A szárbontás hatása az utóveteményre
A hozzászólásokért kattintson!
| Varga Sándor Agrova Kft. |
Baráth Dávid Natur Agro Hungária Kft. |
Daoda Zoltán AGRO.bio Hungary Kft. |
Varga Sándor (Agrova Kft.)
A szármaradványok talajban történő lebontása több szempontból is alapvető fontossággal bír. Elsődleges prioritás, hogy jelentős mennyiségű, a növények számára is felvehető makro-, mezo- és mikroelem kerülhet így vissza a biológiai körforgásba. Másodsorban a lebomló szármaradványok a szervesanyag-tartalom növelésén, illetve a lebontó baktériumokkal együttes aggregátum képző hatásán keresztül javítják a talaj szerkezetét, víz- és tápelemszolgáltató képességét.
A harmadik – hasonlóan fontos - hatás a szármaradványokon megtelepedő kórokozók életterének, tápanyagbázisának eltűnése lesz a bomlás következtében.
Az el nem bomlott tarlómaradvány ugyanakkor pontosan ellenkezőleg hat: rontja a talaj szerkezetét, fizikai tulajdonságait, nehezebben művelhető, illetve az elvetett magvak csírázását is negatívan befolyásolja. A le nem bomlott maradványokon a kórokozók és a kártevők továbbra is megtalálják életfeltételeiket, esetleg áttelelnek, így a következő növénykultúrában is számolnunk kell kártételükkel.
Alapvetően három tényező befolyásolja a lebontás intenzitását: a környezet (talajadottságok), a szerves anyag (cellulóz tartalma, C/N aránya) és a mikroorganizmusok (miből van több: lebontókból, rothasztókból, anaerobokból, aerobokból, gombákból?).
Látnunk kell azonban, hogy valójában a környezet adottságai is a mikroorganizmusokon keresztül befolyásolják a lebontás intenzitását, gondoljunk itt például a talaj pH-ra, sótartalmára, vízkapacitására vagy oxigénellátottságára (ezek ugyanis alapvetően meghatározzák a mikroorganizmusok anyagcseréjének intenzitását).
Tudvalevő, hogy a növényi biomassza talajba visszakerülő részének feltáródása, humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj ilyen jellegű anyagvesztesége csökken.
Különféle kalkulátorok, irodalmi adatok alapján könnyen kiszámítható, hogy esetünkben egy 5 t hektáronkénti szemterméssel learatott őszi búza elővetemény után következő repce - abban az esetben, ha az elővetemény teljes szalmamennyiségét a táblán hagyjuk, és lebontásra kerül - számára szükséges N, P, K akár 20-40 %-a hasznosulni tud ebből a formából.
Ha az elmúlt évek vetésterületeinek és termésátlagainak adataiból végzünk kalkulációt, kiszámolhatjuk, hogy csak a búza, kukorica, napraforgó növények összes melléktermékének nitrogén, foszfor, kálium tartalma közel fél millió tonnát tesz ki. Ha ezek a melléktermékek a táblán maradnak, és feltáródnak a talaj mikroorganizmusainak segítségével, jelentős mértékben segíthetik a jövedelmező növénytermesztést.
Számos tényező befolyásolhatja a gazdálkodó döntését, miszerint a tarlómaradványok beforgatását vagy elszállítását választja. Ilyenek többek között az állatállomány megléte, vagy nem léte, a melléktermék esetleges piaci ára, agronómiai tényezők, szerves trágyához való hozzáférés, stb.
Mindazonáltal nem állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint a szármaradványok, szántóföldi melléktermékek csupán értéktelen hulladékok lennének. Számolni e szerves anyag mennyiséggel mindenképp érdemes.
A Phylazonit Technológia első lépése a tarlóbontás. A Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek nem csak a tarló újrahasznosításával gazdagítják a talaj tápanyag készletét, hanem segítenek a talajban már lekötődött tápanyagok feltárásában is. A könnyen, gyorsan lebomló növényi részek tenyészidőszakon belül visszakerülnek a tápanyagok körforgásába, a lassan lebomló szervesanyagok pedig a humuszképződés folyamatát segítik elő.
Az Agrova Kft által gyártott és forgalmazott Phylazonit Tarlóbontó baktériumkészítmény olyan baktérium törzseket tartalmaz, melyek képesek a hemicellulóz és cellulóz hatékony bontására. E készítménnyel irányított módon befolyásolhatjuk a lebontás hatékonyságát, kiaknázva ezzel a szármaradványokban rejlő minden értéket.
