Június elején nagy figyelem kísérte az Európai Bizottság (EB) központját a hazai agrárszakemberek és –politikusok részéről, akkor tette közzé ugyanis a testület a 2021 utáni közös agrárpolitikát meghatározó jogalkotási tervezeteket. Alig egy hónappal később, július 4-én az EB budapesti képviseletének munkatársai általánosságban itthon is ismertették a tervezett változásokat – közölte az agrárkamara.

Ahogy a szakértők fogalmaztak, az Európai Bizottság javaslata jelenleg a jogalkotó szervezeteknél van, ezekben a tagállami képviselet biztosított, ahogy a tervezetekbe való beleszólás is. Mint mondták, az újonnan bevezetendő, a tagállamok által egyenként készítendő KAP Stratégiai Terv lehetőséget ad, hogy tagállami sajátosságokhoz igazodó, célzott és komplex ágazati programokat dolgozzanak ki, ezáltal a jelenleginél hatékonyabban használják fel a némileg szűkösebb anyagi forrásokat; a jogosultsági kritériumok és követelmények rendszerének nagy részét saját maguk dolgozzák ki; egyszerűsítsék és tovább racionalizálják végrehajtási rendszereiket. A szakértők szerint a fő kihívás, a hatékonyságnövelés, a jövedelemnövekedés és -stabilizálás, a környezet megóvása, a fiatal gazdálkodók arányának javítása is lehetővé válik. Úgy vélik, az EB javaslata megadja a lehetőséget arra, hogy a kedvezményezettek számára egyszerűbb rendszer jöjjön létre. 

Az Európai Bizottság munkatársai megjegyezték, hogy hazánk számára előnyös lehet a közvetlen támogatásoknál a célzottabb kifizetések, a vidékfejlesztésben pedig a társfinanszírozás lehetővé tétele. Megjegyezték, mivel a digitalizáció terén, például online pályázatbeadásban jól áll Magyarország, így az egyszerűsítési törekvés is a javára válhat, és mivel a kutatást-fejlesztést-innovációt kívánja az EB erősíteni, ebből is profitálhat az ország, hiszen ezen számos hazai kiválóság és műhely dolgozik.

A szakértők megfogalmazták, az új KAP 2021. január 1-jei életbe lépéséhez az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jóváhagyásának 2019. májusáig meg kell születnie.