MENÜ

Aszály után aflatoxin: komoly gondban a gazdák

Agro Napló 2022.12.05.

Ellenőrzést rendelt el a Nébih, miután egy tejüzem termékeiben határérték felett volt az aflatoxin. Az érintett termék nincs forgalomban, másikban pedig nem találtak szennyezőanyagot.

 

Az idei aszály után komoly gondot okoz a gazdáknak a tehenek takarmányaiban is gyakran megjelenő, penészgombák által termelt rákkeltő méreganyag, az aflatoxin, amely a tejbe is bekerülhet, ahogy arról lapunk már korábban beszámolt. A termelőknek fel van adva a lecke azzal, hogy az amúgy nehézkes takarmányellátásban még ezzel is küszködniük kell.

A HVG már korábban megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), onnan két hete azt a választ kapták, hogy hallottak a problémáról, de konkrét megkeresés hivataluk felé nem érkezett, a szennyezés a fogyasztói tejet, tejtermékeket nem érinti. Hétfőn viszont már arról adott ki közleményt hatóság, hogy országos célellenőrzést rendeltek el, miután egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem tejtermékeiben kis mértékben határérték feletti aflatoxinszennyezést mutatott ki a hatóság laboratóriuma. Hozzáteszik: az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók, mivel a további vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket.

Megjegyzik, hogy az idei év időjárása különösen kedvezett a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának, ami a szennyezett takarmány elfogyasztásával átkerülhet a tejbe is. A hatóság emiatt a takarmány- és a tejágazatot egyaránt vizsgálja, azok képviselőivel pedig szoros és folyamatos kapcsolatot tart. Azt is hozzáteszik: a toxinok jelenlétét az élelmiszerláncból nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, de – hogy mindent megtegyenek a határérték alatt tartásáért – a vállalkozásoknak rendszeres önellenőrző vizsgálatokat kell végezniük, probléma, gyanú esetén pedig értesíteniük kell a hatóságot. A határérték feletti eredményről a magánlaboratóriumok is kötelesek tájékoztatni a Nébihet – értesült a HVG cikkéből az Agro Napló.

A problémáról a HVG még november elején több helyről is értesült, ám forrásaik ellentmondásos válaszokat adtak arra, hogy ez a tejtermékeket érintheti-e. November 11-én a Nébih még kérdésünkre azt írta: „A problémát általánosságban az ágazat (mind a takarmány, mind a tej) jelezte a Nébih felé, ugyanakkor konkrét bejelentés e tárgyban nem érkezett”. Hozzátették, hogy a termékért az elsődleges felelősség az előállítóé, tehát a takarmány minőségéről is nekik kell meggyőződniük, az előállítóknak pedig fokozott ellenőrzést javasolnak, például a nyerstejátvevő állomásokon gyorstesztek használatával tudják a gyártók megelőzni, nehogy toxinos tejet vegyenek át. A hatóság e mellett éves monitoring terv keretében, kockázati alapon ellenőrzi a gabonákat, takarmányokat, valamint a tejet és tejtermékeket. 

Azt is megerősítették már ekkor, hogy mind a vállalkozói jelzések, mind a saját vizsgálataik alapján az elmúlt évekhez képest a gabonákban valóban nőtt a fertőzöttség, és így a toxintartalom mértéke. Ám ekkori válaszukban még határozottan azt írták: „a fogyasztói tejet és tejtermékeket ez nem érinti”, bár hozzátették azt is: fel vannak készülve, hogy ha a nagyobb mértékű mikotoxinszennyezettség miatt szükségessé válik, emelt mintaszámú célellenőrzést is elrendelnek, illetve kivizsgálják a beérkező panaszokat is. Ezt a célellenőrzést indíthatták el tehát most.

A hétfői közleményt lapunknak azután küldték el – túl azon, hogy közzétették a weboldalukon –, hogy múlt pénteken az Agrárminisztériumnál is érdeklődtünk, hogyan tudják azt biztosítani, hogy a Nébih leírt módon a lakosság által megvett tejtermékek nem érintettek és mindez hogyan hathat az ellátás biztonságára. Szintén pénteken érdeklődtük a Tej Terméktanácsnál is az ügyben, akiket hétfőn a Nébih-közlemény megjelenése után újra keresett a HVG, ám nem tudták megmondani, mikor kapnak választ tőlük. A Nébihnek is küldtek kérdéseket, például arról, hogy a meg nem nevezett tejüzemben korábban is volt-e hasonló probléma és a hivatkozott további vizsgálatok pontosan hány ellenőrzést jelentenek. Amint kap a lap válaszokat, közzéteszik azokat is.