További információ:
www.phylazonit.hu
Baráth Dávid (Natur Agro Hungária Kft.)
A vetésforgóban a napraforgót és a kukoricát gyakran követik a kalászosok. Ilyen esetben kiemelt jelentőségű a fuzárium elleni védekezésben a szárbontás, hiszen a betegségnek a kukorica is tápnövénye, és rendszerint nagymértékben meg is található rajta. A fuzárium a szármaradványokon marad fenn és következőkben fertőzi a kalászost.
A fuzárium fajok, mint a kalászosok egyik legfontosabb kórokozói, minden fenológiai állapotban károsíthatják a növényeket, mennyiségi és minőségi kárt okozva a szántóföldi fertőzésekkel, illetve a kórokozó számára kedvező körülmények között a magtárakban is.
A legnagyobb gazdasági, takarmányozási- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő virágzáskori fertőzések - a kalászfuzáriózist okozó tünetegyüttes - kialakulásában több kórokozófaj is szerepet játszik, azonban legjelentősebbek hazánkban a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum.
A fertőzés jelenlétét a kalászkák és a kalászorsó, a növényállományhoz képest elváltozott színe jelzi. A termény ezerszem tömege csökken, ami akár komoly termésveszteséghez is vezethet. Ezen túlmenően a mikotoxin felhalmozódás jelenti azt a minőségi kártételt, ami ezt a kórokozót a kalászosok legfontosabb betegségei közé emeli. Az emberi és állati fogyasztás szempontjából a legfontosabb mikotoxinok közé tartoznak a trichotecének, a főként a Fusarium graminearum által termelt dezoxinivalenol (DON), mely valószínűleg a gabona és az abból előállított termékek legismertebb és leggyakoribb szennyezője, a zearalenon és a fumonizinek.
A vegetáció végére kialakulhat a peritécium, a gomba kitartóképlete, ami a betakarítás után a fertőzött szár és kalászmaradványokkal a talajra kerül, és ez lehet a következő évi fertőzések elsődleges forrása. Szintén a talajra kerülhetnek a fertőzött szemek (például aratáskor könnyebb fajsúlyuk miatt), és a továbbiakban ugyanúgy fertőzési forrásként szolgálhatnak. Meleg, száraz körülmények között főleg a Fusarium graminearum, hűvösebb viszonyok között pedig elsősorban a Fusarium culmorum marad fenn.
Több fontos agrotechnikai szabályt kell betartanunk a betegség elleni védelem során. Kiemelt fontosságú az egészséges vetőmag használata és a vetésváltás, utóbbi betartása azonban nem egyszerű feladat a gyakorlatban, hiszen a fuzáriumok polifág kórokozók.
A tarlómaradványok talajba forgatásával és megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, ezzel védve a növényt a fertőzéstől.
Szintén fontos tényezőnek számítanak a kukorica- és a napraforgó-tarlómaradványokban tárolt tápanyagok, melyek nagy része csak lassan mobilizálódik.
Ezek feltáródását a baktériumtrágyás szárbontás gyorsítja - oly mértékben, hogy már a kalászos is hasznosíthassa őket.
Az általunk forgalmazott szárbontó készítmények nagyban elősegítik a visszamaradt növényi részek és gyökérmaradványok bontását, ezáltal komoly jelentőséggel bíró tápanyag kerül lebontott, felvehető formába. A Natur Agro Hungária Kft. tömény összetételű, magas csíraszámú talajoltói több mikroorganizmus- és gombafajt tartalmaznak, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.
A technológia hatásfoka akkor a legmagasabb, ha a készítményeket közvetlenül juttatjuk ki a növényi és szármaradványokra, melyeket aztán a lehető leghamarabb beforgatunk a talajba.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy - függetlenül a termőtalaj adottságaitól, termesztett növénykultúrától - az elmúlt évtizedek túlzott műtrágya-felhasználása óriási mértékben károsította a talajéletet. A talajnak vissza kell adni a természetes élőflóráját, amit természetes anyagok, gombákat, baktériumokat tartalmazó készítmények felhasználásával segíthetünk elő. A folyamat időigényes, a technológiát éveken keresztül ajánlott alkalmazni a talajélet helyreállításához.
Készítményeink alkalmazása közvetlen hatással bír a terméseredményre is, amit szántóföldi kísérleteink rendre megerősítenek.
