MENÜ

Hazánk kiemelkedő mértékű támogatást biztosít az agráriumnak

Agro Napló 2022.01.17.

Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz (EB) az uniós közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár és élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot – idézi fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összefoglalójában.

 

Az összegzés kiemeli: a szóban forgó terv elkészítése széles körű társadalmi egyeztetés mentén történt, a NAK aktív részvételével. A magyar kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak.

Hazánk 2021. december 30-án nyújtotta be a 2023-2027-es időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. A stratégiai tervezési munka 2019 nyarán kezdődött, amiben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is aktív szerepet vállalt.

A NAK delegált együttműködő szervezetként vett részt a tervezési munkacsoportok tevékenységében, mindemellett két társadalmasítási kör lebonyolítójaként bevonta az ágazat szereplőit, a kamarai tagokat is a folyamatba. A tervezés során a kamara – a Agrárminisztériummal összhangban – kiemelten fontosnak tartotta, hogy olyan fórumokat hozzon létre, ahol a NAK tagjai számára lehetőség nyílik véleményük kinyilvánítására és tapasztalataik megosztására, tekintettel arra, hogy ők lesznek a támogatások felhasználói.

Az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új stratégiai terv együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat. A tervezéskor jelentős pozitívummal bírt a Kormány 2021. januári határozata, miszerint 2021-től kezdődően rendkívül nagy, az egész Unióban egyedülálló mértékű, 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források esetében. Ennek és a pillérek közötti átcsoportosításnak köszönhetően 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól, az átmeneti időszakban elérhető mintegy 1500 milliárd forinton kívül.

A tervezési folyamat során a NAK és az együttműködő szakmai szervezetek mindent megtettek azért, hogy a hazai agrár-élelmiszeripar jövőjét nagyban meghatározó intézkedések maximálisan a szektor képviselőinek igénye szerint alakuljanak, amiben a szaktárca is partner volt. A már jól ismert jogcímek mellett számos új beavatkozás is szerepel a Stratégiai Tervben, amely egyedülálló lehetőséget jelent a hazai agrár-élelmiszeripar szereplői számára, hogy megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket.

Ebben a köztestület is hathatós segítséget kíván nyújtani, mivel a 2023-tól induló támogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket tudja kihasználni leginkább. Falugazdászaink felkészülten állnak majd minden gazdálkodó rendelkezésére, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor. A kamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy tagjai minél több információt kapjanak a stratégiai terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről.

A KAP Stratégiai Terv

A KAP Stratégiai Terv uniós jóváhagyása nyárra várható – hívja fel a figyelmet az ismertetés, és jelzi, hogy maximális forrás lesz a termeléshez kötött támogatásokra, valamint jelentős segítségre számíthatnak a fiatal gazdák is.

Az összefoglaló kiemeli: az új KAP-szabályok több beavatkozás esetében is kötelező ráfordítási arányok alkalmazását írták elő, ami a tervezés során leszűkítette a tagállamok mozgásterét. Magyarország a közvetlen támogatások 1,4 százalékát fordítja a fiatal gazdák jövedelemtámogatására, a termeléshez kötött támogatásokra pedig a maximálisan megengedhető 13+2 százalékot csoportosított. A generációs megújulás előmozdítása kiemelt célkitűzésként szerepel a KAP Stratégiai Tervben, ezért a fiatal mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg két és félszeresére emelkedik, valamint a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul.

Új zöld beavatkozás az I. pillérben

Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben, a mezőgazdasági üzem teljes területére. A gazdálkodók AÖP-hez csatlakozása önkéntes, az előírások pedig hasznosítási módonként lettek meghatározva. Az új zöld beavatkozásra a közvetlen támogatások 15 százaléka kerül ráfordításra.

A kisebb és családi gazdaságok megerősítése

Szintén új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti. Magyarország a következő időszakban nem fogja alkalmazni sem a teljes (capping), sem a részleges elvonást (degresszió), mivel a kisgazdaságok és a családi gazdaságok megerősítését az újraelosztó (redisztributív) támogatás bevezetésével kívánja elérni, amely a legfeljebb 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára nyújtható. A kifizetés ezen belül maximum 300 hektárig történik két sávban, így az alaptámogatáson felül 10 hektáros birtokméretig hektáronként további 20 ezer, míg 11 és 300 hektár között hektáronként további 10 ezer forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók.

Továbbra is lesz egységes területalapú támogatás

A jelenlegi SAPS és zöldítési jogcímeket az úgynevezett alap jövedelemtámogatás váltja fel. A támogatás lehívásához egy olyan feltételrendszer (kondicionalitás) előírásait kell teljesíteni, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Az alap jövedelemtámogatás egy hektárra jutó pontos összege egyelőre nem ismert, mivel maradványelven számítódik, de a többi közvetlen támogatási jogcím ráfordítási arányait összegezve a boríték körülbelül 58 százaléka áll majd rendelkezésre erre a jogcímre.

Jelentős beruházások a vidékfejlesztésben

2027-ig rendkívüli mértékű fejlesztési forrás fordítható a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére. A megemelt társfinanszírozás új távlatokat nyitott a vidékfejlesztési források tervezése során, amelynek mintegy 51%-a gazdaságfejlesztési célokra kerül. Ezen belül is kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése. Emellett jelentős részben továbbra is elérhetők lesznek a Vidékfejlesztési Programból már jól ismert korábbi beavatkozások, de számos új intézkedés is szerepel a KAP Stratégiai Tervben.

AKG, ÖKO, innováció, tudásmegosztás

Kiemelt szerepe lesz az AKG és ÖKO támogatásoknak, valamint az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszernek. Ez már az új KAP keretrendszerének kialakításakor megfigyelhető volt az a trend, amely még fenntarthatóbb irányba kívánja orientálni az európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A környezet és éghajlat védelmét szolgáló beavatkozások tehát jelentős súllyal, a II. pilléres források min. 35 százalékának felhasználásával szerepelnek a Stratégiai Tervben. A zöld intézkedések közül továbbra is kiemelt jelentősége lesz az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programnak, valamint az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatásának, de természetesen lehetőség lesz többféle erdészeti, valamint egyéb környezeti beavatkozások megvalósítására is.

A vidékfejlesztési források támogatási rendszerének meghatározásakor szintén fontos szempont volt a modernizáció, ezért az agrártudás, innovációs és digitalizációs intézkedések is megfelelő szintű finanszírozásban részesülnek. A beavatkozások végrehajtásának támogatására, az érintettek bevonására, valamint a jó gyakorlatok megosztására és terjesztésére úgynevezett KAP-hálózat jön létre uniós és nemzeti szinten is, amelynek részét képezi a korábbi Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is.

Következő lépések

Az Európai Bizottság a következő hónapokban végzi el a KAP Stratégiai Terv értékelését, valamint ezzel párhuzamosan kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagállammal annak tartalmára vonatkozóan. A Stratégiai Terv tehát csak akkor tekinthető majd véglegesnek, amikor a Bizottság hivatalosan is jóváhagyja azt. Erre várhatóan a nyár folyamán kerül majd sor – tartalmazza a NAK friss ismertetése.