Az Agrárminisztérium – bár pénteken elküldött kérdéseikre hétfő estig nem reagáltak – egy november 16-i közleményében egyébként érintette már a kérdést. Azt írták, a történelmi léptékű aszály az idei kukoricatermést sújtotta leginkább, a korábbi évekhez képest jelentősen alacsonyabb a termés mennyisége. „Gazdálkodói jelzések alapján ugyanakkor széles körben alkalmazott gyakorlattá vált a kukoricánál a minőségi paraméterekre, országos toxinproblémára hivatkozva a felvásárlás meghiúsulása" – fogalmaztak. Hozzáteszik, hogy a vizsgálatok zajlanak, de a beérkezett adatok alapján a minőségi panaszok az ország bizonyos régióiban jelentkeznek, a bevizsgált tételek mindössze 5-15 százalékában mutatták ki. „A jelenlegi információk alapján elmondható, hogy a minőséggel kapcsolatban nem látható országos méretű probléma Magyarországon" – fogalmazott két hete a tárca.

Már szeptemberben megjelent

Egy dél-alföldi tejtermelő gazdaságában már szeptember elején megjelent az aflatoxin a tejben, elég magas értékeket vizsgáltak be, de még alatta volt a megengedett határértéknek. Első körben azt sem tudták, hogy melyik takarmánytól ment fel az érték. A nyári katasztrofális aszály miatt pedig még azoknál az állattartóknál is újra kellett tervezni a szokásos takarmányozást, akik korábban maguknak termelték a szénát, kukoricát. Ahogy korábban fogalmazott a hvg.hu-nak egy tejtermelő: nagyjából olyan helyzet állt elő, hogy a leégett házból próbálták menteni a még felhasználható darabokat.

Így kellett nagyon sok gazdaságban összegyűjteni a hiányzó takarmánynövényeket, emiatt több helyről, gyakran a korábban megszokottól eltérő etetni valót beszerezni. Ráadásul, akárhonnan is szerezték be, az aszály, a forróság és a kora őszi esők kedveztek a gombák elszaporodásának. Az aflatoxin jelenléte így csak menet közben bukott ki, és mivel az gócszerűen üti fel a fejét, nem kis munka volt megtalálni, hogy a bekészített takarmány mely része fertőződött meg.

A gócszerű jelenlét miatt a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni, és az összekevert mintát kell vizsgáltatni. A takarmánnyal bevitt aflatoxin mértékéből kiszámítható a tej várható szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték.

Főleg a keleti országrészben

A lapunknak nyilatkozó tejtermelő is nehezen bukkant a góc nyomára, utána pedig a takarmányban mért szintet figyelembe véve kellett etetnie a teheneket. Az óvatosság azt diktálta, annak érdekében, hogy ne sokszorozódjon meg a tejben az aflatoxin mennyisége, csökkenteni kellett a takarmányt, így viszont a tejhozam is alacsonyabb lett. A gazda szerint az aligha fordulhat elő, hogy a tejszállítmányban magasabb a megengedettnél a toxin, ugyanis a termelőnek sem érdeke, hogy a határértéket meghaladó szennyezettségű tejet adjon le a szállítónak, mivel a nagy tartályautókban más termelők tejével keveredve, azt is tönkretenné.

Ez esetben viszont a „rossz tej” gazdájának kell kifizetnie a többiek tejpénzét, és a megsemmisítés költségeit is.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára a HVG-nak még a Nébih-közlemény megjelenése előtt azt mondta: az aflatoxin-helyzet idén problémásabb, mint amilyen általában szokott lenni. Főleg a keleti országrészben nagyobb a gabonák fertőzöttsége. Hozzátette: a felvásárlók, a takarmányos cégek igyekeznek szigorúbb, szállítmányonkénti ellenőrzéssel kiszűrni a fertőzött kukoricát és jellemzően – a toxinok gócszerű megjelenése miatt – már a határérték közelében lévő szállítmányokat sem veszik át.

A toxinos tej esetére úgy reagált: néha sajnos előfordul, hogy megtörténik a baj, átmegy a szűrőn toxinos kukorica és megfertőzi a tejet. Kockázatos években, a hivatalos ellenőrzéseket is fokozni kell, hisz mindenkinek az az érdeke, hogy a fertőzött termékek fennakadjanak a szűrőn – összegez.

A Bonafarm szerint nem lesznek ellátási gondok

A kérdésben megkerestünk több tejes céget is, a legnagyobb szereplőt, a Sole-Mizót is magában foglaló Bonafarm Csoport kérdéseinkre azt írta: náluk nem tekinthető a korábbiaknál komolyabbnak a probléma.

Hozzáteszik: a toxinmentes tömegtakarmányok előállítása prioritás, ezért csak rezisztens silókukoricafajtákat használnak, és a betakarítást megelőzően, már a táblán vizsgálják a lábon álló növényt, és csak a toxinmentes táblákat takarítanak be tömegtakarmány hasznosítási célból. „A jelenlegi tömegtakarmány-készleteink a vizsgálati eredmények alapján toxinmentesek" – hangsúlyozza a cég. 