2019-ben, Kisharsányban, őszi búza állományban végrehajtott üzemi kísérletünk során 7,11%-os többlettermést realizálhatott termelő partnerünk a kezeletlen, kontroll parcellához képest.
Egy 4,69 hektár területű táblát Natur Forte + Natur Gomba-adalék készítményekkel kezeltünk, míg a mellette lévő, azonos talajtulajdonságokkal rendelkező tábla semmilyen talajkezelést nem kapott.
A kísérlet során alkalmazott Natur Forte egy környezetbarát, koncentrált mikrobiológiai talajoltó. A már említett, a talaj mikroflórájában természetes módon is előforduló baktériumokat és gombákat tartalmazza, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.
Kísérleti eredmények:
Terméseredmények:
A kezelt parcellán 7,11%-os lett a terméstöbblet. Mindez a kezelés költségének levonása után is 15 555 forint plusz bevételt jelent hektáronként!
Szárbontó termékeinkről ide kattintva olvashat részletesen. Ha termékeink felkeltették az érdeklődését, keressen minket a naturah.hu-n található elérhetőségeinken!
Dr. Pénzes Éva (Terragro Kft.)
A termőföld szervesanyag-tartalmának megőrzése, növelése az egyik legnagyobb kihívás a gazdálkodók számára.
Számos adat bizonyítja, hogy a termésen kívül viszonylag nagy mennyiségű növényi maradvány (gyökérzet, szár, levél) marad a szántóföldön betakarítás után (1. ábra). Ezen növényi részek szakszerű kezelése és beforgatása a talajba nagyon fontos a tápanyagutánpótlás, a talajszerkezetjavítás és a növényvédelem szempontjából. Így a következő kultúra - legyen az pl. őszi kalászos vagy tavasszal napraforgó – hozamát, jövedelmezőségét is nagyban befolyásolja a szakszerű szármaradvány bontás.
1. ábra: Fontosabb szántóföldi növények és a gyep gyökér-maradványa a talaj 0-20 cm-es rétegében, t/ha szárazanyagForrás: Dr. Tóth Zoltán: Szántóföldi melléktermékek értéke
Az intenzív gazdálkodásból adódóan (növényvédő szerek és műtrágyák túlzott használata, helytelen talajművelési módok, szűk vetésforgók) a talajok a stresszhatásokat egyre kevésbé tudják kivédeni. Fő kárvallott a talaj mikrobaközössége (mikrobióta), amely gyorsan szegényedik, mind fajgazdagságban, mind mennyiségben. Ezért a szármaradványok lassan bomlanak le, még akkor is, ha van elég csapadék. A nitrogén műtrágya kijuttatása ugyan gyorsíthatja a lebontó talajmikroorganizmusok felszaporodását, de a talaj pH értéke is csökken, savanyodik.
Ezért javasolt célirányosan kiválogatott baktériumtörzsekből álló szárbontó baktérium készítmény kijuttatása. A szármaradványokra permetezve, majd beforgatva a talajba, a mikrobák rövid idő alatt elkezdik működésüket, beindítják a bontási folyamatokat.
A BIOFIL Szárbontó baktérium készítményben lévő baktérium törzsek hidegtűrők, vagyis ősszel jól működnek, elindul a szármaradványok bontása, akár a 4-5 °C –on is. A készítményben három törzs felel a bontásért úgy, hogy különféle bontó enzimeket termelnek egymás működését kiegészítve (cellulázt, xilanázt és béta-glükozidázt). Egy törzs pedig igen hatékony nitrogénkötő tulajdonsággal rendelkezik, ezért nincs „nitrogénéhség” vagyis pentozán hatás a következő növénykultúránál.
A vetésforgóban gyakran következik pl. napraforgó vagy silókukorica után őszi vetésű kalászos. Ekkor nem elég a szárbontást megkezdeni, de viszonylag gyorsan biztosítani kell a következő kultúrának a tápanyagot, a védelmet, növényi növekedési hormonokat és a jó talajszerkezetet is. Ezért technológiánkban a BIOFIL Szárbontó használatát együtt ajánljuk a BIOFIL Talaj - pH specifikus talajoltó készítményekkel. Szármennyiségtől függően 1, 0 - 1,5 l/ha Szárbontót és 1 l /ha dózisban BIOFIL Savanyú, Normál vagy Lúgos talajoltó baktérium készítményt adjunk ki. A készítményekben lévő baktériumtörzsek feltáró tevékenysége révén biztosított a nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek. Ugyanakkor növényi növekedést serkentő hormonokat, a talaj szerkezetének javítását és patogén gombáktól való védelmet is biztosítanak a törzsek. A szépen kikelt, megerősödött, egészséges őszi vetés nagyobb biztonsággal vészeli át a zord téli időjárást.
