MENÜ

A NAK kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését

Agro Napló 2021.06.28.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál (BM) a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését – közöle lapunkkal a köztestület.

 

A NAK felhívja a figyelmet: ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy mesterséges vízpótlással (öntözéssel) mérsékelhetők legyenek az aszályos időjárás hatásai.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) aszály-monitoring rendszerének jelentései, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti már a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem ígérkezik számottevőnek, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik. Mindezek miatt a NAK kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, ami korábban a NAK kérésére valósulhatott meg.

A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 milliméter hektáronként (1200 köbméter hektáronként) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. 

Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló  útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt – tájékoztat a közlemény.