MENÜ

Czerván György: sikerült a magyar gazdák érdekeit képviselni Luxembourgban

2013.06.27.

Czerván György szerint összességében sikerült képviselni a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsülésén, a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról folytatott tárgyalásokon.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a hét elején lezajlott luxembourgi tanácskozásról szerdán, hazaérkezésekor adott összegzést a sajtónak Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

    Az államtitkár aláhúzta: a tárgyalással a KAP-reformmal kapcsolatos munka még nem ért véget, de egy jelentős állomáson túljutott a folyamat. Magyarország elégedett azzal, hogy a 2011 első felében, a soros magyar elnökség idején tett javaslatok érvényesültek a mostani kompromisszumos javaslatban. A három fő célkitűzés az élelmiszertermelés és az élelmezésbiztonság növelése, a fenntarthatósági, azaz a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, továbbá a vidéki foglalkoztatás és a vidéki életminőség javítása volt. 

    Emlékeztetett: az unió közös agrárpolitikája (KAP) reformjának fontos állomása volt a mostani tanácskozás, mivel az a 2014-2020 közötti időszak mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásainak szabályozásával foglalkozott. A cél ugyanis az volt, hogy június végéig az Európai Unió három fő intézménye: a parlament, a tanács és a bizottság a KAP tekintetében közös nevezőre jusson. Az elmúlt napokban az unió tagországainak agrárminiszterei ennek megvalósításán dolgoztak - tette hozzá. 

    Közölte: kedden éjfélkor született meg a kompromisszumos javaslat, és várhatóan néhány óra múlva Brüsszelben hivatalosan is be fogják jelenteni, hogy a parlament is elfogadta és támogatja a miniszteri tanácsülésen elfogadott javaslatot. Ez azt jelenti, hogy a 2014-2020 közötti időszak legfontosabb szabályai az agrártámogatások, a vidékfejlesztési támogatások, a piacszabályozás területén, valamint az úgynevezett horizontális rendelet, azaz a pénzügyi intézkedések tekintetében meg fognak születni. Ezt követően pedig a végrehajtási rendeleteket mind uniós, mind tagállami szinten ki lehet dolgozni. 

    A magyar álláspontban a KAP-reformmal kapcsolatban prioritásként szerepelt az érzékeny ágazatok támogatásának növelése. Ez alapvetően a munkaigényes ágazatokat, azaz az állattartást és a zöldség-gyümölcs termelést érinti. 

    Jelenleg ugyanis csak korlátozott mértékben támogathatók ezek az ágazatok. A jelen szabályok alapján a termeléshez kötötten 3,5 százalék adható a közvetlen magyar nemzeti borítékból kifizetésként. A mostani kompromisszumos javaslat eredményeként ez az arány 15 százalékra emelkedett. Ebből a 15 százalékból 2 százalék kifejezetten a fehérjenövények támogatására fordítható, ami szintén kedvez az állattartásnak. 

    A további támogatható ágazatok közül ezen a területen az államtitkár megemlítette még a szántóföldi növényeket, a zöldség-gyümölcs ágazatot, továbbá a szarvasmarha- és juhágazatot. Magyarország emellett kiemelten kezelte a fiatal gazdák támogatási lehetőségeinek növelését, mivel a 40 év alatti gazdálkodók aránya mindössze 6 százalék. Eddig is volt lehetőség a vidékfejlesztési forrásokból támogatni a fiatal gazdálkodókat - jegyezte meg Czerván György - az újdonság az, hogy a közvetlen támogatásokból is segíthetők lesznek. Megemlítette: az eddig támogatható maximálisan 25 hektáros területnagyság az unió következő költségvetési ciklusában 90 hektárra nő majd. 

    Az államtitkár fontosnak mondta, hogy a kompromisszumos javaslat alapján lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására. Az egyszerűsítés azt jelenti, hogy a zöldítés, illetve a kölcsönös megfeleltetés feltételeit ezeknek a gazdálkodóknak nem kell teljesíteniük. A szóban forgó, 5-6 hektár alatti területnagyságú gazdaságok támogatására évente és gazdaságonként mintegy 1250 euró fordítható. 

    Czerván György megjegyezte: a magyar célkitűzések között szerepelt a fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A közvetlen támogatási rendszer 30 százaléka fordítható zöldítésre, ez mintegy 80 eurót jelent hektáronként. Ezt az államtitkár jó irányba tett lépésnek tartotta.

    Speciális magyar szempont volt és ennek sikerült érvényt szerezni, hogy a magyar izoglükóz kvótát 30 ezer tonnával meg lehessen emelni. Kvótaemelést egyedül Magyarország kapott a piacszabályozási területen. A vidékfejlesztés területén pedig sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését is a célok közé. Ez mind a kisebb élelmiszergyártó üzemek, mind pedig a nagyobbak számára fontos. 

    Czerván György az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a mostani tárgyaláson nem volt téma az MFF, azaz a közös büdzsé. Ugyanakkor hozzátette: annak ellenére, hogy az uniós költségvetés 2014-2020 között várhatóan 3,5 százalékkal csökken, és ezen belül a KAP forrásai mintegy 11,5 százalékkal csökkennek majd előreláthatólag, a KAP  Magyarország számára 1,9 milliárd euróval, mintegy 500 milliárd forinttal több forrást jelent. Az új rendszer a tervek szerint 2015-től indul, 2014 pedig átmeneti év lesz.



 Forrás: MTI