Gyakran előfordul, hogy jelentősen fertőzött az előző kultúra területe (pl. fuzáriummal, szklerotíniával, alternáriával), komoly növényegészségügyi problémák léptek fel. Ebben az esetben feltétlenül javasoljuk a fenti két BIOFIL termék mellé a BIOFIL Talajőr készítményünket 0, 2 – 0, 4 l/ha mennyiségben. A Talajőr termékben lévő Bacillus törzsek a tapasztalatok alapján hatékonyan visszaszorítják a kórokozó gombákat, biztosítják a növények egészséges fejlődését. Gyakorlatilag biológiai úton növényvédelmet látnak el: képesek gyorsan kolonizálni a gyökeret a csírázástól fogva, kiszorítva a patogén gombákat a gyökérfelszínről, továbbá a gombák szaporodásához, növekedéséhez szükséges vas elérhetőségét is korlátozzák. Ezek a funkciók adják a BIOFIL Talajőr védelmének alapját.
1. kép: Szklerotínia kártétel a napraforgóban. A fertőzésnek hatása lehet az utóveteményre.Forrás: Saját felvétel
Az őszi szárbontáshoz és vetéshez használja a BIOFIL Triót:
- BIOFIL Szárbontó baktérium készítmény: intenzív, gyors szárbontás - szerves anyag tartalom!
- BIOFIL Talaj - pH specifikus (Savanyú, Normál, Lúgos) talajoltó készítmény – az őszi vetésű gabona növekedését, terméshozamát bizonyítottan növeli!
- BIOFIL Talajőr talajoltó baktérium készítmény – biztosítja a növényegészséget, gátolja a patogén gombákat!
A BIOFIL termékek bio- és ökogazdálkodásban is használhatók!
További információ:
www.terragro.hu
Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.)
A következő hetekben s hónapokban nagymennyiségű napraforgó- és kukoricaszár-maradványok érkezése várható a termőtalajok felszínére. Emellett a gyökérmaradványok mennyisége sem elhanyagolható. Mindez a napraforgó esetében 8-10 t/ha, a kukoricánál
9-19 t/ha szervesanyagot jelent, amit úgy kell felfogni, mintha szemtermés nélküli leszáradt zöldtrágya lenne. Minden alkotó eleme nagyértékű szerveskötésben van.
| FONTOS, hogy ezt a NAGY ÉRTÉKET megfelelően garantált összetételű cellulózbontó talajbaktérium készítménnyel kezelje hatékonyan. Az irányított, egész télen zajlani képes tavasz végéig tartó cellulózbontás eredményeként a szár-és gyökérmaradványok tápanyagtartalma az utóvetemények tápanyagmérlegébe beszámolható, egyébként nem igazán tervezhető. |
A BactoFil CELL cellulózbontó komplex hatása az utóveteményekre
A talajszerkezetet javítja
- Felszabadítja a tápanyagokat a szármaradványokból.
- Hideg talajok mélyén, a fagyott felszín alatt is aktív.
- Növényi növekedési hormont termel.
- Könnyebben művelhető, porózus talajt eredményez tavaszra, növényi maradványok nélkül.
- Akár 20–30%-kal csökkentheti az üzemanyag költséget.
Nitrogénkötés
- A légkörből teljesmértékben biztosítja a cellulózbontáshoz szükséges N2-t, a pentozán hatás elkerüléséhez és emiatt FELESLEGES további nitrogén kijuttatása.
Biokontroll hatás
- Gátolja a polifág kórokozók (pl. fuzárium) szaporodását.
Különösen a forgatás nélküli talajművelés alkalmazása mellett elengedhetetlen a fuzáriumfertőzés megelőzése egyrészt az áttelelésük életterének elbontásával, másrészt a FE3+ -ionok megkötésével nem engedik tovább szaporodni a kórokozó gombát.
A vizsgálati eredmények alapján a megfelelő növényvédelmi termékhasználat többlettermést biztosít és ennek alkalmazásán túl tovább CSÖKKEN a szemfertőzés kialakulásának esélye, s ezzel szemben NŐ a termés mennyisége BactoFil CELL, a kukorica cellulózbontójának használatával!
További információ:
agrobio.hu