Arról is írnak, a Sole-Mizo Zrt.-nél minden beérkező nyerstejszállítmányt megvizsgálnak és amennyiben azok minőségével bármilyen probléma van, beleértve az aflatoxintartalmat is, úgy azt kivétel nélkül visszautasítják, nem veszik át. Nemrég egy gazdáknak szóló nyilvános Facebook-csoportban olvasható is volt egy olyan bejegyzés, miszerint egy kistermelőnél épp ott bukott ki a probléma, hogy a felesleges tejet el szerette volna adni a Sole-Mizónak, de az aflatoxinmérés után azt nem vették át.

Ám a cég azt közölte: az elmúlt időszakban az aflatoxinszennyezettség miatti nyerstej-visszautasításra csak néhány alkalommal került sor. „A Sole-Mizo Zrt.-nél működő minőségirányítási rendszernek köszönhetően tehát nem juthat be élelmiszer-biztonsági szempontból nem megfelelő nyerstej az üzemeinkbe, így a nálunk készült termékek mind biztonsággal fogyaszthatók" – húzzák alá. Kérdésünkre azt is közölték: szerintük nem fog ellátási gondokat, hiányt okozni az aflatoxinprobléma.

Kezelhető

Azt más termelő is megerősítette, hogy főként az Alföld térségében, ahol az aszály és a forróság nagy károkat okozott, most a tejtermelőknek a fertőzés is betette a kaput. Többen kezelhetőnek ítélik a helyzetet, toxinkötővel ugyanis le lehet vinni a toxinértéket, sokaknál viszont ez sem vezetett eredményre.

Pótsa Zsófia azt mondja, mást nem is tudnak javasolni a kereskedőknek és a feldolgozóknak, mint óvatosságot, odafigyelést és szigorúbb ellenőrzést. Az át nem vett kukorica egyébként szerinte azért nem okoz komoly takarmányhiányt, mert Ukrajnából folyamatos a behozatal, ahol jellemzően nem fertőzött a kukorica.

Ez abból a szempontból szerencse, hogy egyik forrásunk szerint egyébként a probléma nem csak Magyarországot érinti, ezt támaszthatja alá az is, hogy Szerbiában idén év végéről jövő december 1-ig elhalasztották a tejben elfogadható aflatoxin-határérték leszállítását az európai értékre. Olyan információ is eljutott hozzánk, hogy idehaza az ágazatban újra kezdeményeznék, hogy emeljék fel a határértéket, lévén az Unión kívüli országokban ez akár tízszerese is a nálunk meghatározott mennyiségnek.

Az orvos szerint ettől még ihatunk tejet

Darvas Emilia, Gasztrocentrum gasztroenterológusa azt mondja, ha valaki esetleg aflatoxinnal szennyezett terméket fogyaszt, akut hatás nem várható, nem fogja ezt észlelni, nagyobb mennyiségben, hosszú távon viszont rákkeltő hatású, illetve génmutációt okozó lehet. Ezen kívül májbetegséget és a szívet érintő gyulladásos vagy autoimmun megbetegedéseket okozhat – teszi hozzá.

„Ha valaki egy-egy olyan tejterméket fogyaszt, amiben van egy kicsit a határérték feletti aflatoxinmennyiség, attól nem gondolom, hogy hosszú távon nagyon nagy káros hatással kell számolnia a szervezete tekintetében. De, ha több alkalommal, vagy folyamatosan vagy a fertőzött termékből nagyobb mennyiséget fogyaszt, és ezt nem veszi észre, nem derül ki – ezért is vannak ezek a folyamatos ellenőrzések –, akkor lehet ennek hosszú távon a szervezetre negatív hatása” – fogalmazott az orvos a HVG-nak.

Azt gondolom, nyugodtan ihatunk tejet – mondta a HVG kérdésére Darvas Emilia. Hozzátéve, hogy bár az élelmiszerek folyamatos ellenőrzése mellett sem lehet teljesen kiküszöbölni az előfordulását, de szerinte ez nem jelent nagy kockázatot. Ettől még nyugodtan lehet tejterméket fogyasztani, pont azért vannak a folyamatos mérések, hogy ha a megengedettnél magasabb szintre kerül az aflatoxinszint, akkor megtegyék a megfelelő intézkedéseket – summázza.

A kutatók jobban aggódnak, a tejgazdaságok jelzési küszöbének a felére csökkentését javasolják, miután tavaly egy tíz éves vizsgálatuk nem éppen szívderítő eredményeit ismertették. A napi.hu számolt be egy évvel ezelőtt arról, hogy a Wessling Tudásközpont a Nébih támogatásával elvégzett vizsgálata szerint a globális felmelegedés következtében is egyre terjednek azok a gombák, amelyek a veszélyes mikotoxinokat termelik. A közel tízéves monitoring főként a tejgazdaságokra, kisebb mértékben az üzletekben kapható termékekre terjedt ki, a hosszabb időtartam alatt bevizsgált minták összességének 40 százalékában mutattak ki a megengedettnél magasabb szennyezettséget, ezért is szigorítanának a szabályozáson, függetlenül a jelenleg kialakult helyzettől.

 

(Forrás: HVG)