Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora elmondta, hogy az egyetem érzékelve a felsőoktatási környezet változását, a gyakorlatorientált képzésekre való igény markáns megerősödését, a felsőoktatási intézmények profiltisztítására alapozott fejlesztési lehetőségeket, már másfél éve egyeztető megbeszéléseket kezdeményezett a Budapesti Corvinus Egyetemmel, az egri Eszterházy Károly Főiskolával, a Pannon Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával. Az egyeztetéseken elsősorban azokat a szerkezet-átalakítási lehetőségeket tekintették át, amelyek az agárképzés minőségének fejlődését segíthetik. Mint utalt rá, napjainkban az agrár-felsőoktatás elaprózódott, országszerte közel húsz helyen folynak ilyen irányú képzések, amely finanszírozási és hatékonysági problémákat vet fel.
A rektor kiemelte, hogy a Szent István Egyetem az ismertté vált átalakítási elképzelésekben az egyik leginkább érintett felsőoktatási intézmény, amelyet nem gazdálkodási helyzete vagy képzéseinek színvonala követel meg, hanem a fenntartó által is inspirált profiltisztítás, valamint az egyes szakterületeken nemzetközi szinten is jegyzett képzési helyek kialakításának igénye. Az egyetem ebben a folyamatban karokat befogadó és elbocsátó intézmény is egyben. A rektor sajnálatosnak tartja azonban, hogy ezek közül mindösszesen a Budapesti Corvinus Egyetem budai karainak lehetséges integrációjára irányult kiemelt figyelem, mivel ez a felsőoktatás átalakításában tervezett folyamatoknak csak egy részét képezi. Mint elmondta, az átalakításban érintett más felsőoktatási intézményekkel tovább folynak az egyeztetések, s a SZIE kezdeményezésére a tegnapi napon Gödöllőn folytatódtak a megbeszélések a BCE vezetőivel is. Mint hangsúlyozta, a Szent István Egyetem meggyőződése, hogy az agrárium, az agrár-felsőoktatás és az abban érintett hallgatók érdekét szakmailag és gazdaságilag a budai karok integrációja szolgálná leginkább. Ebben a változatban hasznosulhatnának legjobban a Szent István Egyetem egyedülállóan széles agrárképzési portfóliójában és a budai karok által folytatott unikális képzésekben rejlő szinergiák. Kiemelte, hogy a Szent István Egyetem mindenkor a komoly képzési hagyományokkal rendelkező, elismert szakmai teljesítményt felmutató képzőhelyek fejlesztése és nem leépítése mellett lesz elkötelezett. Példaként említette az egyetem békési kampuszait, ahol tavaly még a választási kampányok témája is volt a kampuszok lehetséges megszüntetése. Az egyetem természetesen nem ezt tervezte, hanem sikeresen szólította meg és vonta be a kampuszok fejlesztését célzó közös gondolkodásba a helyi vállalkozókat, az önkormányzatokat, az oktatáspolitikát, valamint az oktatókat és a hallgatókat. A térségi felsőoktatásért érzett közös felelősség eredménye a kampuszok fejlesztésére fordítható hat megnyert TÁMOP pályázat, több, mint 1,5 milliárd forint értékben. Másik példaként említette a rektor az egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karát. Ez a kar a Corvinus budai karaihoz hasonlóan önálló intézményként alapító tagja volt a Szent István Egyetemnek. Az elmúlt években voltak elszakadási szándékai, azonban az egyetem és a kar jelenlegi vezetésének sikerült az érvelést szakmai síkra terelve olyan megoldást találni, amelyben a kar a SZIE megbecsült elemévé tudott válni. A kar jelenleg meghatározó egyetemi bizottságok vezetését adja és közös képzéseket folytat a gödöllői székhelyű Gépészmérnöki Karral. A Szent István Egyetem a tervezett átalakítási folyamatokban ezeket a gyakorlatokat kívánja folytatni.
Mint a rektor elmondta, a Szent István Egyetem világviszonylatban is elismert az agrárképzés területén, köszönhetően a színvonalas, komplex, tudás-és gyakorlatorientált oktatásának, a magasan kvalifikált oktatói és kutatói állományának, a magas szintű kutató és fejlesztő munkájának, az egyedülálló infrastruktúrájának, s nem utolsósorban nemzetközi kapcsolatainak. Kiemelte, hogy 70 évvel ezelőtt Gödöllőn alakult meg az első önálló magyar agráregyetem. Kifejtette azt a meggyőződését, hogy a hallgatók nem az egyetem neve vagy logója, hanem a képzések színvonala alapján választanak. A budai karokat érintő integráció esetén a képzésben részt vevő hallgatók továbbra is a megszokott budai kampuszon, eddigi oktatóikkal folytathatják tanulmányaikat, azonban számukra is elérhetővé válnak a SZIE minőségi tanüzemei, tangazdaságai és olyan szakokon is felvehetnek tárgyakat, amelyekre a Corvinuson jelenleg nincs lehetőségük. Hangsúlyozta, hogy a kormány döntésének értelmében a SZIE mintegy 300 millió forint értékben kertészeti tanüzemi áthelyezést és fejlesztést hajt végre. Amennyiben az integráció megvalósul, az abban érintett felsőoktatási intézmények közösen dolgozhatják ki az új tanüzem fejlesztési irányait, így kiküszöbölhetők a jelenleg is meglévő párhuzamosságok, továbbá lehetőség nyílik egy olyan modern technológiákat alkalmazó tanüzem létesítésére, amely egyedülálló ismeretek elsajátítását teszi lehetővé az agrár-felsőoktatásban. A SZIE konvergencia régiókban meglévő kampuszai lehetőséget biztosítanak az EU-s pályázatokon való indulásra, amibe egy integráció esetén a budai karok is bevonásra kerülnek.
A rektor kiemelte, hogy a fenti elképzelés mellett a két egyetem által felállított bizottság természetesen más verziót is vizsgál. A vizsgálatok eredményéről közös anyagban fogják tájékoztatni a fenntartót, aki a bejelentések szerint augusztus végén hoz döntést az átalakításokról. A rektor hangsúlyozta, hogy a SZIE továbbra is kiemelt feladatának tekinti a tudomány haladásának elősegítését, a legújabb információs technológiák alkalmazását, a munkaerő-piaci követelmények változásához igazodó képzési tartalmak folyamatos fejlesztését, valamint azt, hogy a hallgatók azonnal hasznosítható, gyakorlati tudással lépjenek ki az egyetem falai közül. A Szent István Egyetem az előbb említett erősségeire támaszkodva hosszú távon Közép-Európa, a Kárpát-medence meghatározó, nemzetközi súlyú, vezető agrár-vidékfejlesztési felsőoktatási intézményévé kíván válni.
