MENÜ

Fejleszt az AKI: könnyebb lesz adatot gyűjteni és szolgáltatni

Csurja Zsolt 2019.03.01.

A piaci transzparencia értéke – 20 éves Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) című nemzetközi konferencián elsősorban az átláthatóság fontosságáról volt szó a piacelemzés és a döntéshozatal kérdéseiben.

 

A délelőtti plenáris szekciót az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) volt főigazgatója, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, dr. Juhász Anikó nyitotta meg. Arról beszélt, hogy mi a piaci átláthatóság értéke, és mit tesz ezért az AKI. A 2019-es az építkezés éve lesz a magyar mezőgazdaságban; a már elindult új programokról az államtitkár asszony elmondta, hogy jól halad az öntözésfejlesztési program a Belügyminisztérium, a Digitális Agrárstratégia pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium együttműködésével. Mindkettő olyan feladat, amit nem lehet tervezés nélkül végezni, ehhez pedig információk és adatok kellenek. A jogalkotó viszont felelősséggel tartozik azért, hogy önmérsékletet tanúsítson arra nézve, hogy milyen adatokat és milyen mennyiségben kér. Továbbá tényleg csak azokat kérje, amikre feltétlenül szükség van. Valamint az is lényeges, hogy hogyan kérik be az adatokat – folytatta. Az adatgyűjtés és az adatszolgáltatás egyszerűsítése a hosszú távú célok között szerepel.

Dr. Juhász Anikó azzal folytatta, hogy az adatgyűjtők körének minél hamarabb meg kell ismerni a jogalkotó rendszerét, és minél jobb információval kell ellátnia azt. Ezen kívül érdemes megfogadni az adatszolgáltatók tanácsait.

Ezután Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató helyettese számolt be arról, hogy több projektben is közös együttműködés valósult meg az AKI és a NAK között. Az Agrárkamara feladata a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és kereskedők közötti közvetítés, a megegyezés segítése, és a konfliktusok elsimítása. Ehhez nem létezik olyan tudás, ami mindig eredményre vezet – mondta. De az mindenkinek segít, ha minél több piaci információ áll rendelkezésre, hiszen nagy előny, ha a szereplők tisztában vannak azzal, hogy mi történik a világban; így sokkal kevesebb az ellentét. Az viszont nagyon fontos, hogy érthető, könnyen emészthető és jó információk előállítása szükséges, amit a NAK is segít eljuttatni az érintetteknek.

Dr. Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízott főigazgatója azzal kezdte, hogy a piaci ár, az átláthatóság olyan, mint a levegő; csak akkor vesszük észre, hogy nélkülözhetetlen, amikor valami probléma van vele. A piacgazdaság legfontosabb iránymutatója a piactér, ahol kialakulnak az árak. Ezek pedig azért felelősek, hogy tájékoztassák a termelőket és a fogyasztókat arról, hogy mit érdemes termelni, hova érdemes és hova nem szabad beruházni annak érdekében, hogy az adott termékkört gazdaságosan, hatékonyan állítsák elő. Ha az iránytű nincs meg, az rövid időn belül piaci válsághoz, hosszú távon pedig teljes gazdasági csődhöz vezet – mondta. Abban, hogy az árakat ismerhessük, komoly szerepe van az államnak. Különösen ilyen kis piacon, mint a magyar, nagy jelentősége van, hogy összegyűjti és nyilvánosságra hozza az árakat, csökkentve ezzel az információhoz jutás költségét – ez a Piaci Árinformációs Rendszer feladata.

A 3 meghívott nemzetközi vendég jó példákkal érkezett; bemutatták, hogyan lesznek jobbak az adatok és a tervezés.

Az agrár-és élelmiszeripari szabályozás keretrendszeréről az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG Agri) részlegvezetője, Bruno Buffaria tartott előadást, aki kifejtette az EU piacának és annak átláthatósága közötti összefüggéseket, majd arról beszélt, mit lehet és kell tenni azért, hogy javítsák a rendszert. A cél a versenyképes, innovatív, fenntartható és rugalmas élelmiszerlánc kialakítása.

Arnaud Petit, a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) igazgatója elmondta, hogy szervezetük 56 országból származó adatokat dolgoz fel és tesz közzé, az egyik fő feladatuk a kereskedelmi költségek monitorozása.

Cheng Fang, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális hivatalának közgazdásza arról beszélt, hogy az általuk használt GIEWS (Globális információs és korai figyelmeztető rendszer), FPMA (Élelmiszerár-figyelő és -elemző rendszer) és AMIS (Mezőgazdasági piaci információs rendszer) szolgáltatta adatokat különböző számítógépes alkalmazásokkal sokkal szélesebb kör számára is elérhetővé tegyék. Az árinformációk feldolgozásának nehézségét az adja, hogy az árak országonként eltérőek, bizonyos termékek nem mindenhol elérhetőek, az alapvető élelmiszerek adatainál az előállítási és a végfelhasználói árakat is szerepeltetni kell, ráadásul vannak olyan országok, ahonnan nagyon nehéz beszerezni az adatokat.