MENÜ

Bővülő kapacitások a magyar baromfiágazatban

2018.02.26.

Két új vágóhíddal is bővül a közeljövőben a hazai baromfifeldolgozás kapacitása – írta szombaton a Magyar Hírlap. Hazánk jelentős tételben exportál szárnyasokat, a bővítés nem csupán a kivitelre lesz jótékony hatással, hanem több száz munkahelyet is teremt.

 

Az unió összes baromfihús-előállításának 4,5 százalékát adja ki a hazai termelés, amely viszont az itthoni szükségletek 180 százalékát fedezi. Az ágazati kibocsátás a tavalyi 588 ezer tonnás baromfihús teljesítményével – melyet a madárinfluenza veszteségei után ért el – a legnagyobb kibocsátású húságazat, amely a hazai húskibocsátás nagyjából felét adja. Az export értékénél különös figyelmet érdemel a víziszárnyas-termékek kivitele, hiszen magasabb ára miatt igen jelentős a szerepe az ágazati exportteljesítményben. A célországok tekintetében az európai piacokon túl több ázsiai országba is exportálunk (Japán, Dél-Korea) – mondta a Magyar Hírlapnak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója, akit annak kapcsán kérdeztek, hogy a héten két új vágóhíd megnyitását is bejelentették. 

Ősszel megkezdődhetnek a próbavágások a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. mintegy 12,6 mil­liárd forintos beruházással épülő új víziszárnyas-vágóhídján. A bejelentéskor kiderült, a kormány által 4,4 milliárd forinttal támogatott zöldmezős beruházással mintegy 350 új munkahelyet hoznak létre a felső-bácskai városban.

A majdani 18 ezer négyzetméteres új üzem alapkövét múlt év szeptember 15-én rakták le, és az építkezés első ütemét idén szeptember végére szeretnék befejezni. Akkor kezdődnének a próbavágások. A tervek szerint novemberben már teljes kapacitással működhet a vágóhíd, ahol egy tízórás műszak alatt ötvenezer kacsát dolgozhatnak fel. A vágóhíd mellett készül egy feldolgozóüzem, egy hűtő- és fagyasztóház, valamint egy szennyvíztelep is. 

Magyarországon a csirke a legnagyobb mennyiségben és arányban vágott baromfifaj. Ez tavaly csaknem 165 millió (403 ezer tonna súlyú) élőcsirke felvásárlását és vágását jelentette – mondta Csorbai Attila. Hozzátette az országban jelenleg körülbelül ötven – a terméktanács nyilvántartása szerint negyvenhárom – baromfivágó- és -feldolgozóüzem működik, a kisebb úgynevezett vágópontokból pedig ötven-száz lehet.

Az igazgató a most megnyílt tatai vágóhídról elmondta, az viszonylag kis kapacitásúnak számít, mivel a világ legnagyobb üzemeiben óránként akár 13-14 ezer csirkét is képesek levágni vonalanként. Magyarországon azonban ekkora üzem nincs, nálunk a legnagyobbnak a kisvárdai vágóhíd számít 12 ezres vonalsebességgel. Itthon egyébként öt nagyobb kapacitású csirkevágóhíd és három-négy közepes méretű működik a kisebbek mellett. Utóbbiak inkább a helyi ellátásban játszanak szerepet.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, Menczel Lászlóné a Magyar Hírlapnak elmondta, a hozzájuk tartozó sertés-vágóhidak nehéz helyzetben vannak, mivel egyrészt tartják a kapcsolatot az alapanyag-termelőkkel, másrészt a kereskedőkkel. Tehát fontos, de korántsem könnyű feladatuk, hogy közvetítsék a termelői árváltozásokat a kereskedelemnek.

Közölte, az élőállatok hetven-nyolcvan százalékát három-négy nagyobb sertésvágóhídon dolgozzák fel, ezek közül is a kiskunfélegyházi és a mohácsi emelkedik ki. Ezeknek a kapacitása akár a magyar sertésállomány két-háromszorosának a feldolgozására is képes lenne, ám alapanyag híján ezt nem tudják kihasználni. Menczel Lászlóné beszélt arról is, Magyarországon inkább a kisebb vágóhelyek jellemzők, amelyek manufakturális jelleggel működnek. Éves szinten négymillió sertést vágnak hazánkban, ami az ágazat mezőgazdaságon belül elfoglalt szerepéhez képest kevésnek számít, ennek okaként az alacsony hazai termelést jelölte meg.

Kitért a marhahús kérdésére is, ahol az élőállat-kivitel a meghatározó. Azt mondta, mivel itthon kevés marhahúst fogyasztunk, minimális mennyiség marad vágásra, nem is meglepő, hogy csupán négy-öt marhavágóhíd működik Magyarországon.


Bővülő kapacitás Tatán

A tatai Horváth Agrofarmon, száztízmillió forintos beruházással, napi kétezer baromfi feldolgozására alkalmas félautomata vágóhidat avattak fel tegnap – tájékoztatta Horváth Róbert, a vállalkozás tulajdonosa a távirat irodát. Elmondta, százötven kilométeres körzetben nem található hasonló létesítmény, és húsz embernek ad munkát a vágóhíd.