítendő, mind vissza nem térítendő formában, valamint direkt állami intervencióra is.

Ahol csak átmeneti zavar várható

Vannak olyan ágazatok, amik esetében a koronavírus turbulenciát – azaz átmeneti zavart - okoz az értékesítésben, azonban idővel a szektor mozgása és folyamatai kiegyenlítik a negatívhatásokat  E besorolásba eső területeken a koronavírus megjelenése okozhat időszakos likviditási problémákat,  de várhatóan a vírus terjedésének megszűnését követően a szokásos üzletmenet viszonylag könnyen helyre áll.

A fent külön nem nevesített területeket ebbe a kategóriába soroljuk. Az így érintett szektorok esetében a legfontosabb intézkedések a NAK javaslata szerint az alábbiak:

  • kamatmentes hitelprogram indítása;
  • adó- és járulékfizetési moratórium;
  • a folyamatban lévő támogatások előrehozott kifizetése;
  • pályázati vállalások teljesítési határidejének kitolása;
  • a folyamatos ellátás biztosítása a védőeszközökből, akár központi készletből is;
  • engedélyek, igazolványok érvényességi idejének meghosszabbítása, e tekintetben a hatósági korlátozások enyhítése;
  • a kapacitástöbbletek gyors, koordinált felmérése és hasznosításuk megkezdése ágazati szinten;
  • továbbá a piaci igényektől átmenetileg eltérő termékstruktúra kialakításához támogatás biztosítása.

A továbbiakban az elkészített elemzés felsorolja a vizsgált szektorokat, és a vonatkozásukban már jelenleg is tapasztalható, vagy várhatóan bekövetkező negatív hatásokat.

A cselekvési javaslatokat azon célok figyelembe vételével készítette el a NAK, hogy azok hatékonyan szolgálják a koronavírus terjedésének mielőbbi megállítását és azt, hogy az érintett ágazatok a lehető legkevesebb negatív hatással legyenek képesek átvészelni a koronavírus által okozott gazdasági visszaesést – tartalmazza a vezetői összefoglaló.

Az Agro Napló az elemzés által górcső alá vett agrárágazatokról szóló elemzéseket is közli.

A NAK elemzésének 2. része

A NAK elemzésének 3. része